A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A fővárosban a szavazók 36,42 százaléka, 492.528 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
Az EP-választással összefüggő jogi és technikai információk, napi tájékoztatók aWWW.VALASZTAS.HU oldalon érhetők el.
Az EP-választással kapcsolatos legfrissebb hazai és külföldi hírek, eredmények, értékelések, vélemények ITT OLVASHATÓK
RÉSZLETEK:
A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 29,34 százalék, ami 61.710 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 22,86 százalék, ebben a megyében 99.643-an voksoltak.
A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 34,90 százaléka.
A végleges, nem hivatalos részvételi adatok 23 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.
**********************************************************************
Régi kelet-európai hagyományai vannak annak, miként lehet a nem cselekvéssel is véleményt nyilvánítani, lázadni a fennálló rend ellen. Az EP-választástól való tömeges távolmaradásnak ez is lehet a magyarázata – véli Szoboszlai György politológus.
– Meglepett volna, ha az EP-választáson a részvételi arány meghaladja a harminc százalékot – így reagált kérdésünkre Szoboszlai György politológus, választási szakértő. Szerinte a közvélemény-kutatók a várható aktivitást nyilvánvalóan túlmérték, amelynek oka vélhetően az lehet, hogy a válaszolók úgy gondolták: illik szavazni, és ezért nem árulták el a tényleges szándékukat. Vagyis nem szívesen beszéltek volna arról, hogy inkább kirándulnak vagy gyereknapoznak.
Az érdektelenségnek Szoboszlai szerint több magyarázata van. Az egyik, hogy sokan úgy gondolják, április 6-án már teljesítették állampolgári kötelezettségüket. Ezért sokakban felmerülhetett kérdés, hogy a parlamenti és az uniós választást miért nem egyszerre rendezték meg. Ha pedig nem így döntöttek, az emberek válasza könnyen az lehetett, hogy két vasárnapjukat nem áldozzák fel – magyarázza a politológus.
És persze az unióellenes retorika, hiszen a Fidesz vezetői folyamatosan az EU ellen folyó szabadságharcról beszélnek, mert Brüsszel – amely nem partner, hanem inkább ellenfél – korlátozza a nemzeti szuverenitásunkat, beleszól a belügyeinkbe, elveszi tőlünk a pálinkát, meg az akácot, ugyanakkor kellő tiszteletet sem ad nakünk. Szoboszlai állítja: az lenne a csoda, ha ilyen kormányzati retorika mellett többen mentek volna el szavazni.
Lencsés Károly
Forrás: nol.hu
