Lex A-tól Zs-ig sok-sok lexet gyártottak az elmúlt években a kivételek kedvéért. Andy Vajna a minap seperc félmilliárdot keresett a kivételségével.

Ha Orbán Viktor a reklámadó kapcsán azt mondja, nincs kivétel, az nem azt jelenti, hogy vannak neki elvei, csak azt: cserélődnek a kegyencei.

A kormányfő azt is mondta: úgy kell októberben győzni, hogy a „balliberálisok” a visszatérésük esélyét nullának lássák.

Ez legitim cél: a kormányzó erők azt gondolják, az országnak az a legjobb, ha ők kormányoznak. Miért gondolnának mást? A „balliberális” táborban hosszú éveken át az a nézet dominált, hogy annál rosszabb nem történhet, mint hogy az ellenzékük valaha is visszatér a hatalomba.

Ez is legális nézet volt. Ha egyszer sikerül a liberális demokrácia ellenségeit legyőzni, akkor ugyancsak indokolt lesz arra törekedni, hogy nulla esélyük legyen a visszatérésre. Most tudjuk csak igazán, hogy mennyire. A nulla esély azonban egészen mást jelent akkor, ha az mondja, aki a versenyszabályokat gátlástalanul eltorzította, és a nyílt és tömeges választási csalás bátorításáig mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy a politikai verseny minél kevésbé legyen tisztességes. Egy ilyen szájból egy ilyen szöveg azt jelenti: reméljük, sikerült a többesélyes verseny feltételeit véglegesen felszámolni. Ha nem, akkor majd még tökéletesítjük a rendszert.

Orbán katonailag héjaként vijjogna Oroszországra, gazdaságilag pedig galambként turbékolna vele. Csinálják ezt cinikus „érdekrelativista” országok befogott orral szerte a világon. Orbán orrának azonban nem az a büdös, amit Moszkva felől fú a szél, hanem az, amit az Atlanti-óceán felől. Ezt szögezte le Tusványoson, ezt erősítette meg Kötcsén is. Muszájhéja. Nem kell a vijjogását komolyan venni. (nol.hu)