Szélsőjobboldali szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját. Mintegy hat-hétszázan voltak. Az antifasiszta ellentüntetőket a rendőrök nem engedték a demonstráció közelébe.

Részletek:

A budai Várba szorított német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből: a szélsőjobboldal számára ez a „becsület napja”.

A rendőrség az évforduló alkalmából meghirdetett összes demonstrációt betiltotta. A rendőri tiltás azonban kevésnek bizonyult: a hungarista, neonáci és más szélsőjobboldali szervezetek „közös megemlékezését” engedélyezte a bíróság.

A szervezők sokáig titokban tartották a helyszínt. Nem sokkal a szombatra meghirdetett rendezvény előtt az egyik hungarista portálon és több szélsőjobboldali honlapon jelentették be, hogy a gyülekező a Clark Ádám téren lesz.

Antifasiszták egy csoportja a Széll Kálmán téren tartott ellentüntetést, más szervezetek a Várhegy tövében, a Tabán felőli oldalon, a Dózsa György téren találkoztak. Többen papírlapokat tartottak a kezükben: Németország feldolgozta a múltját. Magyarország mikor fogja?”, „Magyarországon minden náci szervezet törvénytelen”. A mintegy százötven ellentüntető dobpergés kíséretében indult fel a Várba. Ezt skandálták: „Mondd hangosan, mondd ki tisztán, nem akarunk több fasisztát!”.

A Clark Ádám teret közben bombariadó miatt a rendőrség teljesen lezárta. Újságírókat sem engedtek a területre. Kevesen láthatták azt a molinót, amit az MTI tudósítása szerint a Sikló melletti korlátra feszítettek ki a spanyol polgárháború antifasiszta jelszavával: "No pasaran" (nem törnek át). Alatta ugyanez a felirat volt olvasható – rovásírással.

Kiderült, hogy a „becsület napja” valójában fent a Várban, a Kapisztrán téren lesz. A szélsőjobboldaliak kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek, az ellentüntetőket jóval a tér előtt feltartóztatták a rendőrök. Így is történt atrocitás, egy antifasiszta lányt megrúgott egy neonáci. A zászlóját is elvette, amit a rendőrök szereztek vissza.

Az ellentüntetők jelentős része a Kapisztrán téri rendezvény kezdete előtt hazament, akik maradtak, próbálták sípolással és pfújolással megzavarni a szélsőjobboldali rendezvényt. Túl messze voltak, keveset lehetett hallani a lármából.

A Kapisztrán téren az egyik szervező bejelentette, hogy a résztvevők arcát nem szabad filmezni és fényképezni, „ellenkező esetben sajtópert fogunk indítani”. Később felszólította a jelenlévőket, hogy a Tóth Árpád sétányon menjenek vissza a Dísz tér felé, és onnan vonuljanak be együtt, „fricskát dobva az antifasiszta csürhe elé”.

A tömeg fegyelmezetten elindult – pont az ellenkező irányba. Egy bundába öltözött nő fintorogva fordult társához: „Ezek nem tudják, merre van a Tóth Árpád sétány?!” Neki ekkor ment el a kedve az egésztől.

Az egybegyűltek végül a hangosbemondó segítségével megtalálták a helyes irányt. A sétányon sorokba rendeződtek, és elindultak vissza.

A felvonulók derékhadát kopasz, feketeruhás fiatal férfiak alkották. Egyikük megkérdezte az ott forgató videós stáb tagjaitól, hogy honnan jöttek. Miután megtudta, hogy az Indextől, emelt hangon kiadta a parancsot: „Szóljatok a rendezőknek, tüntessék el őket! Zsidókra nincs szükségünk!”

A felvonulók ötszázan voltak, a Kapisztrán téren még egy-kétszázan csatlakoztak hozzájuk. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és – egyebek mellett – a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal zászlóit lehetett látni. Feltűnt a Betyársereg és a Pax Hungarica Mozgalom is.

A szónokok a Várból kitörő német és magyar katonákat dicsőítették, amiért a „keresztény Európáért harcoltak”, a „dicső halált választották a szolgaság helyett”. Az egyik felszólaló kijelentette: „Mi vagyunk a példa, hogy van még magyar a hazában, aki nem korcsosult el”. Mikrofonhoz lépett egy Ferenc atya néven bemutatott idős pap is: szabadtéri imádsága keretében előadta a Boldogasszony anyánk kezdetű katolikus éneket. A rendezvény koszorúzással ért véget.

A „vármegyés” Zagyva Gy. Gyula, jobbikos parlamenti képviselő a helyszínen elmondta lapunknak, hogy az általa jogsértőnek tartott rendőrségi tiltás miatt hivatali visszaélés címén feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. Ugyancsak feljelentést tesz, de egészen más okból Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 vezetője is, aki az ellentüntetésen vett részt. Az egyik közösségi oldalra feltett beszámolója szerint antifasiszta aktivisták egy csoportja megpróbálta elállni a törvénysértő neonáci felvonulók útját, de a helyszínt biztosító rendőrök felszólítás nélkül erőszakot alkalmaztak velük szemben. Az antifasisztákat körbevették, és csak hosszú alkudozás után engedték el őket a helyszínről. Akkor is csupán rendőri kísérettel távozhattak, amivel szerinte korlátozták az aktivisták szabadságát. Vajnai az eset miatt feljelentést tesz a rendőrségen.

A becsület napját először 1997-ben rendezték meg, méghozzá a budai Várban. Az utóbbi időben a rendőrség nem engedte, hogy a főváros frekventált pontjain tartsák meg a szélsőjobboldali demonstrációt. A rendezvény külterületre szorult. Egészen tavalyig, amikor már a Vérmező volt a helyszín. A becsület napja most visszakerült oda, ahonnan indult: a budai Várba.

Czene Attila

Forrás: Népszabadság