CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Képpel és verssel Csepelről

2012. október 25. 00:03 - csú

CSM-1.PNGRekviem címmel Kis Pál István költő és Tamási Gábor fotográfus közös albumot jelentet meg október végén. A Magyar Írószövetség valamint a Vitolla Kiadó mutatja be a két művésznek azt a kötetét, amely a Csepel Vas- és Fémművekről készült.

Kis Pál István lírai - a vers és próza kombinációjával megírt - szövegét kitűnően egészítik ki Tamási Gábor nem ritkán megrendítő , de minden esetben elidőzésre és gondolkodásra késztető felvételei. Vagy inkább fordítva? A képeket egészítik ki a helyenként drámai hátterű írások? Teljesen mindegy. Egy biztos: a rendkívül sikeres kép-szöveg kombináció nem csupán a két művész alkotói harmóniáját, hanem a választott téma iránti alázatukat is elárulja.

Kis Pál István és Tamási Gábor nem először állnak publikum elé alkotásaikkal, legyen az a most megjelenő kötet vagy akár hazai illetve nemzetközi kiállítás. Ez aligha véletlen. Művészi hitvallásuk azonossága, a valódi és maradandó fáradhatatlan felkutatása, átmentése és megőrzése illetve hűséges továbbadása jellemzi mindkettőjüket. Környezetük állandó figyelői és precíz szemlélői, amellyel céljuk, hogy vizsgálódásaik eredményeit mindenki számára elérhetővé, hozzáférhetővé tegyék. A jelenben alkotnak, jövőbe ívelő hidat építve a múlt és jelen között. Mesélők, koruk tudósítói - ki-ki saját művészi eszközeivel: képekkel, prózával vagy éppen verssel.

"vörösre martak a szikradarazsak
a fujtatósárkány levegőt okádott
és aztán vertek tüzesre vertek
a konok üllővasakat
csengető pörölyzuhogások
hogy szinte megkönnyebbültem
amikor a fogó hűs olajba mártott
ahol acéllá hűlt tömbbé lettem
és elszántan tiszta fénnyé
mely hideg s kíméletlen
mint az egyszarvú magány
a felfoghatatlan mindenségben"

Kis Pál István
szembesítő emlékképzetek
a hajdani Csepel Vas- és Fémművekről

CSM-2.PNGA téma háttere

A második világháború után a Csepel Vas- és Fémműveket a magyar nehézipar fellegváraként emlegették, amely 35 ezer dolgozójával a szocialista Magyarország mintaüzemének számított. A nyersanyagban szegény ország a termeléshez szükséges gépeket és technológiákat az akkori Szovjetuniótól kapta. Rendszeres külső segítség nélkül a Csepel Művekben megbénult volna a munka. Nem csoda hát, hogy a 80-as évek végén bekövetkezett politikai fordulat ebben az üzemben vonta maga után a legdrámaibb változásokat. A kiéleződött piaci helyzet, az emelkedő energiaárak valamint a rendszer összeomlása az egykori mintaüzemben a gépek leállításához illetve a dolgozók tömeges elbocsátásához vezetett.

A művészek

Tamási Gábor 1952-ben született. Csepelen kezdte fotográfusi pályafutását.
"Az utóbbi években csaknem kizárólag a haldokló nehézipar, a szorult helyzetben levő és hozzá szorosan kapcsolódó iparágak helyzete foglalkoztat. Úgy vélem ma egyre kevesebbet tudunk erről, képi tapasztalataink hiányosak, annak ellenére, hogy helyszínei gyakran előfordulnak különböző fantasztikus, vagy kevésbé fantasztikus filmeken háttérként, egyfajta egzotikumként. A valóság ennél sokkal rémisztőbb, és számos kikerülhetetlen kérdést vet fel, úgy gondolom, és nagyon remélem is. A Requiem egy mai csepeli látlelet, de benne van az egész generációm sorsa is...."

Kis Pál István Csepelen született, 1951-ben.
"Ott éltem meg gyermek- és ifjúkoromat, életem első 25 évét. Ezer szállal kötött magához a Vasmű, amely akkor még egy életerőtől duzzadó óriás volt. Elektroműszerésznek tanultam, mehettem volna a műszaki egyetemre, lehettem volna elektromérnök, de nem, bölcsész lettem, tanár, népművelő és költő. Nem dacból, csak mert az nagyobb szabadságot jelentett, és alkalmasabbnak látszott az önkifejezésre. Elszakadtam hát a gyárkerülettől. Néhány vándorév után Szekszárdon eresztettem gyökeret. Majd csak harmincöt év múltán láttam viszont a gyártelepet. Bizony mondom, megrendítő érzés volt a zsigereimben máig őrzött emlékképzeteket szembesíteni a haldokló gyáróriás mai állapotával."

A két művész helyhez való emocionális kötődése valamint kettejük több évtizedes barátsága jó alapul szolgált a magyar nehézipar egykori óriása történetének - prosperálásának és agóniájának - képekben és szövegben történő megörökítéséhez.

Ildiko Kühn - NÉPSZAVA

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr974868308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása