Orbán Viktor közvetlen környezete azt állítja a vízumügyről, hogy a miniszterelnök arról semmit nem tudott, meglepődött, épp ezért ingerültté is vált. Nos, ez az interpretáció továbbgondolásra kötelez. Tételezzük fel, hogy a miniszterelnök nem tudott a „támadásról”, miként a hat érintett személy kitiltása mögötti korrupciós vádról sem. Így az a helyzet, hogy azok az emberei, akiket azért fizet a kormányzat, hogy tájékozottabbak legyenek, mint mondjuk a sajtó, nem végezték el a munkájukat, a miniszterelnök nem volt jobban informált, mint egy átlagolvasó.

Emiatt Orbán Viktor váratlan és politikailag kiszolgáltatott helyzetbe került.

Az amerikaiak által felemlegetett ügyekkel kapcsolatos korrupciós gyanú azonban korántsem érhette váratlanul, hiszen – hogy csak egyet említsünk az általánosság szintjén – a trafikmutyi valamennyi szálát feltárta már a valódi sajtó. Az más kérdés, hogy a trafikügyet bonyolító Lázár Jánoson keresztül érintett a főnök, vagyis maga Orbán Viktor. Ha tehát az amerikai kormány a trafikügyet érintő korrupcióra figyelmeztet, akkor valójában a magyar állam rendszerszintű korrupciójáról mond véleményt. Ez valóban váratlanul érheti a kormányfőt, de mindössze arról van szó, hogy amit ő természetesként él meg, azt washingtoni értelmezésben korrupciónak nevezik.

Ugyanakkor, ha Orbán Viktor azok után, hogy Barack Obama jelenlegi és Bill Clinton volt elnök is éles szavakkal illette rendszerét, meglepődött, akkor a helyzet az, hogy a magyar miniszterelnök – hívei előtt kérkedő pávatáncosi mivolta ellenére – semmit sem ért a külpolitikából, s körülbelül annyi köze van az erő- és hatalmi viszonyok érzékeléséhez, mint a harangöntéshez, bár lehet, hogy abban kissé jártasabb. Legfeljebb félreverték. (Forrás: nol.hu)