"A közoktatási rendszer drágább és rosszabb lesz, az iskolák önállóságát teljesen felszámolják. A munkáltatói jogokat az iskolaigazgatóktól átveszi egy óriás szervezet. Ha egy iskolaigazgató ezt nem bírja és felmond, vagy a KIK-nél döntenek egy vezető leváltásáról, akkor nyilvános pályáztatás nélkül nevezhetnek ki új igazgatót az intézmény élére...Több száz iskola két hónappal a tanév vége előtt szembesülhet majd azzal, hogy nem indíthat több tanévet"
Ónody-Molnár Dóra, Népszabadság: Az államosítás egyetlen célja az elitcsere
A KIK-kel a világ egyik legnagyobb szervezete jön létre Magyarországon. A közoktatási rendszer drágább és rosszabb lesz, az iskolák önállóságát teljesen felszámolják.
Balog Zoltán, a humántárca vezetője múlt pénteken – megkerülve a saját pártjának polgármestereivel való érdemi egyeztetést – benyújtotta az önkormányzati közoktatási intézményrendszer felszámolásáról szóló törvényt. Az átadás-átvételről szóló jogszabály indoklása szerint a drasztikus központosítás egyik célja a takarékosság. Polgármesterek, oktatási szakértők azonban úgy vélik, az állami központ, vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) létrehozása, a tankerületek felállítása jóval nagyobb adminisztrációs terhet jelent, több státust igényel, tehát jóval drágább is lesz, mint ha az önkormányzatoknál maradt volna a feladat.
Mihályi Péter közgazdász szerint majdnem mindegy, olcsóbb lesz-e vagy drágább az állami közoktatás, a probléma az, hogy rosszabb lesz. – Egyszerre nyúlnak hozzá minden területhez, ugyanaz a központosítás zajlik az egészségügyben, a gyerekvédelmi intézmények esetében és a közoktatásban. Az egésznek egyetlen értelme van, az elitcsere – fogalmaz a közgazdász, hozzátéve: így minden területen le lehet cserélni a vezetőket. Mihályi szerint hamis az a kormányzati kommunikáció, amely szerint ami zajlik, nem is államosítás, hiszen az önkormányzatok is az állam részei.
– A régi alkotmányban az a jogfelfogás élt, hogy az önkormányzati tulajdon is magántulajdon, pontosan ezért nem vehetett el az állam tőlük vagyont. Volt jelentősége, hogy egy iskola az önkormányzaté volt, mert a településnek rendelkezési joga volt felette. Ezt a jogukat veszítik el az önkormányzatok, ebben az értelemben tehát államosítás történik – fejti ki Mihályi, aki jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az önkormányzati adósságok átvállalását éppen a közoktatás centralizálásának folyamatában jelentette be a miniszterelnök.
– Amíg ez az ügy lebeg, vagyis az önkormányzatok nem tudják, adósságuk mekkora hányadát vállalja át az állam, garantáltan elhallgatnak a polgármesterek és önkormányzati képviselők – véli. A köznevelési törvény elfogadása után azt lehetett gondolni, lesz egy intézményfenntartó központ, ahol majd 2300 ember dolgozik és gyakorolja az iskolafenntartói jogokat. Az átadás-átvétel törvénytervezet nyilvánosságra kerülése óta tudjuk: ez nem így van. Az iskolák ugyanis formailag megszűnnek, s beolvadnak a KIK-be. Egy ma még nem létező intézmény két hónap múlva tehát „benyeli" az összes magyarországi iskolát.
– Ez totális nonszensz – mondja Radó Péter szociológus, oktatáskutató. Hozzáteszi: a KIK-nek nem 2300 alkalmazottja lesz, ahogy azt korábban jelezte az oktatásirányítás, hanem a pedagógusokkal és az oktatási munkát segítőkkel együtt 150 ezer. – Tehát a világ egyik legnagyobb szervezete jön létre – mutat rá Radó, aki úgy véli, teljesen felszámolják az iskolák önállóságát, s ez túltesz az államszocializmus utolsó évtizedének gyakorlatán is. – Annyira irracionális, hogy nem találok szavakat – fogalmaz.
Radó Péter a törvényt értelmezve azt mondja, az iskoláknak nem lesz önálló költségvetésük, és a munkáltatói jogokat az iskolaigazgatóktól átveszi ez az óriás szervezet. – Ha ezt az egészet egy iskolaigazgató nem bírja és felmond, vagy a KIK-nél döntenek egy vezető leváltásáról, akkor e törvény szerint az állam nyilvános pályáztatás nélkül nevezhet ki átmenetileg új igazgatót az intézmény élére – magyarázza az oktatáskutató, aki további súlyos problémának nevezi a jogszabály azon pontját, amely a nem önkormányzati – tehát alapítványi, egyesületi, egyházi – intézmények önkormányzatokkal kötött közoktatási megállapodásaira vonatkozik.
A jogszabály szerint az állami központ ezeket a megállapodásokat felülvizsgálja, és március 31-ig eldönti, indulhat-e az adott iskolában szeptembertől új tanév. – Mivel márciusban egy iskolában már az új tanévet tervezik, a középiskolai felvételik pedig az év elején befejeződnek, így több száz iskola két hónappal a tanév vége előtt szembesülhet majd azzal, hogy itt a vége: nem indíthat több tanévet – mondja Radó Péter. A pedagógusok többsége mindezeket különösebb felháborodás nélkül veszi tudomásul. Radó szerint akkor érzik majd, hogy valami nagyon megváltozott, amikor az iskolákban olyan embereket neveznek ki a fejük fölé, akik teljesen alkalmatlanok a munkájukra.
Államtitkári garanciák
A tanulók érdekében vállal nagyobb szerepet az állam az oktatásban – ezt Hoffmann Rózsa mondta szerdán, Budapesten. Az oktatási államtitkár „nagy örömmel tudatta", hogy a politikai döntés megszületett, már csak Balog Zoltán miniszter aláírására vár a 198 tankerület vezetőinek kinevezése. Hoffmann hangsúlyozta: az erőteljes központosítást azért hajtja végre a kormány, hogy egységesítse és mindenhol emelje az oktatás színvonalát.
– Függetlenül attól, hová születik a gyerek, egyformán jó színvonalú oktatásban részesülhet – mondta. Az államtitkár kiemelte, azért kell elvenni az önkormányzatoktól az oktatási feladatokat, mert a kormány így a rendszer legsúlyosabb hiányosságát tudja orvosolni. A nagyobb állami felelősségvállalás ugyanis – az államtitkár szerint – garancia arra, hogy, az oktatási rendszeren keresztül csökkenhessenek a családi háttérrel hozott különbségek a gyerekek között. (nol.hu)
