Jogerősen is pert nyert Kis János, valamint az Élet és Irodalom (az ÉS) című hetilap Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség ellen.

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, amellyel a Törvényszék elutasította a Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség által az ÉS-t kiadó Irodalom Kft., az ÉS főszerkesztője Kovács Zoltán és Kis János filozófus ellen benyújtott keresetet.

2011. április 8-án közölte az ÉS „Alkotmányozás – mi végre? III.” címmel Kis János tanulmány-sorozatának befejező részét.

Ebben Kis János azt állította, hogy Polt Péter "Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."

A felperesek - a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter - azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg Kis János olyan valótlan és sértő tényt állított, amely hátrányosan befolyásolja az ügyészi szervezet és a legfőbb ügyész társadalmi értékelését. A keresetben alperesenként 1-1 millió, összesen 3 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérték kötelezni a lapot, a főszerkesztőt és a szerzőt, valamint az alperesekkel szemben közérdekű bírság kiszabását is indítványozták a felperesek.

A Fővárosi Törvényszék 2012. június 25-én első fokon már elutasította a felperesek keresetét, amely ellen a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter fellebbezett. Az ítélet indokolásában a bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplővel, sőt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.

Forrás: Népszava és MTI