Vasárnap hajnalban ismét óraátállítás: három óráról kettő órára kell visszatekerni az órákat. A téli időszámításra való átállással energiát spórolunk meg, kedvezőtlen élettani hatásai miatt azonban évek óta sokan kampányolnak az eltörléséért. Magyarországon már 1980-ban bevezették a téli és a nyári időszámítást, az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben.
A nyári időszámítás szerint az óra március végétől október végéig hatvan perccel kevesebbet mutat az időzónához képest. Ilyenkor, október utolsó vasárnapján tehát a normál időszámítás lép életbe azzal, hogy éjjel három órakor visszatekerjük az órákat. Ennek köszönhetően reggel 7-kor már világos van, tehát megspórolunk egy csomó áramot.
„Éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk fel azzal, hogy órát állítunk” Berczeli Réka, a Mavir Zrt. szóvivője szerint ez egy közepes magyar város teljes éves fogyasztásának felel meg.
A pénztárcánknak tehát jót tesz az óraátállítás, az egészségünknek viszont nem.
Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Mindezekre hat az óraátállítás! Ahogy a szervezetünkre is - biológiai óránk bizony
megérzi a változást. Október 29-én, hajnali 3 órakor a mutatók visszapörögnek egy órát. De vajon ettől pihentebben ébredünk?
A nyári és téli időszámítás bevezetése óta vitatott, hogy mindennek csak "napos" oldala létezik, vagy az előnyök éppenséggel eltörpülnek a hátrányok mellett.
Egészségünk szempontjából hasznos, ha a lehető legtöbb nappali órát kihasználjuk, nappali fényben ugyanis frissebbek tudunk lenni. A téli időszak sötét reggeleinek kedélyromboló hatásán viszont sajnos nem változtat a megtakarított egy órácska sem. Ráadásul az évente kétszeri átállítás megviseli a csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezetét is, akárcsak az alvászavarokkal és szervi megbetegedéssel küzdőkét.
Az óraátállítás a felnőtteket és a gyerekeket is egyformán megviseli. Ne ijedjünk meg, ha 1-2 hétig tart megszoknunk az új időszámítást! De ha felkészülünk előre, az átállás kevésbé lesz megerőltető mindenki számára.
"Sokunk szervezetét különösen megterheli az óraátállítás. Gyakori panaszok a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség. Ezekre az időszakokra jellemző az alvási ciklus felborulása, nehezebben alszunk el, és kialvatlannak érezzük magunkat ébredéskor."
"Étvágytalanok és ingerlékenyek is lehetünk. Éppen ezért fontos, hogy fokozottan ügyeljünk önmagunkra ebben az időszakban" - mondta Dr. Tóth-Domán Judit, az Év magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.
Tippek az óraátállítás okozta alvászavarral küzdőknek
- Keljünk fel fél órával korábban reggelente, így fokozatosan szokhatunk hozzá a megváltozott körülményekhez. Kisgyermekünk számára is könnyebbé tesszük az átállást, ha már két héttel az átállítás előtt negyedórával haladva, apránként megváltoztatjuk a napirendi pontok idejét: az ébredést, a lefekvést, az étkezéseket.
- Reggelente járjunk el futni, vagy sétálni. A friss levegő és a mozgás segíti a szerotonin előállítását az agyban, ami megkönnyíti az alkalmazkodást. Használjuk ki az utolsó őszi napsütéses napokat, és szoktassuk hozzá gyermekünket is a sétához.
- Könnyű, vitaminokban gazdag ételeket és sok folyadékot fogyasszunk. Ha gondunk támad az elalvással, nyugtató teákat, gyógynövényeket - citromfüvet, levendulát - hívjunk segítségül.
- Sportoljunk! Egy kiadós edzés felpörgeti szervezetünket, kevésbé leszünk fáradtak, stresszoldó hatása pedig a nyugodt alvást is garantálja.
- Az óraátállítást követően fokozottan hallgassunk belső óránkra, és álljunk meg, ha az pihenőt jelez. Főleg mikor autót vezetünk, vagy balesetveszélyes tevékenységet végzünk.
Kialvatlannak érzi magát? Olvasson tovább tippekért a kellemes, pihentető alváshoz!
