"Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást”- "Semjén Zsoltnak látomása volt"
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 12 professzora felszólította Semjén Zsoltot és egykori témavezetőjét, Molnár Attila Károlyt, hogy tisztázzák, hogyan kerültek a politikus 1992-ben írt szakdolgozatába azok a szövegek, melyeket a konzulens is publikált és a magáénak vall. A 12 professzor – többek között Semjén volt tanárai – szerint mindaddig, amíg ezt a kérdést nem válaszolják meg, a szakdolgozat nem tekinthető érvényesnek. Pénteken Semjén a miniszterelnöki sajtóiroda útján közölte: lezártnak a szakdolgozatával kapcsolatos ügyét. Szombaton, ugyancsak Semjén, visszautasította az "etikai vádakat" és az oktatóit hibáztatta, amiért 20 évvel ezelőtt nem jelezték neki, hogy tudományetikai problémák merültek fel a dolgozatával kapcsolatban. Hétfőn - újra a miniszterelnöki sajtóirodán keresztül - Semjén azt üzente: "Korábbi nyilatkozatának megfelelően az ügyet véglegesen lezártnak tekinti."
„Mélyen elítéli” 12 professzor azt a magatartást, amit Semjén Zsolt 1992-es szociológia szakdolgozata ügyében az ELTE Társadalomtudományi Kara tapasztalt. „Meggyőződésünk, hogy az ügy nem tekinthető mindaddig lezártnak, amíg a két szereplő nem tisztázza nyilvánosan a felelősség kérdését. Ameddig ez nem történik meg, a professzorok szakmai szempontból a szakdolgozatot nem tekintik érvényes munkának” – olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának (TÁTK) honlapján közzétett nyilatkozatban.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara november 29-én indított vizsgálatot, miután a hvg.hu arról írt, Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának „második javított kiadás” feliratú változatában 14-15 oldalnyi szöveg azonos szakdolgozati témavezetője, Molnár Attila egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányának szövegével. 
A kar dékánja múlt pénteken ismertette a háromtagú vizsgálóbizottság jelentését, amely kimondta, hogy Semjén „súlyos tudományos-etikai vétséget” követett el, de Tausz Katalin azt is leszögezte, hogy további hivatalos lépéseket az eljárásjogi szabályok szerint nem tehetnek, mert szerinte nincs olyan előírás, amely útmutatást adna olyan esetekre, amikor évekkel később, utólag derül ki egy szakdolgozatról, hogy szabálytalanul készült.
Semjén Zsolt helyett az ELTE-s professzorok levelére Havasi Bertalan reagált. "Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a teljes magyar nyilvánosság előtt kifejtette a témával kapcsolatos álláspontját. Korábbi nyilatkozatának megfelelően az ügyet véglegesen lezártnak tekinti" - írta közleményében, amelyet a Miniszterelnök Sajtóiroda vezetőjeként jegyzett.
Egykori tanárai is elítélik
„Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens, vagy mindketten együtt –, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait. Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást” – fogalmaz az a közlemény, melyet az ELTE Társadalomtudományi Karának 12 professzora írt alá.
Az aláírók között van többek között Fokasz Nikosz tanszékvezető, aki a kilencvenes évek elején több féléven keresztül volt Semjén oktatója, illetve Huszár Tibor, aki Semjén államvizsga-bizottságának elnöke – és a Szociológia Intézet vezetője – volt 1992-ben, valamint Ferge Zsuzsa, Gyáni Gábor, Halmai Gábor, Orosz Éva, Örkény Antal, Pete Péter, Rudas Tamás, Sík Endre, Somlai Péter és Székelyi Mária.
– Az eset mélyen érinti a professzori közösséget, tisztázás nélkül foltot ejt a társadalomtudományi kar becsületén – hangsúlyozta lapunk kérdésére Pete Péter, az ELTE TÁTK közgazdaságtudományi tanszékének vezetője. Szerinte az egyetemi tanárok kezdeményezése független a kar vezetésének lépéseitől: a professzorok tudomásul vették, hogy a karnak nincsenek további jogi eszközei – abban ugyanakkor nem biztos, hogy maga az egyetem is eszköztelen-e abban az esetben, ha kétséget kizáró módon bebizonyosodik, hogy Semjén a szabályok megkerülésével szerzett diplomát.
A KDNP-s Rubovszky György az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy Semjén Zsolt nem plagizálhatott konzulensétől, Molnár Attila Károlytól, mivel szakdolgozata egy évvel korábban jelent meg, mint Molnáré, valószínűbb, hogy "látomása volt". Rubovszky úgy véli: a szerzői jog szerint annak van előnye, aki először a nyilvánosság elé lépett, nem annak, aki a művet kitalálta. Ezzel a Pázmányon polgári jogot oktató Jobbágyi Gábor után ő a második jogvégzett jobboldali értelmiségi, aki hibásan értelmezi a vonatkozó jogszabályt. A szerzői jogi törvény ugyanis e tekintetben teljesen egyértelműen fogalmaz: a szerzői jog az egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp megalkotott mű fizikai létrehozásával (és nem annak nyilvánosságra hozatalával vagy bejelentésével) jön létre. Amíg tehát Molnár Attila Károly a magáénak vallja a kérdéses 14-15 oldalnyi szöveget (ahogyan ezt már megtette), Semjén pedig nem vitatja Molnár szerzőségét (erre még nem került sor), nincs ok kétségbe vonni, hogy Semjén jogosulatlanul használta fel Molnár művét. (HVG.HU - Népszabadság - NOL.HU - ATV.HU - MTI)
A Semjén-botrány legújabb fejleményei ITT
