Lassan két és fél éve védi a magyar munkahelyeket Orbán Viktor. Hatalmas munkájának meg is lett az eredménye: egyre több munkát keresőtől tudta megvédeni az egyre csökkenő számú munkahelyeket. Kedves Vezetőnk el is fáradt, „akkumulátorai lemerültek”, ezért Ausztriába utazott feltöltődni. Mi meg, közben, a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb adataitól „merültünk le”.
Az origo.hu ugyanis közzétette az intézet adatait, miszerint „legalább 5-25 ezerrel több magyar munkanélküli van, mint tavaly ilyenkor”. A részletesebb elemzés pedig azt mutatja, hogy „…az új munkaerő felvétele szinte miden ágazatban csökken”. Pedig csak nem rég lett technikailag is hivatalos Magyarországon a recesszió, a gazdaság visszaesése. Hozzá nem értő, laikusként meg azt hittem, hogy már régóta tudja mindenki – itthon is –, hogy rosszul mennek a dolgok. Kiderült, hogy csak akkor „hivatalos” az ügy, ha két negyedévben is esnek a mutatók, no meg a gazdaság. Az meg esik, már hónapok óta.
Mi lesz akkor jövőre? Nem tudom, de azt mondták a barátaim, hogy még rosszabb. Sorolták a példákat. Van, aki olyan munkahelyre jelentkezett, ahova több, mint háromszázan adták be pályázatukat, s közel kétharmaduk felsőfokú végzettségű, miközben csak egy szimpla érettségit igénylő állást hirdetett meg a cég. Másik ismerősöm maga hirdetett meg interneten egy alkalmazotti munkakört, fél óra múlva 45-en küldték el szakmai önéletrajzukat, s hátra volt még egy hét a többieknek. Egy harmadik keserűen panaszkodott: pedagógus felesége egy éve nem tud elhelyezkedni, nem pedagógusként, sehogy sem. Sok még a példám, valószínűleg azonban sokan tudnák folytatni.
Inkább mi is töltődjünk fel. Szükségünk lesz rá. No nem Ausztriában. Otthon, a postást várva. Mert rövidesen olvashatjuk Orbán Viktor újabb levelét. A harmadikat, amelyben – ismét egy milliárdért –, már a kormány által is jóváhagyott munkahelyvédelmi akciótervéről tájékoztat, kérdez bennünket. Az lesz csak az igazi, aktív pihenés, hasznos kikapcsolódás, érdekfeszítő, élményt adó olvasmány. Egyetértünk-e…?, Sokak szerint…, olvashatjuk majd az újabb és újabb álkérdéseket. Feldob majd bennünket!
Én azonban nem hiszek a levélben. Az első kettő után sem töltődtünk fel. Rosszabb lett. Már nem csak a gazdaság, lassan az emberek is megroppannak. Akkor miért? – teszem fel, magamnak, s talán sokunknak a kérdést. Hogy Kedves Vezetőnk kifelé – no meg önmagának –, bizonyítsa: ez egy demokratikus kormány, amely megkérdezi az embereket, még az eldöntött kérdésekben is. Befelé, meg azt csinál, amit akar. Ez a lényeg, nem a levél.
Ezért lehet, hogy most én is válaszolok a kérdésekre. Bár a cím már foglalt, de megvan: Magyarország Kormánya Miniszterelnökének, „a világ tetejére”.
V O X
