Ahogyan annak idején Kádár elvtárs dolgozószobájában is mindig égett a villany, most Lázár János próbál úgy tenni, mintha személy szerint ő pörgetné itt a GDP-t. És hát akkor kellenek a csinovnyikok is, ezért a tízórás munkavégzés. Kár, hogy ez az egész egyrészt kamu, másrészt álszent, harmadrészt arrogáns, negyedrészt borzasztóan káros, összességében szembeköpősdi.

Kamu, mert Lázár, amikor átvette bizonyos Navracsicstól a stafétát, azt mondta, hogy nem lesz itt annyi kormányablak, tele vagyunk felesleges emberekkel. Ehhez képest most ezt a sok haszontalan embert tíz órában kell foglalkoztatni. Inkább szélnek lehetne ereszteni a hozzá nem értőket, a maradék elitből meg ütős kis csapatot építeni, és máris kész az univerzum legjobb államigazgatása napi nyolc órában.

Álszent, mert a családbarát kormány, amelyik állítólag mindent megtesz, hogy a családok futószalagon gyártsák az utódokat, amelyik bevezette a gyed extrát, a rugalmas munkaidőt, amelyik adókedvezményt ad a gyesről visszajövő szülőt foglalkoztató cégnek, most odasercinti: a Miniszterelnökség nem családbarát munkahely. Nem? Akkor mégis micsoda volna az? A csirkebontó üzem hajnal háromtól délután kettőig? Az ápolónősdi 24 meg 48 órás műszakban?

Egy belvárosi irodában nyomni az ipart nyolctól ötig sokkal inkább családbarát, de legalábbis a legkönnyebben alakítható azzá. Gyerekmegőrző a földszinten, rugalmas szabadságkiadás, Mikulás-buli, ilyesmi.

Arrogáns, mert Lázár János tudja, hogy senki sem fogja őt ezekért a kijelentésekért elővenni. Mintha az lenne a cél, hogy addig legyen benn a személyzet, amíg a főnök is benn van, elvégre bármikor megszomjazhat vagy kérhet egy kávét, ne adj’ isten még fénymásolás esete is előállhat. Ha az adóhatóság meg tudja oldani a bevallási időszakot nyolcórás munkaviszonyban dolgozó tisztviselőkkel, akkor a Miniszterelnökség küldetése sem lehetetlen. Persze így kényelmesebb, az meg mit számít, ha pár alkalmazott majd két busszal később megy haza.

Borzasztóan káros ez, mert informálisan ma is több munkaadó visszaél a helyzetével, és ki nem mutatott túlórára kényszeríti alkalmazottait. Akiknek az a feladatuk, hogy benn üljenek az ügyfélpultban, majd a nyolc órájuk után még másfelet a háttérmunkával is kénytelenek eltölteni, utóbbit persze sosem fizetik ki. Ezt a nem túl korrekt eljárást intézményesíti most az állam. Vagyis az, ami eddig szabálytalan és elvileg tiltott volt, most már rendben lesz: átírják a munkavégzés körülményeit úgy, hogy az sokkal nehezebben lesz ellenőrizhető. A munkavállaló ismét kicsit értéktelenebb lett.

Szembeköpősdi, mert az egésznek semmi értelme. A szabad munkarenddel nem lesz jobb és modernebb az államigazgatás. Ez csak egy újabb lázárjánoskodás. Az annyit ér, amennyije van, a nem szeretem a luxust, a családi segítséggel dobtuk össze kijelentések mellé be lehet írni: ez nem családbarát munkahely.

F. Szabó Emese

(NOL.HU)