Pünkösd ünnepét a középkor óta ismert szokások kísérik, ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikadobás) kiválasztották a pünkösdi királyt, aki a lakodalomba, mulatságokra, ünnepségekre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a falu állta.
Ez a tisztség egy hétig, egyes helyeken tovább tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik
A tenisz, a vízilabda és a röplabda bizonyítottan a magyar sport fertőzött területei, hiszen a szakszövetségek és néhány klub felelőtlenül, pazarlóan és szabálytalanul költötte a közpénzt. Annyit persze nem tudtak lopni, mint amennyit az MNB környékén felbukkanó öltönyös banditák, de néhány százmillió forint közösségi pénz azért itt is magánvagyonná változott.
Nézzünk két gyakorlati példát, hogyan is gazdálkodnak a közpénzekből táplált sportági szakszövetségek. Kezdem a Magyar Tenisz Szövetséggel, amelynek első számú embere Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető 2024. májusi nyilatkozata elég mellbevágó: „Az biztos, hogy a teniszszövetség csomó pénzt kapott a kormánytól, ami nagyrészt eltűnt. Hogy ezért a végén lecsuknak-e valakit, vagy nem, azt nem tudom, de szeretném, ha minden felelősnek ez lenne a sorsa. Az ügyészség és a rendőrség feladata, hogy elszámoltassa a felelősöket. Egyet biztosan mondhatok: kapott a teniszszövetség hétmilliárd forintot, és ennek a nagy részét valakik ellopták”.
Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik napnak) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
Részletek:
Rengeteg a hasonlóság az 1989-es rendszerváltást megelőző tervgazdaság-beli és az orbáni-gazdaságpolitika árszabályozása között. De a legfőbb talán az, hogy közük nem volt és nincs ahhoz, hogy a gazdaság hatékony működését segítsék. Mindkét esetben elsősorban a politikai érdek dominálja a döntéshozatalt. A szocializmusban a politikai cél a stabilitás és az egyenlőség látszatának megteremtése volt, Orbán Viktor viszont a lakossági elégedetlenség csökkentésére használja, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a választási kampányban nagyon jól jön majd hivatkozni rá.
Lassan minden hétre jut egy újabb árrés-stop vagy valamilyen árszabályozó intézkedés. Árrés-stop az élelmiszerekre, a háztartási cikkekre, a biztosításokra, közben szabályozottak az energiaárak, kontroll alatt vannak a benzinkutasok, de a bankok és a távközlési cégek árképzésébe is beleszólt a kabinet. A kormány csodafegyverként használja az árszabályozást, pedig tudhatná, hogy az már ki volt próbálva és nem jött be.
Bizonyára Orbán Viktor is, ahogy a legtöbb magyar, ismerte a szocializmus tervgazdaságát, amiben az árakat nem a kereslet és a kínálat határozta meg, hanem központilag szabályozták azokat. Ahogyan Kornai János, világhírű közgazdász 1979-ben, A hiány című alapművében megírta, az árak mesterséges leszorítása miatt a kereslet túllépte a kínálatot, ami állandó hiányhoz vezetett. Ráadásul,
Az önkormányzati lakásokban élő csepeliek mindössze ~ 25 %-a válaszolt a Csepeli Hírmondóban is közölt kérdőívre. Közülük majd 70 % egyetértett a jelenlegi lakbér fenntartásával. Ennek alapján, ha lakbéremelést akar a polgármester, csak a magántulajdonban élő és szavazó csepeliekre hivatkozhat, hiszen az önkormányzati lakásokban élők döntő többsége elutasította a lakbéremelés szándékát. Semmi nyoma nincs annak, hogy a lakbéremelésen kívül bármilyen más koncepció lenne a csepeli lakásgondok átfogó rendezésére, új, teljeskörű lakásgazdálkodási, esetleg lakásépítési program kidolgozására.
Ami a Csepeli Hírmondó június 4-én megjelent idei 11. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Nincs új a nap alatt. A lap legújabb száma Aktuális rovatának fontos témája a lakbérekkel kapcsolatos közösségi egyeztetés, amely már az előző számban is helyet kapott. Olvashatunk kisebb-nagyobb, hiányos, a lényeget elmismásoló írásokat a zárt parkolók korábbi díjemelésének visszavonásáról; a Kölcsey felújításáról; a Csepeli Strandról; a napközis tábor programbővüléséről, hangzatos cím alatt: Megújul a Napközis tábor; a kerület legszebb fájáról; a hulladékgyűjtés szigorításáról; a különleges álatokról; a kutyasétáltatásról stb.
A csepeliek mindennapi, a kerület fejlődését meghatározó kérdések feldolgozására, az önkormányzat ezzel kapcsolatos tennivalóira, azonban most sem került sor, de a reklámokra, programismertetésekre most is jutott nyolc oldal.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
„Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze.” (Pokorni Zoltán, 2010. március 17.) „Matolcsy György a jobbkezem, és nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani.” (Orbán Viktor, 2010. október. 05.)
„Matolcsy emberét már kirúgta, Varga Mihály most visszaszerezne 500 milliárd forintot az
Ezen a héten megérkezett a sokadik statisztikai adat, amely, sajnos, Csepel elmaradottságára utal, de az önkormányzat vezetői egy szóval sem reagálnak rá. Kiderült, hogy a megélhetési adatok összehasonlítása alapján a csepeliek bruttó keresete a legalacsonyabb a fővárosi kerületek között. Közpénzben viszont nincs hiány, ha látványos bulik sorát szervezi a helyhatóság. Az ellentmondásra még nem adott választ a helyi vezérkar.
Csütörtökön hozta nyilvánosságra a Piac és Profit az EU országainak a megélhetési költségekhez igazított minimálbérek nagyságának alakulását. Érdekessége, hogy Magyarország az utolsó helyek egyikén áll, de a vásárlóerőt nézve már megelőzzük Szlovákiát és Csehországot. A magyar települések közötti bérkülönbségek, amelyek korábban ugyancsak itt jelentek meg, már az országon belüli eltéréseket mutatják, köztük Budapest, illetve a kerületek helyezését.
Egymilliós nadrágot villantott a hatvanlandi lord első számú nagyon nagytőkésének neje (sponsored by Jóisten, szerencse és Orbán Viktor) egy százhúszmilliós Bentley-ből kiszállva a minap (a demokratikus vita és a választások befolyásolására hiánytalanul alkalmas mondat.) A NER szívcsakrájának a közelében Ferrari-fészek is lehet, mert egyre több sportautós fideszest kapnak lencsevégre a magyarok (képünkön). Vagyis a magyarnak maszkírozott külföldi ügynökök, hiszen a fotográfiájuk hiánytalanul (és remélhetően) alkalmas a választások befolyásolására. Mindazonáltal határozottan egyszerűbb volna nem lopni. Ezt magyarok milliói tanúsíthatják, ha a fogyasztói hitelfelvétel és/vagy a három műszak között lesz egy kis idejük rá.
Nekik aztán rojtosra beszélheti szilaj szájberendezését Lázár János: a Nemzeti Együttműködés Rendszerének luxizói továbbra sem adhatnak mást, csak mi lényegük: hetvenkedő luxizást. Vagy (édes, szép anyanyelvünk) fényűzést.
Folytatólagosat, előre kiterveltet, jelentős vagyoni hátrányt okozót. E fényűzés persze vaksötéttel jár, és e vaksötétben mutogat a felelősökre vitéz Bátor János batidai nagybirtokos. Ennyi a hatékonysága a szeleptévesztési miniszternek (a gép nem forog, az építő pihen), aki a végtelen elégedetlenségében fortyogó társadalom kuktájaként igyekszik szelepet nyitni, mielőbb az jócskán felrobbanna. És a Várkapitányság historizáló tervei között nem szerepel a
Sok a kérdőjel a 2018-ban kezdődött, de azóta húzódó, meghiusult Vermes 12 projekt körül
Hét éve milliárdokat kapott Csepel a helyi egészségügy fejlesztésére. Az akkor megítélt 3,5 milliárdos támogatásból még fel nem használt 1,75 milliárd forintból tervezett fejlesztések sorsa azonban még most is bizonytalan. Az illetékesek ugyanis még nem hagyták jóvá az új terveket sem.
A javaslat egésze ilyen tálalásban egyébként sem fogadható el, erősen vitatható, a felelősségeket elkenő tartalma miatt.
Arról nem is beszélve, hogy a projekt új helyszínre való áttervezésére, megvalósítására tervezett becsült összegek nagysága kétségessé teszi, hogy
Néha jó dolog visszaemlékezni a boldog békeidőkre. Még, ha háborús emlékek is előjönnek olykor. Mindjárt a hős Orbán villan elő az archívumból, amint a Nagy Imre temetésen kizavarta az oroszokat. Azután meg hozzájuk rohant, egyenesen Putyin érdekszférájában igyekszik ma is fészket rakni.
No, de volt anno jó is, amikor Nagy Imrét és az ’56-os szabadságharcot éltette, az már más kérdés, hogy éppen az ő irányította NER csapta el a mártír miniszterelnök szobrát eredeti helyéről. Ja, és az igazán szép idők, amikor a cseperedő Fiatal Demokraták a Soros alapítvány támogatását élvezve válhattak rendszerváltó párttá. Hát igen, a képbe azért némileg belerondít, a STOP SOROS meg stop CEU, de hát van ilyen.
Meg olyan is volt, hogy éppen Orbán lett a Liberális Internacionálé alelnöke. Nem lehet könnyű dolga ma tükörbe nézni, amikor
Elszálltak a lakásárak Budapesten! Erről beszél a szakértő a rádióban. Mondandója befejezéseként hozzátette: még Csepelen is magasak az árak, habár ott jócskán lemaradtak a mutatók a többiekhez képest. Fájt ez az elemzői megközelítés! Főleg az szúrt szíven, hogy kerületemet, ahol születésem óta élek, és ami mindenkori otthonomat adta, így leminősítették.
Persze már gyerekkorom óta tudtam, hogy van a pestiekben Csepellel szemben valami ősi idegenkedés. Először azt hittem, hogy az 1950-es nagy budapesti kiterjesztés miatt nem szeretik a csatlakozó külső kerületeket a régi fővárosi népek. Középiskolás koromban a Kossuth Technikumba jártam, ahol igen sokan tanultak Budapest belső kerületeiből. Amikor Csepelről kezdtünk beszélni, nagyképűen leszögezték, hogy az vidék. Úgy vélték, hogy Budapest határa a Boráros téren ér véget. Ami azon kívül van, az vidék! És ezen nem voltak hajlandók vitatkozni.
A hatvanas években nem is nagyon lehetett érvelni Csepel városiassága mellett. A HÉV ugyan már járt a Boráros tér és a csepeli végállomás között, de a Kvassay hídtól a Szabadkikötőig bolgárföldek sorjáztak. A kis és nagy Duna közti részen zöldség kertészet, majd a
"Mészáros Lőrinc" feltalálása része annak a programnak, amelyben szakmányban hülyének van nézve a kedves szavazópolgár, különös tekintettel a fideszes része. Magyarország “leggazdagabb” embere szemmel láthatóan, füllel hallhatóan nem egy észkombájn, ha nem tud elbújni a nyilatkozat elől. Egy ideje sejtjük már ezt, újabb bizonyítékot erre a 444.huvideója hozott, amikor megkérdezték a müncheni meccsre érkező Mészáros Lőrincet, hogy miként utazott oda. Nyilván nem gyalog.
Nyilván. Most, hogy ki van adva a parancs, hogy ne tessék luxizni, Budaörsről egy kétmilliárd forintos helikopterrel repült el a távoli Ferihegyre. A helikopter egy órányi repülésének üzemi költsége körülbelül 2 ezer euró - nem egy tétel. Innen jön a 22 milliárdos repülőgép - igaz, ez forintban ennyi.
Bérlés, üzemanyagköltség, repülőtér használati díj, nem számolva a fedélzeten elfogyasztott frissítők konyakok és whisky-k árát, alig 60 ezer euró. Azaz az egész útiköltség cakumpakk nincs 25 millió forint. Mondhatnánk a Kölcsey gimnázium tanárainak együttesen közel egy havi fizetése. De átszámolhatnánk hasi ultrahangra, csípőprotézis műtétre, vagy a
Több internetes hírportál közölte egy hete, hogy felsőbb utasításra hivatkozva nem engedték be a Tisza Párt ajándékait vivő képviselőket a csepeli gyermekotthonba. A kitiltottak között volt Rost Andrea, Csepel díszpolgára is, de erről a csepeli önkormányzat médiája azóta egy szót sem szólt.
A csepeli Sziget Gyermekotthon vezetője azt sem engedte meg, hogy a Legyél a Változás Egyesület képviselői letegyék az intézmény udvarába, ahol
Ahogy csökken az esélye a 2026-os fideszes győzelemnek, látványosan átalakul a politikai terepasztal. Bevált kormánypárti harcostársak kerülnek át leválthatatlan pozíciókba. Hende Csabát annak idején látványos sikertelenség miatt menesztették a honvédelmi miniszterségből. Most alkotmánybíróvá választották az előírt tudományos teljesítmény teljes hiánya ellenére.
Kovács Zoltán, Pápa korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának tagja lett.
Ő eddig soha nem dolgozott pénzügyi területen, ahová
A csepeli képviselő-testület a legutóbbi tanácskozásán - Borbély Lénárd előterjesztése alapján - a nyilvánosság kizárásával, zárt ülésen választotta meg a Csepeli Ingatlanhasznosítási Nonprofit Kft új ügyvezetőjét, dr. Sipos-Tóth Istvánt (képünk jobb oldalán). Az új vezetőt néhány nappal később a cég állománygyűlésén mutatta be a polgármester.
Mint ismeretes, az ingatlanhasznosítási kft 2023. január 1-én jött létre, a képviselő-testület korábbi döntésével. Az új gazdasági társaságot - ellenzéki tiltakozás ellenére - a Csepeli Városgazda Zrt-ről választották le.
A cég feladatai közé sorolták a városgazda veszteséges részeit, a Csepeli Piacot és a Csepeli Strandot. Az új kft azonban nem teljesítette feladatát:
Azt állította Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a magyar GDP első negyedéves visszaeséséről, hogy az egész európai gazdaság stagnál, és mi ennek a gazdaságnak vagyunk a része.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem stagnál, hanem növekszik. Az euróövezet gazdasága az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal nőtt, a miénk ugyanakkor 0,2-vel csökkent. Vagyis lehettünk volna a jobbak között – főleg hogy a háborús szankciók hatásaiból kivontuk magunkat, és annyi orosz kőolajat meg földgázt importálunk, amennyit csak akarunk –, de a legrosszabbak között vagyunk, ahogy tavaly és tavalyelőtt is. Bár ha Orbán miniszterelnök kilépne az EU-ból, és minket, Magyaorországot benne hagyna, akkor
A pedagógusnap alkalmából köszönetet mondunk Csepel valamennyi tanárának, tanítójának, óvónőjének, pedagógiai asszisztensének és mindazoknak, akik a 21. kerületi iskolákban, óvodákban vagy más intézményekben hivatástudattal, áldozatos, odaadó munkával, szeretettel nevelik a csepeli gyerekeket.
Nekik szól a következő köszöntő:
A köznyelvben csak Kaszinós Bobónak becézett honvédelmi miniszterünk szerint Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke miatt majdnem belesodródtunk ebbe a csúnya háborúba. Így panaszkodott „az egyik” kormányközeli tévészerűségben Szalay-Bobrovniczky Kristóf (képünkön).
És akkor lőttek volna nekünk. Bizony.
Anno, egyszer én is majdnem
Az üvöltő aránytalanságra nincs hivatalos magyarázat, de a kerületben már csak kevesen lepődnek meg ezen. Németh Szilárd felségterületéhez összesen 47,9 millió forint pályázati pénz került a közelmúltban. Korábban a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, a KIMBA a maximális 37 millió forintot kapta meg, az ugyancsak Németh-féle Csepel Sport Club Alapítványnak ráadásul most 10,9 milliót adtak a Városi Civil Alapból, amelyből viszont a Borbély Lénárdhoz köthető, önkormányzati alapítású Csepeli Diák Atlétikai Clubnak csupán 3,5 millió forint jutott az idén.
Elindult az állami osztogatás újabb fordulója. Most a civil szervezetek között osztottak ki 4,8 milliárd forintot, erősítette meg a 444.hu. A kormány által 2021-ben létrehozott Városi Civil Alapból eddig évente 4,8 milliárd forint került kiosztásra, ami 2025-ben sem változott. A válaszonline.hu pedig megírta, hogy az eddigi három pályázaton a legsikeresebb civil szervezetek majdnem 90 százaléka, közvetlenül vagy közvetetten, köthető a Fideszhez.
Közülük 12 olyan szervezet volt, amelyik az előző három körben összesen magkapta a maximális 37 milliós támogatást, közöttük a „…csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány az alapító Fidesz alelnök, Németh Szilárd
Aznap, amikor Tiborcz Istvánnak vissza kellene adnia mindent, amit közvetve vagy közvetlenül (az após révén) külföldről kapott, azonnal indulhatna a Margit híd alá csövezni. Hogy a BDPST, az Elios vagy a többi családi közpénztemető nem befolyásolja a közéletet? Ó, dehogynem, még a törvényhozást is – havonta születnek törvények, amelyeknek semmi más rendeltetésük nincs, mint hogy növeljék valamelyik Tiborcz-cég profitját. Meg hát mind emlékszünk, hogyan mentette ki a vőt a kormány az Elios-botrányból, magára (pontosabban magunkra) vállalva Orbán Ráhel férje helyett 13 milliárd forintnyi, csalással szerzett uniós adomány visszafizetését.
Legyen meg itt, írásban is: a kormányfüggetlen sajtó nem külföldi támogatásból él – sokkal kisebb arányban él abból, mint mondjuk az Orbán-család –, hanem döntően az olvasókból. Ennek a csendőrtörvénynek pedig nem az a funkciója, hogy elapassza az amúgy is alig csordogáló külhoni forrásokat, hanem az, hogy – elnézést a kifejezésért, a maffiában, ahonnan a módszert kölcsönvették, így mondják – be lehessen kussoltatni bárkit, akitől a hatalomnak félnivalója akad. A kulcs itt van, vagyis a
A 21. kerületben az önkormányzati média, illetve Ábel Attila csepel. infója csak azt írhatja meg, amit Borbély Lénárd a közösségi (fb) oldalán már közzétett? Miért?
Nem lehetne a polgármesteri hírt kiegészíteni, kérdéseket megjegyzéseket, más, esetleg ellenzéki véleményeket is hozzátenni?
A kérdés azért is jogos, mert a víztorony közelében lévő üzletsor bontási terveiről először a polgármester közösségi oldalán értesülhettünk, majd Ábel úr még aznap közölhette hírblogján, a Csepeli Hírmondó pedig nem sokkal később ismételte meg – szó szerint –, a polgármesteri hírt.
E közben a kerületi közösségi oldalakon több vélemény, kérdés is elhangzott, amelyekre illene válaszokat is adni.
Blogunknak csak két kérdése van:
