A Királyerdei  Művelődési  Házban szép számú közönség gyűlt össze, de a  rossz nyelvek szerint, csak azért mert a falkaforradalom vezére kirendelte az iskolák tanárait,  igazgatóit , no meg természetesen a polgármesteri hivatal dolgozóit. A 17 órára hirdetett fórum 20 perces késéssel indult, mert a jókora csúszással érkező főpolgármester-helyettest muszáj volt megvárni.

  Kár volt várni rá, mert protokoll bevezetője, „az oroszlánként küzdő, kérlelhetetlen lánglelkű polgármesterről szólt” nem sok köze volt az uniós projekthez. Gondolom ezt minden kerületben elmondta és ugyanezzel a vehemenciával, azután gyorsan távozott, mint innen.   Kérdéseket is tehetett fel a jelenlévő, de csak akkor, ha volt türelme. A szokásos nagyívű beszédét most is megtartotta a polgármester szokásos hosszúságban és  „igazságtartalommal”, viszonylag kevés kommunistázással. „Három hónapja tartanak a csatornázási munkálatok a kerületben, amelyek eredményeképpen már 27 kilométernyi csatornát fektettek le, és mintegy 1400 házi bekötést építettek meg. A munkák jól haladnak. A lakóknak – ellentétben más településekkel – nem kell csatornafejlesztési hozzájárulást fizetniük.”

Azt persze szokása szerint, elfelejtette elmondani, hisz az időszámítás a falkaforradalommal kezdődött, hogy azért kerülhetett sor a csepeli csatornázásra, mert a korábbi szocialista önkormányzat évekkel korábban elkészíttette a kiviteli terveket. Ez volt az egyetlen lehetősége Budapestnek a felszabadult uniós pénzek felhasználására határidőn belül. Valótlanságot állított akkor is, amikor azt mondta: a szocialista önkormányzat azt ígérte volna, hogy a szennyvízcsatorna építésével egy időben megoldódik a csapadékvíz elvezetés is. Köztudott, hogy a csapadékvíz-elvezető csatorna létesítése kerületi kompetencia, arra uniós hozzájárulás nem igényelhető. Tájékoztatott arról is, hogy Borbély Lénárd alpolgármester minden erejét megfeszítve tizenhárom bankkal tárgyalt, de egyik sem tudott elfogadható kölcsönfeltételeket biztosítani a csepeli lakosoknak.

Egy későbbi hozzászóló civil, felajánlotta banki kapcsolatait és segítségét az önkormányzati vezetőknek, ami – lássuk be! - egy kicsit égő volt, no nem a civilnek.!

Három terület három szakembere válaszolt a beérkezett sok, néha nehéz, néha passzolt, válasz nélkül maradt kérdésekre. Nem egyszer a türelmüket vesztő lent ülők is bekiabáltak az esetenkénti furcsa magyarázatoknál, tévedéseknél. Pl: Az ikerházak csatorna bekötési lehetőségeinek, még a szakemberek számára is értelmezhetetlen elővezetése, sok embert megtéveszthet. Ikerháznak azt az épületet nevezzük, amelynek két épületszárnya külön telken (külön helyrajzi szám ingatlanon) helyezkedik el és egyik oldalon összeépülnek. Ezeknél az épületeknél a két külön csatorna beállás műszaki követelmény nem pedig polgármesteri kegy A kivitelező a lakossági bekötést az ingatlanon belül egy méterre helyezi el ingyen, onnan a tulajdonosoknak a dolga a csatorna további kiépítése.

A házi rákötésekhez kapcsolódó műszaki kérdésekben a Csepeli Városgazda Zrt. (korábbi nevén Csevak) a lakók rendelkezésére áll, s lehetőség van arra, hogy a házi hálózat terveztetését, kivitelezését a lakosok a tőlük rendeljék meg – önkormányzati garanciával. A házi hálózatot tehát először meg kell terveztetni, majd a tervet engedélyeztetni kell a Fővárosi Csatornázási Művekkel, s az ingatlanon belüli munkát is csak az FCSM hozzájárulásával lehet elvégezni. A lakossági rákötések várhatóan 2013 első felében kezdődhetnek el, azaz ekkortól lehet majd használni a korszerű, új csatornát.

Szóba kerültek azok az utcák, amelyek kimaradtak a projektből. Jelenleg egyeztetések folynak arról, hogy megoldást találjanak az ottani csatornázásokra is. A házi rákötések kapcsán felmerült, hogy a háztartásoknak anyagi nehézséget jelenthet a bekötés. Az önkormányzat úgy tájékozódott, hogy a banki hitelek túlságosan magasak, érdemesebb tehát családi összefogással, saját erőből előteremteni a pénzbeli fedezetet. Aki nem kívánja bekötni a csatornát, talajterhelési díjat kell fizetnie, ami mindenképpen költségesebb lesz, mintha a csatornát használná. Sokak információi, véleménye szerint az Európai Uniós pénzekből megvalósuló csatorna-fejlesztések esetében sehol sincs lakossági hozzájárulás.

Szervezési szempontból jobb lett volna, ha felváltva tudtunk volna kérdezni, egy szakemberi válaszcsokor után a nézőtéren a lent lévők is kérdezhettek volna. Így elvesztve türelmüket sokan eltávoztak a nézőtérről. A jelenlévők kérdésére felvetésére sajnos, csak  este fél nyolckor kerülhetett volna sor, de ekkora, már csak kevés ember maradt a teremben. (Farkas és Piroska)