A Világgazdasági Fórumra a svájci Davosba utazik Grósz Károly MSZMP-tőtitkár.
– Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja népfelkelésnek minősíti az 1956. október 23. után történteket   Az MSZMP KB történelmi albizottságának előző napi vitája alapján Pozsgay rádiónyilatkozatában kijelenti: át kell értékelni Nagy Imre egykori miniszterelnök megítélését is.

1989-ben, 25 éve Magyarországon és a többi közép- és kelet-európai szocialista országban visszafordíthatatlan változások indultak el, átalakultak a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok.

1989 január 1. – Magyarországon bevezetik a munkanélküli segélyt.

1989. január 2. – Áremelésekről dönt a kormány. Január 9-től átlagosan 16–17 százalékkal drágulnak az élelmiszerek, 8 százalékkal a mosószerek, 25 százalékkal az autók. Februártól átlagosan 62 százalékkal emelik a helyi közlekedési tarifákat, s drágulnak a postai szolgáltatások is. A havonta személyenként átlagosan 800 forintos többletkiadást a nyugdíjasoknál háromnegyed részben ellentételezik.

1989. január 3. – A Demokrata Fórum javasolja, a Belügyminisztérium pedig támogatja, hogy hozzanak létre menekülttáborokat az áttelepült erdélyieknek.
– Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter személyében 1967 óta először utazik a magyar kormány valamelyik tagja Izraelbe.
– A Ferihegyi repülőtéren különleges biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe, mert ismeretlen telefonáló egy skandináv gép felrobbantásával fenyegetőzik. – Fegyvereket és lőszereket lopnak el az MHSZ vámosgyörki klubjából.

1989. január 4. – Az OTP 18,5 százalékra emeli lakásvásárlási és építési hiteleinek kamatát.

1989. január 5. – Az ÁBMH adatai szerint már 15 ezer munkanélküli van Magyarországon.

1989. január 6. – A SZOT elnöksége jogosnak ítéli az áremelkedések hírére megindult dolgozói tiltakozásokat.

1989. január 9. – Az áremelésekre válaszul 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik. – A fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését kéri az Országgyűléstől a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör.

1989. január 10. – Az Országgyűlés, folytatva a decemberi ülésszakot, kétnapos vitában törvényt alkot az egyesülési és a gyülekezési jogról, felkéri az igazságügyi minisztert, hogy augusztus 1-jéig terjessze a parlament elé párttörvénytervezetét, néhány ponton módosítja az Alkotmányt, és új országgyűlési ügyrendet dolgoz ki.

1989. január 10. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára egy japán lapnak adott nyilatkozatában közli: rövid időn belül megkezdik a szovjet csapatok részleges kivonását Magyarországról.
– A Magyar Nemzeti Bank 200 millió DEM értékben kötvényt bocsát ki az NSZK-ban.

1989. január 12. – Az áremelések ellentételezésére 3 százalékos béremelést követel több ágazat, illetve megye szakszervezeti vezetése. Bírálják egyúttal a SZOT-ot gyenge érdekképviseleti munkája miatt.

1989. január 13. – Az ágazati szakszervezetek nyomására a SZOT elnöksége is béremelést követel az áremelések ellensúlyozására.
– A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására Országos Nemzeti Bizottság felállítását javasolja az Új Márciusi Front.

1989. január 15. – A Minisztertanács elfogadja, hogy soron kívül hívják össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot az áremelések ellentételezésének megvitatására.
– A magyar egyházak vezetői nyilatkozatban fejezik ki aggodalmukat a Romániában élő kisebbségek sorsa miatt.

1989. január 16. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára amerikai képviselők előtt megerősíti a George Bush elnöknek szóló magyarországi meghívást.
– Németh Miklós miniszterelnök elveti a Magyar Demokrata Fórum javaslatát, hogy új földosztással oldják meg a mezőgazdaság gondjait.

1989. január 18. – A Magyarországi Református Egyház Zsinata úgy dönt, hogy megkezdi egykori iskoláinak újjászervezését.

1989. január 19. – Soron kívüli ülésén a Minisztertanács hattagú kabinetet alakít, ugyanakkor megszünteti a Tervgazdasági Bizottságot.
– Cservenka Ferencné országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezi az MDF gödöllői szervezete. A képviselő nem sokkal később lemond mandátumáról.

1989. január 20. – Az MSZMP és az MDF képviselői a demokratikus intézményrendszer kialakításáról rendeznek vitát. Az MDF szerint még nincsenek meg a politikai koalíció feltételei.
– Nagymarosnál a vízerőmű alapozásának előkészítéséhez megkezdik 550 ezer köbméter szikla kirobbantását.

1989. január 21. – Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli: Budapesten, továbbá 3 kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezők számára.

1989. január 23. – 76 éves korában meghal Weöres Sándor Kossuth-díjas költő.

1989. január 24. – Független Képviselők Csoportja néven megalakul az MSZMP-n kívüli országgyűlési képviselők frakciója.

1989. január 25. – Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter közli: az év első felében kivonnak Magyarországról 1 szovjet harckocsihadosztályt és 1 kiképző harckocsiezredet, a második félévben pedig távozik 1 deszantzászlóalj és 1 vadászrepülő-ezred.

1989. január 26. – A Minisztertanács a hozzátartozók kérésére megengedi Nagy Imre egykori miniszterelnök és társainak eltemetését a Kozma utcai temető 301-es parcellájában. A családok dönthetnek arról, nyilvános lesz-e a gyászszertartás. A kormányszóvivő szerint a holttestek azonosítása elhúzódhat.
– Az erdélyi menekültek megsegítésére 74 millió forintot fordítottak állami pénzekből 1988-ban – hangzik el az áttelepültek ügyeivel foglalkozó bizottság ülésén.

1989. január 27. – Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter szerint valószínűleg népszavazás dönt majd az új alkotmány sorsáról.
– A SZOT szerint a sztrájktörvényben nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem minden dolgozónak meg kell adni a munkabeszüntetéshez való jogot.
– A sztrájktörvény elfogadásának megakadályozására akciószövetséget alapít több független társadalmi és szakszervezet.
– Az Elnöki Tanács döntése értelmében február 1-jétől megszűnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére.

1989. január 28. – A Világgazdasági Fórumra a svájci Davosba utazik Grósz Károly MSZMP-tőtitkár.
– Népfelkelésnek minősíti az 1956. október 23. után történteket Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja. Az MSZMP KB történelmi albizottságának előző napi vitája alapján Pozsgay rádiónyilatkozatában kijelenti: át kell értékelni Nagy Imre egykori miniszterelnök megítélését is. Pozsgay sürgeti továbbá az utóbbi 15–20 év és általában a Kádár-korszak hibáinak elemzését, de kijelenti: személyes leszámolásról nem lehet szó.

1989. január 28. – A lelkiismereti és a vallásszabadságról tartanak vitát a magyar egyházak, valamint a párt- és az állami szervek képviselői. Egyetértenek abban, hogy vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot Magyarországon.

1989. január 29. – A Magyar Újságírók Szövetségének előrehozott közgyűlése végén Baló György személyében új elnököt választanak. A főtitkár Szegő Tamás.

1989. január 30. – Grósz Károly MSZMP-főtitkár Pozsgay Imre rádiónyilatkozata ügyében kijelenti: az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egység, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbségek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is". A főtitkár szerint a KB-nak le kell vonni a személyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát.
– Németh Miklós miniszterelnök kijelenti, hogy 1956 értékelésében a népfelkelés éppúgy helyet kaphat, mint a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás.
– Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter egy osztrák lapnak azt mondja, hogy az újonnan alakuló magyar pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet.

1989. január 30. – Magyarország 1989-ben és 1990-ben 9 százalékkal csökkenti a néphadsereg létszámát. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter közli, hogy a csapatcsökkentés kb. 9300 katonát, 251 harckocsit és 1 vadászrepülőszázadot érint.
– A legújabb áremelések kapcsán a SZOT sürgeti, hogy hozzák előre a szakszervezetek és a kormány képviselőinek májusra tervezett megbeszélését.

Forrás: galamus.hu