Nemcsak vallási, hanem például nyelvoktató kulturális központ is lesz a majdani csepeli zsinagóga.
Egyszerre ígérkezik hagyományőrzőnek és extravagánsnak a jövő ősszel megnyitni kívánt csepeli zsinagóga. Az ellipszis alaprajzú, csapott tetős, bástya formájú templomban a régi szokásoknak megfelelően középen áll majd az úgynevezett tóraolvasó asztal, a széksorokat pedig a lépcsős emelvény körül helyezik el. A gyülekezet házát 150 négyzetméter alapterületűre építik, kívülről rozsdamarta acéllemezzel borítják, és emeletes szervizépület is kapcsolódik hozzá (tanulószobával, játszóhelyiséggel, pelenkázófülkével, rabbigarzonnal). A templom a csepeli főtér közvetlen közelében kap helyet, és persze délkeleti irányba, Jeruzsálem felé lesz tájolva.
Dél-Pesten az 1960-as évek végén szűnt meg az egyházi keretek között folyó zsidó hitélet. Csepelen a belvárosi lakótelep felhúzásakor el is bontották a mai Kossuth Lajos (egykor Erzsébet) utca 84. szám alatt található imaházat. Magyarország háború előtti legnagyobb falujában a zsidóság számaránya egyébként helyi források szerint nem érte el az országos átlagot. Az 1930-as években a lakosság 2-3 százalékát tartották nyilván izraelitaként, ám jelentős részük nem gyakorolta a vallását. A temetéseket azonban egyesületük, a jótékonysági tevékenységet is folytató Chevra Kadisa (Szent Egylet) szervezte a ma is meglévő Nefelejcs utcai sírkertben. A csepeli zsidóság több száz fős szomorú menete 1944. július 2-án a Magyar és a Petőfi utca környékén kialakított helyi gettóból indult el a monori téglagyár, majd Auschwitz felé, s a megsemmisítőtáborokból az elhurcolt 960 személyből alig hatvanan tértek csak vissza.
A környék izraelita hitéleti központjának már a dualizmus kora óta a Kis-Duna túlsó partja, a korábbi Erzsébetfalva, az 1923-ban városi címet kapott Pestszenterzsébet számított. A hitközség ott negyven évvel korábban (1870-ben) alakult meg, mint bent a szigeten. Az 1901-ben felszentelt, hagymakupolás, kéttornyú, tekintélyes méretű zsinagóga a legnagyobb középületnek számított Erzsébetfalva–Csepel–Soroksár–Kossuthfalva viszonylatban a múlt század elején. A Kempler Vilmos által tervezett templom falai még ma is állnak, ám az épületet a felismerhetetlenségig átalakították, miután a Kádár-korban a Képcsarnok Vállalat raktára lett. A Bíró Mihály utca 3. szám alatt ma egy lepusztult blokkház található, lakásokkal, képkeretező műhellyel, sóbarlanggal, a múltra pedig csupán egy fekete emléktábla utal.
A zsinagógaépítés hóbortosnak tetsző ötlete három évvel ezelőtt ugyancsak Pesterzsébeten született meg, ahol egy volt üzlethelyiségben 2002 óta működik a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) dél-pesti körzete. A közösségbe néhány holokauszt-túlélő mellett részben fiatalok járnak, részben pedig olyan idősebbek, akik felnőtt fejjel ébredtek rá, hogy meg akarják élni zsidóságukat – mondja Kerényi András elnök, aki maga is az utóbbi csoportba tartozik. A hitközségi körzet egy évtized alatt kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ahol legfeljebb 48-an tudnak közös vacsorára leülni, miközben a nagyobb ünnepeken olykor 110-120-an is összejönnek.
Komolyabb formában a templomépítés gondolata akkor került megint elő, amikor a dél-pestiek egyik elhunyt hittestvére jelentős összeget hagyott a közösségre. A csoport ezt követően két építésszel két különböző zsinagógatervet is készíttetett, a kerületi önkormányzatokat pedig arra kérte, építési telek juttatásával támogassák a fővárosban háromnegyed évszázada példátlannak számító vállalkozást. Központi fekvése és jó megközelíthetősége miatt Kerényiék végül is a csepeli városvezetés által húsz évre térítésmentesen használatba adott, családi házas övezetben fekvő, Rákóczi út 73. szám alatti telket választották. Az építészeti elképzelésekről tartott házi szavazáson pedig Bokor Péter és Molt Klára építészmérnökök rozsdalemezzel borított zsinagógaterve futott be.
„A tervezést megelőzően az építészeti szakirodalomban áttekintettük az utóbbi időben főleg Németországban és Izraelben kivitelezett zsinagógákat, például a neves svájci Mario Botta munkáit. A tervek kidolgozásakor figyelemmel voltunk a helyi vallási és ipari hagyományokra is" – jelentette ki a HVG-nek Bokor Péter, a Villa International Zrt. vezérigazgatója. Az épület funkciójára a homlokzati rozsdalemez-burkolatból diszkréten kiemelkedő mózesi kőtábla-sziluett utal majd.
A XXI. kerületi zsinagóga terve a budapesti zsidó hitközségen belül élénk vitát kavart. A dél-pestiek azonban kitartanak eredeti elképzeléseik mellett. Mint hangsúlyozzák, nem amerikai vagy izraeli pénzből, „hanem saját vagyonból", továbbá téglajegyekből és különböző rendezvények bevételeiből fogják felépíteni a templomukat.
BABUS ENDRE (HVG)
