Németh Szilárdnak torkán akadt a kommunistázás ‑ A rendőrségen nincs monitor a térfigyelő kamerákhoz, de majd odaszólnak a közterület-felügyelők, ha van valami esemény – Borbély Lénárd megmutatta a főcsapás irányát – A polgármester ellen nem indul vizsgálat – Vagyonfogyást jelző adatok mellett zsonglőrködés a számokkal – Csökkentették a szociális kiadásokat – Választ nem adnak, inkább ajánlott levelet küldenek a képviselőnek – Kinyírták a Csepel újságot, de szelleme négy éve kísérti a Városképet és a Fidesz-vezérkart

Ha valaki azt hiszi, hogy az április 6-i országgyűlési választást követően, a Fidesz és személy szerint Németh Szilárd polgármester méretes csepeli fiaskója után valami változott a kerületi képviselő-testület ülésén, hát az vegyes képpel találkozhat.. Az ülésen részt vett olvasóink jelzése szerint Németh Szilárdnak torkán akadt  a kommunistázás, a vörös Csepelt sem mocskolta. Tisztességes válasz azonban változatlanul nem mindig  jön tőle a kérdésekre, sőt alkalmanként semmilyen választ nem ad az ellenzéki – főként szocialista – képviselőknek. A fülkeforradalmi kétharmados többséget kiállító fideszes képviselők szigorúan tartják magukat némasági fogadalmukhoz. Egy kukkot sem szólnak, miközben körülöttük repkednek a százezrek és a milliók. Mind nagyobb rettegéssel Németh Szilárdot és Borbély Lénárd alpolgármestert lesik, és jelzésükre automataként nyomkodják az igen-gombot.

Mindebből látható, ismét „rendes” testületi ülés volt Csepelen! Idén, ez a második. Igaz, volt rendetlen, azaz „rendkívüli” ülés is, összesen öt, de ezek immár szokásos „változatai” a csepeli képviselő-testület munkaformáinak.

A ciklus második felétől ugyanis „váltott” a kétharmad. Miután már kizárták a szocialistákat a bizottságokból, megszüntették az interpellációkat, a kérdéseket, a rendkívüli üléseken az „egyebek” napirendi pontot, már a testületi ülés is nyűg lett. Rájöttek, hogy „rendkívüli” ülésekkel még inkább ellehetetlenítik az ellenzéket, lefokozzák a testületi munkát.. Ezt bizonyítja, hogy az azóta megtartott 45 testületi ülésből 33(!) volt rendkívüli.

Egyébként, hogy mi a kettő között a különbség? A „rendes” ülést előre tervezni kell (testület hagyja jóvá az időpontokat és a napirendeket), a „rendkívüli”-t pedig akkor tartják, ha a polgármesternek ráér, reggel, délben vagy délután, változó időpontban. Például, április 7-én, a választást követő napon, 12.00(!) órakor volt fél órája. (Azóta is rejtély, mi indokolta az ülés összehívását.) A rendkívüli ülés „megkezdése előtt legalább 24 órával” is összehívható, és „csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott”.

Az április 24-i testületi ülést, az előre tervezett időpontban hívták össze, a munkatervben jóváhagyott 9 helyett, 21 napirenddel. Végül, 11 sürgősségi előterjesztéssel együtt, összesen 36 napirend megtárgyalását javasolta a polgármester. A vizsgált két évben még nem fordult elő, hogy rendkívüli testületi ülésen „sürgősségi”, azaz az utolsó pillanatban beterjesztett, vagy a helyszínen kiosztott előterjesztéseket tárgyaltak volna, ami azt mutatja, hogy a vezetés gyakorlatilag felrúgott minden, eddig még úgy, ahogy figyelembe vett szabályt, demokratikus alapelvet.  Azaz már az sem érdekli a fideszes polgármestert, aki az előterjesztésekért a felelős, hogy a képviselők fel tudnak-e készülni az ülésre, valóban megismerték-e, megismerhették-e a javaslatokat. Nem érdekli, mert a fülkeforradalmi kétharmad úgyis, mindig, mindent megszavaz. Most is így történt.

Mivel az eddigi gyakorlatnak megfelelően egy erősen hézagos összefoglalón kívül érdemi, részletes beszámoló, a szocialista képviselők hozzászólásainak helyt adó tudósítás még nem jelent meg az önkormányzati honlapon (a fideszes mamelukok szokásuknak megfelelően egy szót sem szóltak), a hézagot kitöltve, néhány témára ráirányítjuk az olvasók figyelmét.

A napirendek között három rendeletmódosításról döntöttek. Így módosították a szociális rászorultsággal foglalkozó, 2013. december 14-én elfogadott rendeletet, valamint a közművelődési feladatokról és a helyi adókról szóló rendeleteket. Az ülésen nagyobb figyelmet kapott a kerületi rendőrkapitányság tavalyi munkájáról szóló beszámoló. A beszámoló feletti vitában Borbély Lénárd alpolgármester úr nagy nehezen, de „bevallotta”, hogy 2013 szeptembere óta működik csak a térfigyelő rendszer a kerületben, azaz két és fél évig tartott a rendszer „újratelepítése”, úgy, hogy a kerületi kapitányságon semmilyen monitoron nem tudják jelenleg figyelemmel kísérni a térfigyelő kamerák által felvett képeket. Ha esemény van, akkor a közterület-felügyelet szól be a kapitányságra. Jellemző momentuma volt a napirendi vitának, hogy a térfigyelő kamerák működésével kapcsolatos kérdésre nem engedték, hogy elsőként a beszámoló készítője, a kerületi kapitány válaszoljon. Meg kellett várnia, amíg egy vérbeli szakember, Borbély Lénárd alpolgármester megmutatja a főcsapás irányát. Utána már a kerületi rendőrkapitány is beszélhetett.

Az önkormányzat 2013. évi költségvetési beszámolójából, a pénzmaradvány felosztásáról szóló javaslatból – a pozitív végeredmény ellenére is –, megállapítható, hogy az adatok szerint az elmúlt négy évben több mint négy milliárd forint vagyonvesztést könyvelhet el az önkormányzat. A 2010. április 20-i beszámoló szerint az önkormányzat vagyona 76.179.214 eFt volt, míg most csak 72.103.237 eFt, ami azt mutatja, hogy a fideszes vezetés időszakában csökkent  a kerületi önkormányzat vagyona. Az ülésen ezt számmisztikával igyekeztek cáfolni. A két adatot azonban nem vonták kétségbe csak a hátterét magyarázták. 

Takács Krisztián szocialista képviselő többszöri rákérdezése után sem volt hajlandó Németh Szilárd kimondani az ülésen, hogy az ún. északi pénzből, amit állítólag a szocialisták „feléltek”, még mindig 1,831 milliárd forint áll rendelkezésre. A polgármester újra és újra az írásos anyagokra hivatkozott, de a száján ki nem ejtette volna az összeget. Nem sokkal később – a szocialisták kérdése nyomán‑ az is kiderült, hogy a szabadon felhasználható pénzmaradvány alapvetően két „tényezővel” magyarázható: csökkentették a szociális kiadásokat, és az önkormányzati emberek egy részének a kirúgásával, a bérköltségeket. Azt is csak kérdésre, nyögvenyelősen mondták el, hogy az állam, a helyi önkormányzatok, így a Csepeli Önkormányzat adósságának átvállalásával (aminek árát majd később kell megfizetnünk),  jelentős mértékben hozzájárult a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez, amit a pozitív mérleg okainak elemzésekor rendre elfelejtenek megemlíteni.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését biztosítandó belső ellenőrzési csoport létrehozására vonatkozó előírásokat negyedik éve nem teljesíti a Csepeli Önkormányzat vezetése. A belső ellenőrzés tavalyi tapasztalatairól szóló vitában megerősítést nyert, hogy a csoport létrehozásának elsősorban anyagi okai vannak: nem tudják megfizetni a kellő végzettséggel, felkészültséggel, tapasztalatokkal rendelkező belső ellenőröket. A polgármester, aki a törvény szerint irányítja a hivatalt, felelős ezért a helyzetért, de aki arra gondol, hogy ezt a felelősséget a gombnyomogató mamelukok érvényesíteni akarják rettegett rezsikommandós parancsnokukkal szemben, hát az erősen téved. vizsgálat, felelősségre vonás most sem lesz…

Néhány „kisebb”, de jelentőségében annál nagyobb téma is érdekes „visszhangot” váltott ki a képviselőkből. Dobák István szocialista képviselőtől kemény kritika hangzott el, mert , a képviselők nem ismerhették meg a „Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatástervezési Koncepció” mellékleteként jelzett „Szociálpolitikai Kerekasztal” vagyis a szakemberek véleményét. Mint kiderült a szociális kerekasztalra nem is hívtak meg minden képviselőt (vajon miért nem?), a meghívott 25 főből is csak 10 fő vett részt. Hiányzott a fontos programról a meghívott Németh Szilárd mellett Szuhai Erika fogyatékosügyi és Kováts Dániel ifjúsági tanácsnok, a nemzetiségi önkormányzatok valamennyi elnöke, Dudás Zoltán, a kormányhivatal kerületi hivatalának vezetője, s ami megdöbbentő, hogy maga a napirend előterjesztője, Morovik Attila alpolgármester úr sem volt kíváncsi saját szakterülete egyik meghatározó, a jövőképet felvázoló szakmai fórumára. Ráadásul a polgármester szerint nyilvánosan nem is fognak beszélni róla. (Vajon miért nem? Államtitok? Ki és mikor minősítette a fórumot államtitokká? Polgármester úr?) Azért, Dobák István szocialista képviselőnek tértivevényes levélben megküldik a kerekasztal jegyzőkönyvét. De csak neki. Miért? Erre a kimondatlan kérdésre sincs felelet. 

Nem kaptak viszont egyáltalán választ az ellenzéki képviselők arra a kérdésre, hogy ki, mikor és milyen felhatalmazás alapján ígérte meg a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet vezetőjének, hogy a március 29-i kerületi egészségnapi rendezvényen való részvételükért a dolgozók jutalmat (Erzsébet utalványt) kapnak a Csepeli Önkormányzattól. A testület egésze természetesen támogatta az 1.520 eFt átutalását, de joggal vethető fel, hogy miért nem került az előterjesztéssel együtt bemutatásra a kerületi SZTK dolgozóinak, ugyanezért a feladatért, fizetendő összegről szóló előterjesztés.

Több kérdést kapott Vida István, a Csepeli Városkép Kft. ügyvezető-igazgatója is, a társaság 2013. évi munkájával foglalkozó beszámoló kapcsán. Két érdekes megjegyzésére reagálunk csak:

      Vida úr azt állítja, hogy az elmúlt években nem csökkent a közművelődésre szánt összeg. A tény: 2009-ben a Csepeli Művelődési Központ, amely átfogta, irányította a kerületi művelődési házak munkáját, 112.449 eFt önkormányzati támogatást kapott (Beszámoló a 2009. évi költségvetés teljesítéséről, 89.oldal), míg a 2013-ról szóló, a testületi ülésen szintén tárgyalt beszámoló 14. oldalán a következő szerepel: „A közművelődési feladatok ellátásával kapcsolatos működési kiadások támogatásának módosított előirányzata 74.762 eFt, a teljesítés 100 %.” A költségvetési év teljesítésének részletes adatait tartalmazó 2/b mellékletében a Csepeli Városkép Kft. Művelődési Házak rovatában a 2013. évi teljesítésnél ugyanezen szám szerepel. Tehát Vida úr állítása nem felel meg a valóságnak.

     Az ügyvezető-igazgató úr azon, képviselői kérdésre megfogalmazott állítását, pedig, hogy a Csepeli Hírmondó legalább annyira a csepeliek lapja, mint a Csepel újság volt, s ezt, mint mindkét lap kiadója, felvállalja, nem a mi dolgunk minősíteni. Lelke rajta. Az, hogy hányan olvasták és most hányan olvassák a két sajtóorgánumot, nem tudjuk. Néhány megjegyzést azért talán elnéz nekünk az olvasó. A Csepel újság fejlécében a „Kerület közéleti lapja”, a Csepeli Hírmondó fejlécében „A XXI. Kerületi Önkormányzat lapja” szerepel, jelezve ezzel, hogy melyik lap mit vállalt feladatául. És a kettő között van tartalmi különbség. Nem csak formális. Amit talán jól szemléltet, hogy a Csepeli Hírmondóban például tág teret kapnak az olyan tisztségviselői vélemények, tájékoztatók, riportok, amelyek lejáratják az ellenzéket, miközben az ellenzéknek nincs lehetősége az azonnali válaszra. Ezek az írások „lakájmódra” „aládolgoznak” a tisztségviselőknek, a hatalom urainak, nem teszik fel, a kényes, mindenkit érdeklő kérdéseket. A lap újságírói a képviselő-testületi ülésekről hiányosan, egyoldalúan tájékoztatnak, nem járnak utána a csepelieket érdeklő problémáknak, mint tette azt a „kivégzett” elődjük. A választási időszakot kivéve, nem tudósítottak az ellenzéki programokról, sajtótájékoztatóiról, az önkormányzati vezetést érintő kritikájukról, vagy ami talán a legfontosabb, a kerület gazdasági életéről, a csepeli vállalatok helyzetéről, a lakosság szociális gondjairól, a munkanélküliség alakulásáról.(Lásd az, Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt… című sorozatunk egy-egy írását.)

A testületi ülésen négy napirendben foglalkoztak a Csepeli Városgazda Zrt. sokadik alapító okirati módosításával, tavalyi évről szóló beszámolójával, idei üzleti tervével. Az előterjesztések „csont nélkül” átmentek, pedig lett volna mit kérdezni. Például a tavaly kapott 1.637.857 eFt önkormányzati támogatás felhasználásáról, ezen belül a véleményünk szerint rendkívül magas „bonyolítási díjak”-ról. Csak gyűlnek és megint csak gyűlnek a kimondott és a kimondatlan kérdések, amelyekre egyszer majd – kabaré és komédia nélkül – válaszolni kell…