„Kerül, amibe kerül ez az átverés, meg kell csinálni: elhatározták! Úgy vélték, így tudnak kikecmeregni a maguk állította csapdából, így lehet a szokásos módon átverni a népet. Sunyi vigyorral a szájuk szegletében, dörzsölgették is tenyerüket… A Szolgálat, meg egy "háromajtós szekrény méretű" biztonsági őr letámadta a kis párt törékeny aktivistáját, és "leordítva a fejét" zavarta el a kibővített önkormányzói territóriumról…” Ezekkel az életképekkel fűszerezi tapasztalatait Horváth Gyula. Publicisztikájából megtudhatjuk, hogy a Fidesz-Csepelen képtelen az ígéreteit teljesíteni, így teljes kudarcot vallott. A balhét azonban saját választóikkal szeretnék elvitetni, és megfélemlítéssel akarják leplezni saját gyalázatukat. A Konzultáció Csepelen című írást változtatás nélkül közöljük:

A piac közelében járkálva, furcsa kitelepülésre lettem figyelmes. Furcsa, mert a hordozható asztalka körül ténfergők mozgása, viselkedése egész más, kissé gyakorlatlanabb, sutább volt, mint a már begyakorolt utcai kitelepülőké. Mikor közelebb értem, választ is kaptam a bennem lappangó kérdésre. A kitelepülők, az önkormányzat emberei voltak. Fideszes képviselők, tanácsnokok és a polgármester környezetének fizetett alkalmazottjai. Hosszúkás, elegáns borítékokat osztogattak az arra járóknak, így nekem is. A hosszú boríték több színnyomásos, új címeres és nyomdai úton megcímzett, csicsás darab. "Tc. Csepeli Polgárok" megszólítással!

Mikor feltéptem, egy másik boríték és három színesen nyomott lap hullott ki belőle. Elolvasás után kiderült, hogy a polgármester, a képviselő-testülettel egyetemben tanácstalan. A drága szóróanyagon arról tájékoztatott, hogy van egy milliárd forintja és nem tudja, mire költse. Csepeli konzultációt kíván rendezni az összeg felhasználásáról. Elgondolkodtam.

Úgy emlékszem, hogy a kerületi költségvetés a fenti összeg hússzorosa lehet. Miért csak erről az egy milliárdról akar az eszemadta konzultálni velem, állampolgárral? És, ha már konzultál, miért olyan kérdésről, amit hosszú évekkel ezelőtt, egyszer, (ugyan nem konzultáció keretében) de megkérdezett a korábbi vezetés?

Az akkori társalogni vágyó, azért ravaszabb volt! Nem csak azt kétféle alternatívát festette fel, mint a mostaniak, hanem többet. Az is benne volt például, hogy a Mátyás Király Általános Iskola teljes felújítása is a szavazás eredménye lehet. Persze, az öntörvényű ötletgazda, akkor is úgy vélte, hogy a szavazás eredménye nem is lehet más, mint az uszodafejlesztés. Tévedett! A legtöbb szavazat a Mátyás Királyra érkezett! És mi lett az eredmény? Ugyanaz, ami most is nagy valószínűséggel megjósolható: Semmi! Nem újították fel sem a Mátyás Királyt, uszoda sem épült!

Ez a Csepeli /Nemzeti/ Konzultáció sem más, mint szerecsenmosdatás! Látszik, hogy a mostani vezetés is elbaltázta a rendelkezésére álló időt és erőforrásokat. A kezdeti, őszinte lendületben tett ígéretek szétporladtak a pragmatikus önzés oltárán. Már tisztán látszik, hogy a hátra lévő egy évben az ígéretek nem válthatók valóra. A mai vezetők elpuskázták a lehetőségeket és főleg a rendelkezésre álló pénzt. A közelgő választásokra való tekintettel ezért valami trükkös megoldással akarják magukat kivágni a slamasztikából. Összedugták a fejüket, válság értekezletet tartottak és kitalálták, hogy mindent ráfognak a népre! Konzultációnak lefestett semmittevésbe menekülnek úgy, mintha tettre kész demokraták lennének. Felteszik a népnek a kérdést, had törje a fejét!

A balga nép meg nem veszi úgysem észre, hogy éppen azon az elven kívánnak vele bánni, mint a népmesebeli farkas a kisnyúllal. (A mesében a farkas elhatározta, hogy elveri a nyulat! A módszert úgy alakította, hogy cigit kért a nyuszitól. Ha nem ad akkor azért, ha ad akkor meg, - mert nem füstszűrőset adott neki - azért veri meg. A nyúl tehát semmiképpen nem úszhatja meg verés nélkül.)

A mi "bölcs nagyjaink" is azt gondolták, hogy ezzel a módszerrel ráverik a balhét az istenadta népre. Ő lesz az oka annak, hogy nem történt semmi Csepelen, bárhogy is válaszol a konzultációs kérdésre. Kerül, amibe kerül ez az átverés, meg kell csinálni: elhatározták! Úgy vélték, így tudnak kikecmeregni a maguk állította csapdából, így lehet a szokásos módon átverni a népet. Sunyi vigyorral a szájuk szegletében, dörzsölgették is tenyerüket.

Szombaton aztán, illő távolságból figyelte is a kijelölt korifeus az akciót. Nézte, hogyan válik be a tervük, hogyan reagál a nép az átverésre, és ellenőrizte a kivezényeltek lelkesedését és szorgalmát.

Egyszer aztán arra lett figyelmes, hogy a közelben egy kicsike szervezet vékony lánykája, március 15-re szerény meghívókat osztogat a népnek. Ezt a "provokációt" aztán végképp nem tűrhette a szemfényvesztést vezénylő nagyfőnök!

Azonnal kivezényeltetett egy rendőr járőrt, főtiszti kontrollal, két autóval. A rendőrök azonban törvénytelenséget nem észlelve elmentek. A tomboló, tehetetlen düh, azonban új utasítást teremtett. A piacfelügyeletet vezényelte "támadásba". 

A Szolgálat, meg egy "háromajtós szekrény méretű" biztonsági őr letámadta a kis párt törékeny aktivistáját és "leordítva a fejét" zavarta el a kibővített önkormányzói territóriumról: mondva, "hogy az utca is a piac területe és ott szórólapozni nem lehet". Hát, ilyen a nemzeti konzultáció Fideszéknél Csepelen (is).

Forrás: HORVÁTH GYULA blogja