Wass Alberttől, a Fidesz - Nyírő József felhasználásával lefokozott - ikonjától eddig Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a csepeliektől pedig Németh Szilárd XXI. kerületi polgármester péntek óta a mai napig nem kért bocsánatot. Az ikon ellen a „merényletet” a miniszter követte el itt, Csepelen, a Királyerdőben, amikor szendvicsek és kivezényelt reklámemberek előtt bejelentette, hogy az országos jelentőségű, védett természeti területek közé emelik a csepeli Tamariska-dombot. Még nincs ott, de ott lesz! – ígérte a felsőbbség. Az aktus részeként a miniszter Németh Szilárddal bevert néhány szöget a dombvédő kerítésbe.A miniszter dombfoglaló beszédének zárását a kormányzati hírportál címként használta: „Az idő fut, a Tamariska-domb marad”. Megható, nagyon megható. „A víz szalad, a kő marad” – írta a manapság unos untalanig idézett Üzenet haza című versében Wass Albert. A miniszter ezt a hasonlatosságot szóra sem méltatta. Kicsi plágium, de plágium.
Németh Szilárd viszont saját gyártású átverő-sorozatának újabb epizódja miatt nem kért elnézést a csepeliektől, akik csak távolról figyelik a fejleményeket, és nem tudják, hogy nevessenek vagy sírjanak. A polgármester a miniszter társaságában fordított Horn Gyulát játszott. Mint tudjuk, a rendszerváltás külügyminisztere 1989 tavaszán Alois Mock osztrák alkancellárral együtt látványosan lebontotta a vasfüggönyt. A két jeles fideszes politikus viszont Csepelen a bekerítést kezdte meg. Egyelőre csak a Tamariska-dombon. Információink szerint aknazár még nincs. Igaz, természeti védettsége sincs a helynek, pedig csaknem másfél évtizedig volt. Mit gondolnak kinek a kezdeményezésére szüntették meg az oltalmat? Eláruljuk: Németh Szilárdéra. Tudnak még követni? Igen, mamelukjainak helyeslése, gombnyomogatása közben Németh Szilárd érte el a Tamariska-domb fővárosi védettségének feloldását, hogy jobban tudja megvédeni, ne legyenek kötöttségei, ha dombot akar védeni. Ez a védelem-feloldó akció oly annyira sikeres volt, hogy hatására – ez már maga az őrület - Fazekas Sándor országos védettséget akar adatni a védtelenné tett védett területnek. Németh Szilárdot, Tarlós István főpolgármestert, a főjegyzőt és a Wass Albertet plagizáló minisztert is többen figyelmeztették: törvénysértő, jogszabályellenes, amit véghez visznek. Hiába’!
Ezért aztán a dombot bekerítő cirkuszi mutatvány főszereplői és nézői észre sem vették, hogy, amíg a szögek és a szendvicsek szépen fogytak, eldugva bár, de megjelent egy közlemény Szabó Máté ombudsmantól. Ebben többek között ezt olvashatjuk:
„Nem felel meg a természetvédelmi törvény követelményeinek a Fővárosi Közgyűlés döntése, amely megszüntette a csepeli Tamariska domb természetvédelmi oltalmát…. A biztos megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlés eljárása és a Tamariska-domb helyi védettségének feloldásáról hozott döntése többszörösen sértette a vonatkozó jogszabályi követelményeket, szemben áll az egészséges környezethez való joggal, illetve a jogállamiság és a jogbiztonság elvével. A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztési miniszter által kezdeményezett országos védetté nyilvánítási eljárás nem orvosolja azt a tényt, hogy a Tamariska-domb a közgyűlés döntése óta nem védett terület."
Az alapvető jogok biztosa Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetőjéhez fordult a természetvédelmi oltalom helyreállítása és a visszavonó rendelet hatályon kívül helyezése érdekében. Itt a vége? Ne örüljenek, messze van az még. A csepeli műbalhé és a kő marad. Petőfivel együtt kérdezhetjük és kérdezzük is: Ej, mi a kő…?!
anzágo
