CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Ugratás rovásírással, hazugsággal

2012. július 17. 00:05 - csú

Tábla-rovással.jpgSok vidám percet fog még okozni ez a díszes tábla. Olvasónktól kaptuk a fotót róla, amelyet a Weiss Manfréd (korábbi Szabadkikötő) úton készített. A táblát a budapesti Belvárosból hazatérő csepeliek és az ideérkező vendégek, átutazók láthatják a csepeli HÉV mellett, az autóút szélén: Németh Szilárd fideszes polgármester kedvenc rögeszméinek állít emléket.

A csepeliek tudják, hogy Német Szilárd fülkeforradalmi mamelukjaival lecseréltette a több évszázados címert pont akkor, amikor némi történelemhamisítással Csepel újjáépítésének 300. évfordulóját akarja megünnepeltetni. A meglovasított címer már az ugratás része, mert faragott pántlikák között szökken a szemünkbe a táblán.

A csepelieknek csak mulatságos, de a térkép nélkül érkező átutazóknak zavaró lehet az „Árpád földje” feliratrész, mert Árpádföld éppen a főváros másik végében van. Ha ezt olvassák, akkor biztos megállnak, hogy megkérdezzék, nem tévedtek-e el. A kétség csak növekedni fog bennük, mert a tábla alján ez áll: „A magyar ipar bölcsője”. De hiába’ tekergetik a fejüket, sehol egy dada, aki a bölcsőt ringatná, csak egy újabb hazugság jön velük szembe ha egybe olvassák a feliratot: „Csepel Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”.

A tétova vándornak esetleg eszébe jut a százszor elátkozott Ópusztaszer, amely - Adyval szólva - mégis dicső, és mégis magyar, ráadásul ott a honfoglaló Árpád még országgyűlést is tartott. Miskolc, Győr, Sopron, Pest és Buda környékén pedig már akkor is volt ipar, amikor Csepelen még csak földet műveltek, szőlőt termeltek és bölcsőt ringattak, de nem a magyar iparét. Mit szólna ehhez a hazugsághoz Ganz Ábrahám vagy Gábor Áron. A rézangyalát! – mondaná a rézágyút öntő legendás iparos mester. Ekkorát még Háry János sem lódított, pedig mint tudjuk, ő is Csepel-szigeti, ráckevei. Németh Szilárd azonban csepeli, de túl tesz Háry Jánoson – mondják egyesek.

Sok van a rovásán – folytatják mások, de a Csepel újság ezt cáfolja. Rovás, pontosabban rovásírás a díszes tábla tetején van. A polgármester néhány rovott múltú ismerőjétől megtudtuk: a felirat azt jelenti, hogy Csepel. Még fel sem avatták a táblát, és már is sokan teszik fel a kérdést az ugratás kieszelőjének: tessék mondani polgármester úr, hazugságok nélkül, magyarul, érthetően nem lehet beszélni a csepeliekkel?

L U X

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr394661208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magánzó és kamikáze 2012.09.17. 16:46:05

"Újra kovácsmesterek veszik birtokukba a kohók és hámorok völgyét szombaton Miskolc-Újmassán. A gyáralapító Fazola Henrik nevére emlékezve az ország legjobb mesterei mérik össze ügyességüket és gyorsaságukat a kissé átalakított díszműkovács-versenyen, de más, színes programok is várják az immár fesztiválrangot kapó rendezvényt."

A magyar ipar bölcsőjének tényleg csak Nyírő maradt? Gratula...
süti beállítások módosítása