A rendszerváltás óta soha nem volt még ennyire fontos, hogy leleplezzük a demokrácia köntösében megjelenő újnácikat, és azokat, akik a hatalom megkaparintása érdekében tűrik, támogatják ezt a magatartást - mondta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján pénteken Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
Magyarországon 67 éve, 1944. április 16-án ezen a napon kezdődött meg faji, rasszista alapon magyar állampolgárok, a vidéki zsidóság gettóba zárása. A fajgyűlölő, antiszemita, kirekesztő, náci és fasiszta politika 24 éves folyamata vezetett el oda, hogy hazánkban lehetővé vált emberek faji alapon történő megkülönböztetése, deportálása, végül több mint négyszázezer magyar állampolgár meggyilkolása német koncentrációs haláltáborokban. A gettókba és haláltáborokba induló vonatokra Horthy Miklós kormányzó államapparátusa a magyar csendőrökkel együtt kényszerítette a nekik kiszolgáltatott embereket. Az országgyűlés ezredfordulós döntése óta minden évben április 16-án a Magyar Holocaust emléknapján emlékeznek meg a tömegmészárlás kedzdetéről.
Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Teológiai Főiskola rektora a Simon Wiesenthal-díjak átadása alkalmából kiemelte: nem jelentéktelen törvényhozó erővé vált egy szélsőjobboldali, a náci eszméket jelvényeivel, szóhasználatával, gátlástalanságával nyíltan valló párt. Elengedhetetlen, hogy emberségünket megőrizzük, bátrak maradjunk,és
semmiféle közösséget ne vállaljunk a sötétség erőivel - fogalmazott. Meglátása szerint sokan még mindig félvállról veszik ezt a veszélyt, mások a félelmeiket hangoztatják. Kitért arra is, hogy a második világháború alatt hatmillió zsidó embert öltek meg, ebből mintegy 600 ezren magyarok voltak. Iványi Gábor felrótta, hogy míg a kommunizmus háromezer áldozatáról minden februárban megemlékezik a parlament, addig a holokausztról csak egyszer, 2004 áprilisában emlékezett meg az Országgyűlés.
Az idei megemlékezés alkalmából közleményt adott ki Navracsics Tibor, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon. A közlemények a következőket tartalmazzák:
Navracsics Tibor közleménye
A Magyar Köztársaság Parlamentje még 2000-ben, az első polgári kormány idején nyilvánította április 16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává - nyilvánította ki Navracsics Tibor, a Fidesz-frakció nevében. A párt frakcióvezetője szerint az 1944. márciusi német megszállást követően, 66 éve ezen a napon állították fel az első gettót Kárpátalján. Ezzel kezdetét vette a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb időszaka: zsidó származású magyar állampolgárokat zártak előbb gettókba, majd küldtek hamarosan megsemmisítő-táborokba. Navracsics hangsúlyozza: a Fidesz a rendszerváltás óta következetesen elutasít minden olyan magatartást, mely faji, vallási alapon húz falat magyar és magyar közé. "Eltökélt szándékunk, hogy az előttünk álló időszakban e demokratikus felfogásunk tovább érvényesüljön és olyan következetes politikát folytassunk, amely jóvoltából származásától és vallásától függetlenül minden magyar ember biztonságban érezheti magát hazánkban" - emeli ki a frakció közleménye.
Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közleménye
Az idei emléknapon Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje közleményt adott ki. Szerinte a holokauszt arra figyelmeztet, hova vezet a szélsőséges beszéd, a kirekesztő gondolat és az erőszakos tett, ezért minden lehetséges törvényes eszközzel küzdeni kell ezeknek a szavaknak és elveknek a terjedése, az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen. Magyarországon továbbra is erős a demokrácia, stabil a köztársaság, bármilyen eszközzel támadja is ezeket a szélsőjobboldal - hangsúlyozta Mesterházy.
"A holokausztra, az emberiség – egyben Magyarország – történetének egyik legnagyobb tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig demokratikus felelősség" - írja a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján közleményében Bajnai Gordon. A kormányfő úgy fogalmaz: "a vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek magyarokat". A miniszterelnök közlése szerint az emléknapon "sok százezer egykor élt honfitársunkat gyászoljuk, a túlélők fájdalmában osztozunk, de szembe kell néznünk a gyilkosok bűneivel is". Úgy fogalmaz, hogy a múltra való emlékezés közben a jelenre és a jövőre is gondolunk. A jelenkor egyik legsúlyosabb és legszomorúbb tapasztalata pedig az, hogy újból vannak, akik az egykori gyilkos eszméket nem megtagadják, hanem követik: mások ellen uszítanak, gyűlöletet szítanak, megfélemlítenek - értékeli a kormányfő.
Bajnai Gordon hangsúlyozza, "mindannyiunk felelőssége megakadályozni, hogy bárki újból elkövesse a múlt bűneit. Ezért nap mint nap közös erővel kell kiállni a demokratikus értékek, a szabadság, az emberi méltóság védelme mellet", a holokauszt áldozatainak emléknapján is, és "holnap, meg holnapután, a hétköznapokban is".
Forrás: HVG.hu, MTI és CSÚ
Szerkesztette: anzágo
