Ha tényleg azt akarjuk, hogy semmit ne lehessen a fejünk fölött eldönteni nélkülünk, akkor ahhoz valami mást kell tennünk, mint amit eddig tettünk. Azért mondom ezt, mert a közönyös semmit tevés is egy cselekvés. Konkrétan jóváhagyása annak, ami van, ami kialakulóban van. Viszont a közöny hozadéka - hogy hagytuk, hogy ez legyen - biztosan sokunknak lesz rossz, ez már több mint tudható.

Gondoltam valamire, és bízom abban, hogy sokakkal egyezik az a meglátásom, hogy egy működő dolog bontakozik majd ki ebből. Szándékosan kerülöm a mozgalom szót, mert nem akarok új mozgalmat létrehozni. Százával találni mozgalmakat, szervezeteket és pártpolitikai formációkat, amik részben egyáltalán nem váltják valóra a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt pedig - mivel sok van belőlük és nem hajlandók kooperálni - az erőket is megosztják, elaprózzák.

Szóval fene nagy demokrácia köszönt ránk jövőre! Az ellenzéki politikai pártok, és más szervezetek ugyan azt hangoztatják, hogy bizony antidemokrácia készülődik, meg egyeduralom. Feltűnően sok bizonyítékkal támasztják alá ezen állításaikat, ami több mint gyanús, hogy van is benne valami. Most már elértünk odáig, hogy a nálunk régebb óta demokráciát valóban gyakorló országok is tiltakoznak, a mostani egyedülálló, „saját útját járó” magyar demokrácia építőköveit – vagy azt leromboló intézkedéseket - illetően. De a regnáló hatalom kitart állítása mellett, még pedig erősen. Szerintük siker sikerre halmozódik, nagyszerű, és soha nem látott fejlődés mutatkozik a magyar demokráciában. Attól tartok, hogy ez a „másvilág” nem a mi világunk, még jobban tartok attól, hogy az ő „másviláguk” jön ránk, feltartóztathatatlanul.

Rendben! Ha demokrácia, akkor használjuk a demokrácia eszközeit, hiszen mindenki választó, és mindenki választható. Ehhez egyszerűen demokratának kell lenni, és ha valaki demokrata az tegyen is valami hasznosat, ami nem merül ki abban, hogy otthon a fotelből bizonygatja a Facebookon a „demokrataságát”!

Minden kezdő OGY pártpolitikusnak volt másfél éve, hogy megismerkedjen a választó körzete problémáival, az ott élő emberekkel. Feltétlenül igaznak kell hogy legyen ez az önkormányzati választókerületekre is. Pláne! Hiszen a helyi önkormányzati képviselők ott élnek a saját választókerületeikben - jobbára -, még csak nagy, országos ügyekkel sem kell foglalkozniuk, ami netán sok utazással jár, így az elmúlt egy év alatt – még ha kezdő pártpolitikus volt is a megválasztása idején – bőven volt ideje megismerkedni mindenkivel, jó kapcsolatot kialakítani a körzetében található iskolákkal, intézményekkel, civil szervezetekkel.

Még valami!
Azt feltételezem (jó – jó, konok naivitással!), hogy a helyi önkormányzatokban, és a Parlamentben sem azért ülnek ott a képviselők, hogy szavazógépként működjenek. Legalábbis ők ezt mondják, mi meg elhisszük.
Teendő a következő: A választópolgár a saját körzetében keresse fel a lakosság által megválasztott helyi, és OGY képviselőt, és mondja el neki mindazt, amit a saját szemszögéből lát, és azt is, hogy szerinte minek kellene másképp lennie. Bízom abban, hogy ez a meglátás, és ez a véleményformálás nagyban egyezik majd a képviselő meglátásával és véleményével. Ha mégsem, akkor a saját szemével lássa, fülével hallja meg, hogy mennyire az „elrugaszkodás éve” volt a 2011 – es év. Könnyen lehet, hogy a helyi polgármester egyben fővárosi-, és megyei-, és országgyűlési képviselő is! Annál jobb, hiszen akkor egy személyben a mindenek tudója, a minden bajok orvoslója, és mindenek képviselője is egyben. Mindenki értékelje nagyra ezt a teherbírást, és örüljön, hogy egy ember ennyi terhet elbír a vállán a választók érdekében. Íme, itt a lehetőség, hogy rátermettségét bizonyítsa!

Nem baj, hogy ha valaki nem mer elmenni egy képviselő fogadóórájára. Ez nem gyávaság, egyszerű rutintalanság, de majd később biztosan belejön mindenki ebbe. Elvégre arról van szó, hogy egy olyan emberrel kell találkozni és beszélgetni, akit a választópolgárok azzal a joggal és kötelességgel ruháztak fel, hogy a lakosságot képviselje. Mi olyan félelmetes egy ilyen találkozásban? Ha mégis így van, akkor keressen valakit, aki összegyűjti az üzeneteket. Soprontól Nyíregyházáig bőven akad olyan ember, aki nem tart ettől.
Ja! És még valami! Ennek a dolognak az a titka, és értelme, hogy tömegesen kell csinálni. Úgy látszik, hogy aki egyedül megy szembe a „demokratikus” hatalomgyakorlókkal, azt kirúgják az állásából, lejáratják, megvonják a megszerzett jogaikat, elveszik a dotációjukat (ha szervezetről van szó). Mert ez egy ilyen, „sajátos útját járó demokrácia”, amit mi választottunk, vagy mi hagytuk, hogy ilyenné legyen. Kezünkben a lehetőség, hogy ha „nem tetszik a rendszer” akkor változtassunk rajta, békés, demokratikus eszközökkel.

Forrás: Nagy Szilveszter