Lehet, hogy nem jól tették fel a kérdést? Lehet, hogy a "vak embert" úgy akarta átvezetni az MSZP a túloldalra, hogy nem kérdezte meg tőle, át akar-e menni, s ha igen, hogyan segíthetnének ebben?

A minap találkoztam Juhász Tamással, azzal a vak fiatalemberrel, aki édesanyjával lebilincselő könyvet írt a fogyatékkal élők "világáról".

Tamás egy mondata megragadt bennem: ha az ember segíteni szeretne egy fogyatékkal élő embernek, ne azt kérdezze, segíthet-e, hanem azt: hogyan segíthet.

Botka László nyilatkozott lapunknak, amelyben az MSZP vezetését ideiglenesen vállaló szegedi polgármester arról beszél, hogy a kilábaláshoz változtatni kell a párt politikai mondanivalóján, és a működésén egyaránt. Mint mondta: a választások előtt csaknem másfél évig dolgoztak a különféle szakmai programokon, a gazdaságpolitikától az oktatáson, egészségügyön át egészen a szociálpolitikáig, de ezek a "dolgozatok" mégsem szólították meg a választókat.

Lehet, hogy nem jól tették fel a kérdést? Lehet, hogy a "vak embert" úgy akarta átvezetni az MSZP a túloldalra, hogy nem kérdezte meg tőle, át akar-e menni, s ha igen, hogyan segíthetnének ebben?

Pedig már a választási kampány elején látnivaló volt, hogy a Jobbik is valami hasonlóban töri a fejét, de ehhez nem gyártottak és nem tettek Mari néni, Józsi bácsi elé sok oldalas programokat, hanem bekopogtak a portájukra, és megkérdezték, nem kell-e fát vágni, vagy meszelni.

Botka azt szeretné, ha a következő időszakban azok állnának a szervezet élére, akik képesek csapatmunkában dolgozni, újjáépíteni a szervezetet, megtalálni a hangot a baloldali érzelmű emberekkel. Lehet, hogy ő is olyanokat keres, akik képesek lesznek megkérdezni a nyomorban tengődő romáktól, a falusi új zsellérektől, a kisvárosok lerobbant lakótelepein évek óta munka nélkül lézengő egykori "munkásosztálytól", a kiszolgáltatott hivatalnokoktól, az elbocsátástól rettegő, mindenféle érdekvédelemtől törvényesen megfosztott bérből és fizetésből élőktől, hogy hogyan segítsenek? De említhetném a nyugdíjukat elvesztett rokkantakat, a napról napra élő özvegyeket, az iskolákból kiszorított tizenéveseket, vagy éppen elhelyezkedni képtelen fiatal diplomásokat.

Nagyon-nagyon sokan vannak a társadalmi értelemben vett "fogyatékkal élők", és még többen lesznek. A politikai "látók" felelőssége kérdezni - és meghallani a válaszaikat.

Somfai Péter

Forrás: Népszava