Új rovatunk a következőkben – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele.
Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata.
Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó, június 29-én megjelent 13. számából:
1) A cikk címe: Lakossági Fórum: kérdések és válaszok
A cikk az önkormányzat vezetése által tartott június 21-i közmeghallgatásról ad tudósítást. A Királyerdei Művelődési Házban tartott fórumon Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Németh Szilárd polgármester, a Fővárosi Csatornázási Művek, illetve a beruházók képviselői adtak tájékoztatást a megindult csepeli csatornázásról. A tudósító, Cs.A. írása bennünk a következő kérdéseket vetette fel:
> Polgármester úr a fórum befejezéseként a következőket mondta: „Vegye tudomásul mindenki, itt a következő másfél-két évben egy sikertörténet zajlik, ennek leszünk részesei – örüljünk neki.” Valóban örvendetes, hogy végre elkezdődik a kerület jelentős részeinek csatornázása, reméljük valóban sikertörténet lesz. A mondattal azonban – azon túl, hogy az újságíró valamiért kihagyta tudósításából –, két bajunk is van: egyrészt polgármesteri parancsra nem lehet örülni, másrészt szerintünk maga a polgármester sem biztos a sikertörténetben, amiről néhány előző mondata árulkodik. Például: „… tervezési hibák miatt néhány utca kimaradni látszik a csatornaépítésből,…” vagy „…Hároson, amely a legelmaradottabb környék, helyenként magántelkeken keresztül fektetik le a csatornát, a területek kisajátítása megoldásra vár.” E két mondat egyértelművé teszi, hogy komoly feszültségekkel kell számolni a beruházás megvalósítása során. Gondoljunk csak a gerincút kisajátítása tárgyában évekig tartó perekre. Arról nem is beszélve, hogy hányan tudják majd megfizetni a rákötés 100.000-200.000 forintját? Jogos tehát a kérdésünk: a sikertörténetek parancsra születnek?
> Ennél nagyobb probléma várható viszont a polgármester úr által elmondott, de az írásból szintén kimaradt mondatból: „azokon a helyeken, ahol földút volt a szennyvízcsatorna megépítése előtt, marad a földút.” Ennek a mondatnak nem volt sikere a közmeghallgatáson, érthető tehát, hogy az újságíró ki is hagyta. Hiszen a Csepeli Hírmondó nem ronthatja a polgármester által parancsba adott sikertörténet esélyeit. Azonban egy újságíró, aki a csepeliek érdekeit kell, hogy felszínre hozza, megkérdezhette volna: Polgármester úr, az északi pénzből megmaradt 2,5 milliárdból miért nem lehet – a csatornázás után azonnal –, kiépíteni a szilárd útburkolatot? De ne legyünk telhetetlenek. Lehet, hogy a következő számra készül a kérdés és a válasz is?
Remélem, a fentiek nem kisebbítik a csepeliek örömét, várakozását, s idén valóban teljes lesz Csepel csatornázottsága. Ahogy a polgármester úr mondta a fórumon: „…év végéig be kell fejezni a munkát, mert az EU csak eddig adja a pénzt…”. Valószínűleg ez a mondat azért maradt ki a tudósításból, mert polgármester úr fent idézett ominózus sikertörténetes mondata mintha ellent mondana ennek. Még egyszer idézem: „…a következő másfél–két évben egy sikertörténet zajlik…”. Szóval bonyolult ez: mi lesz akkor, ha mégsem lesz kész év végéig a beruházás? Félbe marad? Vagy polgármesterünk sem tudja, hogy mikor lesz vége a beruházásnak? Reménykedjük: befejeződik a beruházás.
2) A cikk címe: Nyirő-megemlékezés és DK-s tüntetés a Radnótinál
Az írás a Radnótiban rendezett Nyirő irodalmi esttel, illetve az azt megelőző tüntetéssel foglalkozik. Biztos hűen visszaadja a Radnóti termében rendezett programon elhangzottakat, a cikk írójának azonban több tény elkerülte figyelmét. Vegyük sorba:
> a tüntetést támogatta az LMP vezetése is, amiről közlemény is jelent meg a csepeli hírportálokon;
> a tüntetést nem Vadai Ágnes szervezte;
> „…a kultúra cenzúráját” senki nem követelte. A tüntetők azon háborodtak fel, hogy Nyirőt abban a művelődési házban ünneplik, amely nevét Radnóti Miklósról kapta, arról a Radnóti Miklósról, akinek haláláért az a Szálasi vezette nyilas parlament a felelős, amelynek Nyirő József a végsőkig tagja volt. Annak a parlamentnek volt tagja, amely felelős többszázezer magyar zsidó elhurcolásáért. Nyirő József ezen felül Göbbels és Hitler imádatáról is hírhedtté tette magát. Hitlert éltetve, „ teljes szívvel, teljes lélekkel” vállalt „munkaközösséget” a német birodalommal, parlamenti tagságából adódóan pedig a fasiszta szálasiék rémtetteivel, s ezzel egyáltalán nem „Székelyföldért cselekedett”;
> a Csepeli Hírmondó szerkesztői a lap 12. oldalán szürke háttérkeretben egy fideszes hátterű és fenntartású internetes hírblogot is idéznek a téma kapcsán: „A csepel.info cáfolja azt az állítást, hogy Radnóti Miklós nevével nem lehet együtt említeni az erdélyi székely írókat”. A tüntetők, illetve azok, akik tiltakoztak a polgármester restaurációs törekvései ellen, nem csak Nyirőre és Wass Albertre szűkítik le az erdélyi székely írókat. Tudják, hogy székely volt többek között, Benedek Elek, Orbán Balázs, vagy a közülük legismertebb, Tamási Áron is.
3) Kimaradt események, ellenzéki programok:
> Június 20-án az LMP helyi szervezete vendége volt Schering Gábor, a párt országgyűlési képviselője, aki sajtótájékoztatót is tartott;
> Június 22-én 10 csepeli civil szervezet a Rákóczi Kertben szerette volna megtartani 3. Csepel Civil Piknik c. rendezvényét, amit az önkormányzat vezetése – az előzetes egyeztetés és engedély ellenére – megakadályozott;
> Június 15-én, Nagy Imre halálának 54. évfordulója alkalmából koszorúzás volt a Nagy Imre Általános Művelődési Központ falán lévő emléktáblájánál. A főhajtáson rész vett, illetve koszorúzott az önkormányzat vezetésén és a Fidesz csepeli szervezetén túl az MSZP csepeli szervezete is;
> „új” növényt találtak az elmúlt időszakban a Tamariska-dombon, ami Tenk András szerint cáfolja, hogy az elmúlt években elhanyagolták volna Csepel egyetlen természeti kincsét, a Tamariska- dombot;
> a Csepeli Hírmondó elfejtette figyelemmel kísérni a londoni olimpiára futó csepeli fiatalember Varga Norman „londonfutását”, pedig indulásakor nagy nyilvánosságot kapott. Lehet, hogy Varga Norman futása is csak addig volt hír, amíg siker kísérte útját?;
> Tizenöt éve július elsején köszöntik hazánkban a köztisztviselőket. Ez – ismereteink szerint – idén elmaradt. Lehet, hogy azért, mert ez a nap munkaszüneti nap részükre, s ez most vasárnapra esett? Nem hisszük. Azt viszont sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Csepeli Hírmondó is elfelejtkezett azokról, akik segítik munkájukat.
V O X
