Drámai és szívszorító történetek sokasága lát napvilágot a rokkantakat ért méltánytalanságokról. Mintha az állam meg akarna szabadulni a beteg emberektől, akik közül egynek most adott igazat a bíróság. A kormány közben újabb orvosokat „vet be” a rokkantak ellen, még hatékonyabbá kívánja tenni a felülvizsgálatokat.
Múlt heti, Csehpál Etelkánál, a falusi háziorvosnál készült cikkünk nyomán betegek és az érdekeiket védők sora jelentkezett saját történetével, hogy miként hozza őket kilátástalan helyzetbe a kormány. Mint azt a szegedi férfit, aki a múlt héten menekült a halálba megalázó helyzetéből. Ugyan neki még megvolt az ellátása, de nem jött ki a 48 ezer forintos rokkantnyugdíjból. Hol a gázt, hol a villanyt kötötték ki nála, a végén már semmije sem volt. A kilakoltatása előtt egy nappal véget vetett kínszenvedésének.
A napokban viszont pert nyert az a súlyosan beteg asszony, akinek történtét lapunkban is megírtuk. A „félholtan” is munkaképesnek nyilvánított 50 éves Katalinnak előrehaladott sclerosis multiplexe (gyógyíthatatlan, izomsorvadással járó idegrendszeri betegsége) van, és számos más betegsége mellett agyi infarktuson is átesett már. Beszélni alig tud, komoly egyensúlyzavarokkal küzd, jobb keze teljesen erőtlen, alig mozog, öltözködni, fürdeni nem képes önállóan. Nem tud szilárd táplálékot fogyasztani, beszédhibás, és alig lát. 2002-ben 100 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála. Majd 2009-ben ezt 86 százalékosra módosították. 2012 tavaszán az I. fokú szakhatósági véleménye elképesztő „javulást” vélelmezett. A határozatban 32 százalékos egészségkárosodás szerepel és az: rehabilitálás nélkül foglalkoztatható. Az asszony bátor volt és végigjárta a jogorvoslati utat egészen a munkaügyi bíróságig, ahol most neki adtak igazat. A bíró hatályon kívül helyeztette a szakhatósági határozatokat, mert több szakértő egyértelmű véleménye alapján megállapítható volt, hogy a nő 100 százalékos rokkant. Másfél év után visszakapta a rokkant státusát és kiutalták neki a mintegy 900 ezer forintnyi elmaradt pénzellátást.
Ez az ügy megnyugtatóan végződött, bár jó pár ínséges hónap előzte meg a helyzet rendeződését. Kérdés, hogy ennyi időt tudnak-e várni az érintettek, és persze leginkább az, hogy rendelkeznek-e megfelelő érdekérvényesítő képességgel ahhoz, hogy ügyük eljusson a bíróságig. Ahogy például Csehpál Etelka egyik betege esetében is.
„Épp most olvasta be telefonon egy betegem a válaszlevelet azzal kapcsolatban, hogy visszautasították az emelt családi pótlékot a policisztás veséjű unokája részére. Fellebbeztünk. Idén kivették ezt a betegséget a krónikus, támogatott betegségek köréből. A fiú most érettségizik, tíz éve meghalt az édesanyja, akitől a betegséget örökölte. Özvegy nagymamájával él, akit ősszel operáltak rosszindulatú nyelvdaganattal. Mi lesz velük? El lehet menni egy ilyen igazságtalanság mellett szó nélkül?” – teszi fel újra a kérdést a doktornő. Ő nem is tudott hallgatni, ahogy az egykori, illetve „még” rokkantnyugdíjasok érdekvédői sem, akik egyértelműen érzik: minden jel arra utal, hogy az állam igyekszik megszabadulni a „nem teljes értékű” állampolgáraitól.
Demeter Éva, az „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport vezetője a riportunk nyomán nyílt levélben köszönte meg a doktornő kiállását, és arra is felhívta a figyelmet: a betegek sorsán keresztül betekintést nyerhetünk, hogyan viselkednek az orvosi etika alapvető normáit sem ismerő, vagy azt elutasító orvosok. „Hol van a többi orvos? Aki kiállna a kollégája mellett, és a súlyos betegekért, a rokkantakért? Ők a hippokratészi esküjüket félredobó orvosok, akik vagy a hatalom hű kiszolgálói a betegekkel szemben, vagy eleve sem képesek megfelelni az orvosi etikai kódex alapelveinek?” – mondja Éva.
A kormány mindeközben „rákapcsol”: kiemelt bérezéssel, uniós pénzforrások igénybevételével, még plusz száz fő szerződéses orvost akarnak bevetni a betegek „ellen”.
Kun J. Viktória
Forrás: Vasárnapi Hírek
