Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a magyar bírák nyugdíjkorhatárának radikális leszállítása - mondta ki az Európai Unió luxembourgi bírósága. A magyar kormány nem kommentálta a döntést, ám az eljárást elindító Európai Bizottság szorosan nyomon követi majd az ítélet végrehajtását. Jogi szakértők szerint a kabinetnek sürgősen el kell kezdenie az új szabályozás kidolgozását, amely nemcsak a bírók státuszát, de korábbi pozíciójuk visszaállítását is rendezné.
A diszkrimináció uniós tilalmába ütközik, és nem igazolható megkülönböztetést jelent a magyar bírák (továbbá az ügyészek és közjegyzők) kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása - állapította meg sürgősségi eljárásában, s tett pontot a januárban az Európai Bizottság (EB) által indított kötelezettségszegési eljárás végére az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Miközben az általános nyugdíjkorhatárt 2014-től fokozatosan, nyolc év alatt vezetné be a magyar kormány, a bírákét egy év alatt csökkentették, ami ellentmond a kormány védekezésének, hogy a leszállítás a közszférában dolgozók nyugdíjazásának egységesítését szolgálja. Ráadásul a bírák - áll a határozatban - "megalapozottan számíthattak arra", hogy 70 éves korukig hivatalukban maradhatnak, de az alkotmánymódosítással elért korhatár-leszállítás "hirtelen és jelentősen" változtatott ezen. Kiemelték, hogy a nyugdíjazott bírák legalább 30 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kapnak, mint az illetményük volt, így anyagi kár is éri őket. A luxembourgi végzés kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) júliusban visszamenőleges hatállyal már megállapította a jogsértést, de ettől még nem kerültek vissza eredeti állásukba.
A döntést a magyar kormány nem kívánta kommentálni, közleményükben annyit írtak, tudomásul veszik a döntést. Lényegében nem is tehettek mást, hiszen a bíróság ítéletét az uniós jog alapján a tagállamok kötelesek tudomásul venni. Erről azonban az Ab júliusi döntése után megfeledkezhettek, hiszen Orbán Viktor kormányfő akkor azt közölte: "a rendszer marad". Ennek megfelelően szeptemberben Navracsics Tibor miniszter ugyan beterjesztette alkotmány- és törvénymódosító javaslatait, melyek 62 évről 65-re emelték volna a nyugdíjazási korhatárt, de egy hónappal később visszavonta azokat. (Ennek ellenére a magyar állam képviselője, Fehér Miklós az Európai Bíróság előtt sürgette, hogy az EB vonja vissza keresetét, mely nemcsak az életkori diszkriminációt, de azt is kifogásolta, hogy az új szabályozás rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszakot adott.)
Az Ab, mint ismert - Szabó Máté ombudmsan kezdeményezésére - formai és tartalmi kifogásokat is megállapított, mégpedig, hogy a bírói hivatás felső korhatárát nem sarkalatos törvény határozza meg, és hogy az érintett bírákat rövid időn belül mozdítják el hivatalukból. Ám a kormány, illetve az Országos Bírói Hivatalt (OBH) vezető Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) az Ab végzése után, noha elismerték a jogellenességet, nem orvosolták a jogsértő állapotot. Inkább munkaügyi perekre kötelezték a kényszernyugdíjazásban érintett, összesen 234 bírót.
A munkaügyi perek eddig sikerrel végződtek: első fokon tucatnyi, míg másodfokon, jogerősen két bírót is visszahelyeztek állásába. Emellett 150-en a strasbourgi emberi jogi bíróságon is keresettel éltek - vélhetően ők is sikerrel járnak majd.
A köztársasági elnökök sem vétlenek az ügyben; az Ab-n már folyt az ügy vizsgálata, amikor Schmitt Pál március 29-én - nem sokkal távozása előtt - 194 bírót mentett fel. Schmitt utódja, Áder János pedig további mintegy 40 bíró távozását hitelesítette. Az Ab lelkiismerete sem lehet tiszta, hiszen a bírák szolgálati viszonya június 30-án szűnt meg, az alkotmánybírák pedig, akik február óta tárgyaltak a törvényről, csak július 16-án hoztak határozatot.
Arra nem tért ki a luxembourgi bíróság végzése, milyen lépéseket vár el a magyar államtól, de egyértelmű a gyors jogorvoslat igénye. A bírákat vissza kell helyezni hivatalukba, ennek érdekében új törvényt kell alkotni, de felmerülhet pénzügyi kompenzáció is. Az Európai Bizottság jelezte is, hogy szorosan nyomon fogja követni az ítélet végrehajtását, és ha úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem teszi ezt, újra keresetet indíthat, de pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó keresetet is beadhat a bíróságra (lásd keretes írásunkat).
"A bíróság ítélete a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, mely szerint több száz bíró, ügyész és közjegyző magyarországi korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek" - adta a kormány tudtára Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztos, aki emlékeztetett, az EB az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.
Könnyen elképzelhető azonban, hogy az uniós nyomás és a bírósági végzés ellenére a rendszer mégis "marad". Orbán Viktor legalábbis erre tett utalást egy más témában tartott sajtótájékoztatón. "Semmilyen új helyzet nem alakult ki" - mondta arra utalva, hogy az Ab már megsemmisítette a szabályozást. "Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik" - fogalmazott a kormányfő, de szerinte a kabinet javaslatot fog tenni a bírói nyugdíjazás újraszabályozására. Mind az OBH, mind a Kúria - ahol a szabályozás a bírák negyedét, 22 főt érintett - azt közölte, nincs semmilyen kötelezettségük vagy feladatuk a végzéssel, az a jogalkotók dolga.
"Már ma el kellene kezdenie a kormánynak a törvénymódosítás előkészítését" - jelezte az ügy súlyosságát lapunknak a döntés után a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, emlékeztetve: az Ab után már a második jelentős bírói fórum mondta ki, hogy a bírák elküldésével teljesen nyilvánvaló jogsértés történt. Kádár András Kristóf szerint nem csak gyorsan kell lépnie a kormánynak, de legkevesebb, hogy a jogszabály visszaállítsa eredeti bírói státuszuk mellett korábbi igazgatási pozíciójukat is, amelyet a korhatár csökkentése előtt betöltöttek. "Az a kormánypárton kívül mindenkinek, így a luxembourgi bíróságnak is világos volt, hogy ilyen hirtelen, az érintettek érdekeinek és jogos elvárásainak gyakorlatilag teljes figyelmen kívül hagyásával nem lehet jogszerűen módosítani a bírákra irányadó szabályozást" - fejtette ki a jogász, hozzátéve: ha a kormánytöbbség továbbra is le kívánja szállítani a felső korhatárt, azt csak felmenő rendszerrel, kellő átmeneti idővel teheti meg.
A strasbourgi bíróság előtt jelenleg 109 kényszernyugdíjazott bíró ügyét képviselő Kádár szerint a már felmentett 236 bíró helyzetén - az Ab tartalmilag azonos, de korábbi döntése miatt - lényegileg ugyan nem változtat az ítélet, de "erkölcsileg", a kártérítés tekintetében is erősíti a magyar államot perelő bírák pozícióját. Kádár kiemelte, hogy a kormány deklarált szándékával, a bíróságok tehermentesítésével szemben a munkaügyi bíróságok apparátusát feleslegesen terheli a felmentett bírók által kényszerből megindított több mint száz, önmagában is méltatlan munkaügyi per, melyek kimenetele "alapvetően nem lehet kétséges". Ennek a felesleges munkának elejét lehetne venni megfelelő jogalkotással, amely visszahelyezné az érintett bírákat az eredeti pozícióikba. "Amellett, hogy egy-két hónapon belül rendeznie kellene az ügyet a kormánynak, nem ártana egy bocsánatkérés sem" - összegzett a szakértő.
Szavazati jogunkat is felfüggeszthetik
Magyarország nem tudja kikerülni az Európai Bíróság döntésének végrehajtását, úgyhogy a kormány aligha próbálkozhat ezzel - vélekedett Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint már csak azért sem, mert ha "elszabotálná" a bírák visszahelyezését, annak komoly pénzbüntetés lehet a következménye. Lehetnek más negatív következmények is, bár ezek már politikai szankciónak számítanak. Ilyen lehet a kohéziós alapok befagyasztása, vagy csak kilátásba helyezése, legvégső és elvi lehetőségként pedig nem zárható ki Magyarország szavazati jogának felfüggesztése sem. Az Európai Bíróság határozata Fleck szerint annak is köszönhető, hogy van egy erős szándék az EU-ban arra, hogy a renitens államokat szigorúan "megbüntessék", a jogállami normák betartását pedig nagyobb erővel kikényszerítsék. A jogszociológus megjegyezte: az Európai Bíróságnak nem az volt a fő baja a bírák kényszernyugdíjazásával, hogy sérti a diszkrimináció tilalmát - viszont ezzel tudták "megfogni" a vitatott intézkedést -, hanem az, hogy sérti a bírói függetlenséget. Arra a felvetésre, hogy - amint hallani lehet - a kormány egy törvényjavaslattal tenne eleget a bírósági döntésnek, Fleck azt mondta: az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tündének már az Alkotmánybíróság döntése után lépéseket kellett volna tennie, hogy a bírákat korábbi pozíciójukba visszahelyezzék, ezt mégsem tette meg, sőt az emiatt indult számos munkaügyi perben - a bíráknak kedvező döntés ellenére - fellebbezett. Azt ugyanakkor a jogszociológus is elismerte, hogy nehéz lesz az Európai Bíróság által előírt "eredeti állapotot" visszaállítani, hiszen a nyugdíjazott bírák helyére sok esetben már pályázatokkal, jogszerűen kineveztek mást. Vagyis a jogsértő állapotot esetleg csak egy újabb jogszerűtlen intézkedéssel lehetne orvosolni. Azonban - tette hozzá Fleck - konszenzusra törekedve lehetne jogszerű és minden fél számára elfogadható megoldást találni.
Kérjen elnézést a kormány
Köztudott, hogy a miniszterelnök presztízskérdést csinált a bírák nyugdíjazásának ügyéből - közölte Bárándy Gergely. Az MSZP-s képviselő szerint Orbánnak be kell látnia, hogy ebből csak rosszul jöhet ki. Jó volna, ha kormányfőként lenne benne annyi felelősségérzet, hogy saját büszkeségét alárendelné az ország érdekeinek, s legalább ebben az ügyben nem tenné ki hazánkat több megaláztatásnak, és várhatóan többmilliárd forintos anyagi tehertételnek. Bárándy szerint a kormány egy dolgot tehet: elnézést kér a magyar választóktól és az érintettektől, s kifejezni szándékát, hogy azonnali törvénymódosítással eleget kíván tenni az Ab és az Európai Bíróság ítéletének.
Gyurcsány Ferenc szerint a kormánynak négy kötelessége van: helyre kell állítani a közel 300 elbocsátott bíró szolgálati jogviszonyát és vissza kell őket helyezni a korábbi beosztásukba; hatályon kívül kell helyezni a szabályozást az alaptörvénybe beemelő alkotmánymódosítást; anyagi és nem anyagi kártérítést kell biztosítani a bíráknak; illetve elnézést kell kérnie az érintettektől. A DK elnöke utalt arra, hogy az Ab csak az új jogszabály hatályba lépése után hozta meg ítéletét, amivel "tulajdonképpen lehetetlenné tette, hogy a kirúgott bírák automatikusan visszanyerjék jogviszonyukat". Ebben szerinte segédkezett Schmitt Pál korábbi és Áder János mai államfő is, akik a törvény "nyilvánvaló alkotmány-ellenessége" ellenére is aláírták a bírák elbocsátását.
Schiffer András szerint minél hamarabb vissza kell helyezni korábbi pozícióikba a nyugdíjba küldött bírákat, egyúttal a lehető legnagyobb számban vissza kell nekik adni a korábban hozzájuk tartozó ügyeket. Az LMP-s politikus úgy vélte, sürgősen cselekedni kell, mert minél több idő telik el, annál több a visszafordíthatatlan tényező.
Rossz helyre menne a pénz
Ötvenmillió forintot csoportosít át a kormány a Kúria átköltöztetésére a tegnapi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint, ám abban új székhelyként a Néprajzi Múzeum mellett a rejtélyes "Politikatudományi Intézet" kifejezés szerepel - mutatott rá a hibás szövegre a hvg.hu. Abból ugyanis több is létezik: az MTA Politikatudományi Intézete az I. kerületben található, de van Politikatudományi Intézete a Budapesti Corvinus Egyetemnek, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, de például a Miskolci Egyetemnek is. Mint korábban megjelent, a kormány a volt bírósági épületben székelő Politikatörténeti Intézetet (PTI) akarja kiköltöztetni, hogy új helyet adjon a Kúriának.
Barna L. Norbert / Népszava
