Nem döntött még a csepeli Németh Szilárd, hogy képviselő- vagy polgármesterjelöltként próbálkozik 2014-ben. A hvg.hu-nak azt mondta, választókerületi elnökként adódna, hogy ő lesz a csepeli-soroksági fideszes képviselőjelölt, de „a végső szót a pártelnök mondja ki, én mindenesetre tudnék rátermett utódot találni a helyemre Csepelen, az egyik alpolgármesterem személyében".
Először a „rátermett utód" személyét próbáltam megfejteni – sikertelenül. A Németh Szilárd hű fegyverhordozóival kapcsolatos gondolataimat épp nemrég, a Mi vagy ki Csepel szégyene című blogbejegyzésemben fejtettem ki. Nem bocsátkozom ismétlésbe. Inkább nézzük, mi járhat a csepeli polgármester (országgyűlési képviselő, fővárosi képviselő, rezsicsökkentési népbiztos stb., stb.) fejében? Mi mindent „mérlegelhet" a döntésénél? Mérlegel-e egyáltalán, vagy csak egy újabb hűbéresküt tett szeretett vezetőjének?
Vegyük sorra a lehetőségeket!
Ha országgyűlési képviselő maradhatna, abból számos előnye származna. Bár mezei képviselőként már nem keresne napi 47 ezer forintot, továbbra is lesz mentelmi joga. Amire még szüksége lesz, ha újra a baloldal jelöltjei adják a csepeli városvezetést és törvényes, de igazságos vizsgálatnak vetik alá az elmúlt évek gyanús ügyeit?! Az országgyűlési választáson való indulás mellett szól az is, hogy a Fidesznek lejtő módon Csepelhez csatolták Soroksárt is – így próbálva ellensúlyozni az inga 2010-es kilengésének várható vissza, vagyis balra lendülését.
Csakhogy ha a baloldal képes lesz egységesen kampányolni és el tudja vinni az urnákhoz az Orbán-rezsim távozását akaró szavazókat, akkor a rezsicsökkentés sem menti meg Németh Szilárdot a bukástól, mert az sem tudja feledtetni a csepeliek ellen elfogadott igazságtalan törvényeket, amiket a parlamentben Orbán Viktor hű szolgájaként ellenvetés nélkül megszavazott.
A polgármester-jelöltség mellett is lennének érvek. Nyilván szívesen ücsörögne még öt évig a csepeli polgármesteri hivatal kamerákkal, beléptető rendszerrel és biztonsági őrökkel a külvilágtól hermetikusan elzárt irodájában. Tervezgetve az újabb kerületi mutyikat anélkül, hogy a csepeli emberekért akár egy szalmaszálat is keresztbe kellene tenni. Jól lehetne e békés magányban újabb virágágyásokat tervezni, 20 millióból ideiglenes VIP-sörözőt építtetni vagy épp kiválasztani az újabb szolgálati autót. Mi baj történhet? Hiszen 2010-ben ezt biztosította neki a csepeli választásra jogosultak 18%-a (!).
De mi van, ha csepeliek nem egy „láthatatlan" polgármesterre szavaztak, akit csak ünnepélyes buszmegálló-átadásokon és önkormányzati dínom-dánomok alkalmával lehet látni, egyébként meg csak az országos sajtóból lehet hallani a tevékenységéről? Mi van, ha a csepelieknek nem tetszik, hogy első emberük napi 47 ezer forintot keres, miközben ezért cserébe nekik egyetlen új munkahelyet sem teremt, bezzeg a fideszes családtagok és haverok jól fizető önkormányzati állásokkal vagy éppen trafikokkal gazdagodtak? Mi van akkor, ha Németh Szilárd „eredményeit" a megvezetett és cserbenhagyott csepeliek is látják?
2010-ben Németh Szilárd 529 szavazattal tudott többet szerezni 2006-hoz képest. Az MSZP elveszített 5346 szavazatot 2006-hoz képest, ám ezek a szavazatok nem jelentek meg más párt mellett. Talán mert a baloldali szavazók Csepelen elhitték mindazt a mocskot, amit a fideszesek ránk kentek? Talán mert a baloldali szavazók Csepelen így bűntettek bennünket a vélt vagy valós hibáinkért? De mi van, ha ezek a baloldali szavazók úgy gondolják Csepelen, hogy elég volt? Hogy elég a csalódásból, elég a büntetésből, elég a jobboldali ámokfutásból?
Az én helyzetem egyszerű: 2009 óta arra készülök, hogy Csepelt, a csepelieket szolgáljam. Méghozzá egy hivatást betöltve, polgármesterként. És készen állok rá, hogy megméressem magam. Nem félek kiállni a csepeliek elé és rájuk bízni a döntést.
Szilárd, te mitől félsz? Állj ki, ha mersz!
Forrás: Szenteeczky János weblapja