Horváth Gyula írja blogjában: Kassai nem Fideszes! Ezzel az igen különös mondattal találkoztam nemrégen egy baráti beszélgetésen. Első körben megdöbbentett a mondat, mert nem értettem, hogy Kassai Viktor magyar futballbíró tevékenysége, hogyan kapcsolódhat a politikához. Később, aztán amikor mélyebben belegondoltam rájöttem, hogy nagy igazságot takarhat.
A kitűnő magyar játékvezető nem adott meg az Európa bajnokságon az Ukrán válogatottnak egy gólt.
Nekem akkor ez a tévedés egyáltalán nem tűnt jelentősnek. Arra gondoltam, hogy
ennél nyilvánvalóan nagyobb tévedések miatt szenvedtünk már hátrányt a fociban különböző tétmérkőzéseken.
Nekem erre eklatáns példa, amikor Tichy Lajos az egyik világbajnokságon (mert régen jártunk oda) hatalmas gólt lőtt az ellenfélnek, úgy, hogy a labda az akkori futballkapu hálómerevítő vasáról vágódott vissza a mezőnybe és a bíró a találatot nem adta meg. Nagyon fájt ez minden magyarnak.
Csak úgy, mint ahogy fáj ma Kassai meg nem adott gólja az ukrán szurkolóknak. Sajnos ameddig a szubjektumra van bízva a döntés, addig törvényszerű, hogy hibák is becsúszhatnak. (A magánvéleményem az, hogy ettől szép és emberi ez a játék.)
Kassai, a meg nem adott gólért kanoszát járt a magyar az ukrán és más európai médiákban.
A magyar játékvezető korát meghazudtoló bölcsességgel viselkedett.
Nem hárította a felelősséget a partjelzőre, a rossz látási körülményekre, a szokatlan hangzavarra, az elődök hagyatékaira, hanem azt mondta, hogy ezt a hibát elkövette, amit sajnál, de nem tagad. Arra fog törekedni, hogy a későbbiekben még alaposabb felkészültséggel, még jobb együttműködéssel elkerülje a hasonló tévedéseket. Most pedig viseli a következményeket.
Erre gondolhatott az én beszélgetőtársam, amikor azt mondta a magyar futballbíróra, hogy nem Fideszes.
A kormány politikában a mai gyakorlat az, hogy a nyilvánvaló hibákat sem ismerik be az elkövetők.
Lehet az, egy elfuserált, és mindenki által kritizált gazdaságpolitika, nyilas író újratemetésének kísérlete, földosztási kivételezések megszervezése, tandíj bújtatott bevezetése, az egészségügy forrásainak visszafogása, a dolgozó emberek sanyargatása, a termelés lehetőségeinek korlátozása, a munkavállalói jogok csorbítása és lehetne sorolni a végtelenségig a káros jelenségeket. A kommunikáció mégis a dicsőséges fejlődésről szól. Azért, mert a világ megvet minket, Európa szégyenkezik kormányunk politikája miatt, nem a mi hibánk - mondják.
Ők a hibásak, mert mi megyünk jó irányban, csak ezek a bugyuták nem veszik észre. Valahogy úgy, mint az az ember, aki a kocsijával, az autópálya menetirányával szemben halad és arra a hírre, hogy egy őrült szembe megy a forgalommal, fel kiállt. Még hogy egy, rengeteg!
A magyar közélet üde színfoltja Kassai Viktor őszintesége és karakán jelleme.
Nem keres bűnbakot, nem tagadja le a tényeket, nem nézi hülyének azt a világot, amelyikből él, és amelyik lehetőséget adott a számára tehetsége kibontakozására. A hibát bevalló ember nagyságát mutatja az, hogy beismeri és javítani akarja hibáját.
Kassai olyan, amilyen a magyar ember általában. Őszinte és felelősséggel megáldott! Nem kizárólag a siker, és az elsőség az egyetlen elfogadható cél, hanem a küzdelem, a jóakarat és az emberségesség. Belátta, hogy a sikert drágán adják! Van, aki meg tudja fizetni az árát és van, aki nem. Ez az ár lehet pénz is, de az esetek túlnyomó többségében másról, ennél sokkal többről van szó. A sikerért néha időt, verítéket, áttanult éjszakákat, elhanyagolt családot, megbomlott emberi kapcsolatokat, egészséget és alkalmanként életet kell áldozni. Az élet ebben az esetben nem csak a fizikai valóságot, hanem az emberi tartást, az erkölcsi megsemmisülést is jelenti.
Úgy érzem, hogy a ma uralmon lévők, ezt nem hajlandók végig gondolni.
Ma még nem látják, azt, amit Kassai ösztönösen tud, hogy van olyan ár, amit a megjelölt siker érdekében nem szabad megadni, mert máshol ennek akkora kárát látja a rá vágyakozó, ami a teljes megsemmisülés irányába vezet.
A jó teljesítmény, a lelkiismeretes en elvégzett munka lehet a cél. Ez jelentheti egy vezető közösség számára a sikert.
Abban az esetben, ha megfordul a folyamat és a siker (egyéni gyarapodás, népszerűség, retorikai bűvészmutatványok stb) a cél és ennek rendelik alá a munkát és a feladatokat, akkor értékvesztés történik. Az értékvesztett vezetés pedig olyan, mint az elszabadult hajóágyú. Rombol, sebeket okoz és törvényszerűen bukásra ítéltetett.
A példáért nem is kéne olyan nagyon mélyre ásni!
Az eredeti: Horváth Gyula blogbejegyzése