A csepeliek közpénzéből megjelentetett, szócsővé lezüllesztett lap miért nem ír arról, hogy

> aláírásgyűjtést indítottak a csepeli szülők, az óvodaegyesítés ellen, a www.peticiok.com internetes oldalon?

> Németh Szilárd első fokon pert vesztett a kazincbarcikai polgármester által ellene indított perben, ezért bocsánatot kell kérnie, és a meaculpázáson túl fizetésre is kötelezték?

> Borbély Lénárd ellen évek óta magánvádas büntetőeljárás van folyamatban?

> a március 12-i képviselőtestületi ülésen Borbély Lénárd leszavazta saját javaslatát, nehogy a képviselők előtt kelljen számot adnia az ittas vezetésével kapcsolatos kérdésekre?

> a Magyar Narancsban több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel

> a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott, a csepeli városvezetők által használt személyautókat érintő „kivételes”  dokumentum helyi és országos visszhangot kiváltott ügyét elhallgatják. Miért?

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétettük és közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó március 26-án megjelent 6. számából:

1) A cikkek címe: Borbély Lénárd: biztonságos, jó költségvetést fogadtunk el

Az interjút –m- vagyis bizonyára Máger Judit, a csepeli Hírmondó szerkesztőségvezetője készítette Borbély Lénárd kerületi polgármesterrel az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről, melynek kapcsán egyéb témákra is sort kerítettek. Néhány példa a rendkívül bátor, kemény és kritikus kérdések közül:

> „Jól látszik, hogy a gyerekek kiemelt figyelmet kapnak.” Az előterjesztésben megfogalmazott alapvető célkitűzésekben a gyerekekről egy árva szó sincs, s a költségvetés keretei között pedig az olvasható, hogy „óvodák kiadási előirányzata…5,36 %-kal alacsonyabb az előző évinél.”  Ebből tehát nem látszik a kiemelt figyelem. Persze, tudjuk, ez csak felvezető kérdés volt, a lényeg azonban most jön: „Érinti-e őket az óvodai átalakítás, ami az utóbbi hetekben nagy izgalmat váltott ki?” Tipikus szervilis alákérdezés, lehetőséget ad arra, hogy a polgármester újból és újból hangsúlyozhassa a betanult, a cikkben másutt is kiemelt mondatot: „sem a gyerekek, sem a szülők semmilyen változást nem érzékelnek majd.” Amit egyébként senki nem hisz el, mert ha valóban így lenne, akkor miért akarja az önkormányzat összevonni az óvodákat. A semmiért? A polgármesteri válaszból következő kérdés feltevése bizony elmaradt.

> „Visszatérve a költségvetésre: mire jut még biztosan pénz?” Ha a Csepeli Hírmondó valóban közéleti újság lenne, akkor felelős újságírójának kérdése így is megfogalmazódhatott volna: Polgármester úr, miért nem fordítanak többet az egészségügyre, a szociális feszültségek enyhítésére, vagy például az óvodavezetők, dadusok amúgy is alacsony bérének emelésére? De a sok millió forint közpénzt felhasználó Csepeli Hírmondó csak a városvezetők lapja, de nem a csepelieké.

A Csepeli Munkásotthont kisemmiző városvezetői kéjelgésre, a nagy múltú kerületi intézmény alapítványának szóló 30millió forintos ultimátum elutasításáról jó alaposan odakérdez a lap. Így:

> „Mi történt?” Fajsúlyos, nehezen megválaszolható kérdés. Lehet, hogy napokig készült rá az újságíró? Vagy csak ezzel tudott ismét alákérdezni, lehetőséget adni Borbély úrnak? Lehetőséget arra, hogy elmondja: ők milyen rendesek, a Munkásotthon pedig mennyire nem akarta megérteni szándékukat, az átláthatóságukra vonatkozó kérésüket.

A nagyobb baj, hogy a polgármesteri válaszok sem emelik az interjú színvonalát. Borbély úr az óvodák összevonása kapcsán elhallgatja, hogy a pedagógusok jelentős része és a szülők sem értenek egyet az összevonással. Testületi ülésen tiltakoztak ellene, követelték a javaslat újratárgyalását, véleményük figyelembevételét. A polgármester arról sem beszél, hogy az átalakítást javasló szakember szerint is lesz létszámcsökkenés, hogy az összevonás eredményeként létrejövő új, központosított rendszer sem lesz olcsóbb a réginél, amit az alpolgármester is elismert. Azt se említi meg, hogy a központosított rendszerek általában csökkentik a helyi kezdeményezéseket, szűkítik az alkotó, kreatív vezetői és dolgozói munka lehetőségét, ami a szakmai színvonal visszaeséséhez vezethet.

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány 30 milliós támogatása ügyében leírtak pedig egyértelmű hazugságok. A „Harmincmilliós önkormányzati támogatást szavaztunk meg a Munkásotthonnak, cserébe azt kértük – mivel közpénzről van szó –, tegyék átláthatóvá a működésüket.” Ha csak valóban ezt kérték volna cserébe! Átláthatóság címén azt követelték, hogy az önkormányzat:

„> az öt fős kuratóriumba - ahol már 1 fő önkormányzati delegált van - két főt delegálhasson, ezzel gyakorlatilag átvehetné az intézmény irányítását, ami jogilag egy magánalapítvány esetében elfogadhatatlan;

> a három fős felügyelő bizottságba két főt delegálhasson, ezáltal a felügyelő bizottságban is többségbe kerülne az önkormányzat;

> ezen feltételek teljesítése esetén kerülne csak aláírásra a közművelődési megállapodás, illetve ezek elfogadása után adnának ki a Munkásotthonnak, az állam által meghirdetésre kerülő pályázatokhoz önkormányzati támogató nyilatkozatot.” 

(Zsarolják a Csepeli Munkásotthont Csepel fideszes vezetői, csepeliek.blog.hu, 2015.03.18.) 

Van viszont még egy érdekessége a Munkásotthonnal kapcsolatos polgármesteri állításoknak. Idézzük: „A Munkásotthonnak szánt pénz is BEKERÜLT ebbe a keretbe”, illetve, pár sorral lejjebb, hogy „az most már az útfelújítások keretét növeli”. Ezek szerint a jogi, szakmai problémák miatt elutasított 30 millió forint felhasználásáról már jóval korábban, a testületi ülés előtt döntöttek. Ki, mikor és hol, amikor a döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozott, amelyre a Csepeli Hírmondó megjelenése napján került csak sor, és ezért Borbély polgármester a döntésről az interjú készítésekor semmit sem tudhatott… Ennyit a kormánypárti képviselő-testület súlyáról, jelentőségéről és a lapszerkesztőről, aki nem mert rákérdezni a nyilvánvaló ellentmondásokra.

Ami pedig a költségvetést illeti: március 12-én, az idei költségvetésről döntő testületi ülés napján mi is feltettünk néhány kérdést, amire azóta sem kaptunk választ. (Kérdések és javaslatok Csepel vezetőihez, a mai testületi ülés előtt, csepeliek.blog.hu, 2015.03.12.) Az akkor felsorolt 15 kérdés közül szívesen vettük volna, ha néhányat az újságíró is feltesz Borbély úrnak. Nem tette, ezért most – ügyelve, nehogy már elvegyük a szerkesztőségvezető és a felelős kiadó kenyerét ‑ kérdéseinket rövidítve, megismételjük:

1) Mi indokolja az önkormányzati lakások és helyiségek bevételeinek tervezett 20,1 %-os növelését?

2) 2014-hez képest 21,2 %-kal kevesebb pénzt kapunk az államtól, az egészségügyi intézmény működtetésére. Az önkormányzat megpróbálja ezt ellensúlyozni, 2014-hez képest azonban közel 20 millióval kevesebb jut idén az intézménynek. Borbély úr választási programjában viszont azt ígérte, hogy”Korszerűsítjük a csepeli betegellátást!” Hogy lesz ebből korszerűsítés?

3) A 2014. költségvetésben az ellátottak pénzbeli juttatásaira 204.340 eFt volt betervezve. Az idei költségvetésben már csak 178.593 eFt, szerepel, ami több mint 22 %-os csökkentést jelent. Mi az oka a szociális kiadások ilyen nagyságrendű csökkentésének?

4) Az idei költségvetésben a kiadások 94,6 %-át működésre kívánják fordítani, szemben a tavalyi 90,5 %-kal, miközben 30 %-kal kevesebb létszámmal számol a javaslat. Ugyanezen szám a 2010-re tervezett költségvetésben még csak 78,4 % volt, úgy, hogy az önkormányzati összlétszám magasabb volt az idei tervezettnél. Tehát lassan a kiadások már csak a működésre lesznek elegendőek, s egy idő után a működésre kell hitelt felvenni, ami elfogadhatatlan helyzetet eredményezhet. Mit kíván tenni a polgármester úr a működési költségek lefaragása érdekében?

2) A cikk címe: Karakterek

A szerkesztőség Szenteczky János MSZP-frakcióvezető Pártvélemények a költségvetésről című cikkben megjelent „Vélemény” című írására reagál. Idézünk a „vezércikk”-ből:

„Meglepve olvastuk Szenteczky úr kirohanását, hiszen a bűnünk mindösszesen annyi, hogy a többi párthoz hasonlóan az MSZP véleményét is kikértük a költségvetésről.”

Ha a szerkesztőség, több ezer csepelivel ellentétben, valóban úgy érzi, hogy „a bűnünk mindösszesen annyi, hogy….az MSZP véleményét is” kikérték, akkor mi segítünk a bűnlajstrom bővítésében.

Kedves  szerkesztőségvezető és kedves felelős lapkiadó! Tessék mondani! A csepeliek közpénzéből megjelentetett, szócsővé lefokozott lap miért nem ír arról, hogy

> Németh Szilárd első fokon pert vesztett a kazincbarcikai polgármester által ellene indított perben? Az ítélet szerint többek között bocsánatkérésre kötelezte a bíróság a volt rezsikommandós csepeli polgármestert, akinek még fizetnie is kell a meaculpázással együtt.

A csepeliek közpénzéből megjelentetett, szócsővé lefokozott lap miért nem ír arról, hogy

> Borbély Lénárd ellen éve óta magánvádas büntetőeljárás van folyamatban?

A csepeliek közpénzéből megjelentetett, szócsővé lefokozott lap miért nem ír arról, hogy

> a március 12-i képviselő-testületi ülésen Borbély Lénárd leszavazta saját javaslatát, nehogy a képviselők előtt kelljen számot adnia az ittas vezetésével kapcsolatos ellenzéki kérdésekre?

Szerintünk ezek a kérdések is érdeklik a csepelieket. Nem kicsit, hanem nagyon… Karakter dolga az is, hogy egy szerkesztőség a pártatlan, korrekt tájékoztatás elvét követi vagy csak a tulajdonost szolgálja.

Tudják, kedves lapkészítők, karakter dolga az is, hogy a szerkesztőség valamelyik illetékes vezetője felel a karakteres kérdésekre. Ígérjük, a választ mi valóban közölni fogjuk.Karakter meghatározása nélkül.

3)  A cikk címe: Nincs többé devizahitel

A szerkesztőségi cikk a devizahitel ügy kapcsán Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője részére fogalmazott meg két kérdést. A válaszokat leközölték. Szabó Szabolcs véleménye mellé azonban elhelyeztek, egy keretes kis írást, hogy a parlamentben melyikük hogyan szavazott. Ravasz, nagyon ravasz! Különösen az indokok és az okok elhallgatásával. Szócsőhöz illő, karakteres módszer ez, aminek már csak kiegészítése - mondhatnák hab a tortán -, hogy az oldal alján megszólaltatnak három csepeli lakost. A szerkesztőségi szándék felismerhető: közlik a véleményeket, amelyekről a szerkesztők úgy vélik, finomam „aláássák”, megkérdőjelezik Szabó Szabolcs kérdésekre adott válaszát. Mi más volna ez mint a közszolgálatiság Orbán-híradókban tapasztalt karakteres megnyilvánulása… 

4) A cikk címe: „Tisztelet a bátraknak”

A március 15-i ünnepi megemlékezésekről szóló írás az önkormányzati ünnepségről tájékoztat. A tájékoztatóból azonban kimaradt, hogy az Együtt és a PM, valamint a Demokratikus Koalíció csepeli szervezetei – az önkormányzati megemlékezés után - külön-külön is megünnepelték március tizenötödikét.  Erről a Hírmondó egy szót sem szól, bizonyára a karakterhiány miatt..

Kimaradt témák, események:

> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, immár országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?;

> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó is. Miért?

> 2013. július 29-én, a csepelujsag.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.

> Október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi

dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.

> November elején elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.

> Borbély Lénárd Csepel polgármestere az M0-os körgyűrű fizetőssé tételének bejelentése, december 11. óta nem nyilatkozott álláspontjáról, arról, hogyan akarja a csepeliek érdekeit ebben a kérdésben képviselni. 

> Január 25-én ittas vezetésen érték a Ferencvárosban, Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét. Az ügyről azóta sem kaptak hiteles tájékoztatást a csepeliek.

Március:

10.     Kiállítás nyílt a Karácsony Sándor Általános Iskola művészeti tagozatos diákjainak alkotásaiból, a Kaméleon Galériában.

12.     Képviselő-testületi ülés volt, a Csepeli Hírmondó a napirendi pontok többségéről nem adott tájékoztatást. (pl. a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról, vagy a január 30-án elfogadott, az üzletek nyitva tartásáról  szóló rendeletek módosítsa.)

          A helyi közösségi kezdeményezések országos hálózatának Zöld Terasznak a  csepeli csoportja rendezvényt tartott a Csepeli Munkásotthonban.

13.     Véradás volt a Csepeli Plázában.

14.     Labdarúgó mérkőzés: Csepel:Balatonfüred 2-1(0-0). 

17.     Domján Edit emlékének szentelt színházi előadás volt a Csepeli Munkásotthonban, a Csepel Színház szervezésében, „Köszönet mindenért…” címmel.

          Tűz ütött ki a Kossuth Lajos utca egyik tízemeletes panelépületének 6. emeletén. A tűzoltóknak 14 embert kellett kimenekíteni, 2 főt, kisebb sérülésekkel kórházba szállítottak.

18.     Elhunyt Sostorics József, Csepelért Díjas, az önkormányzat volt képviselője. 76 éves volt. 

20.     Aláírásgyűjtést indítottak a csepeli szülők, az óvodaegyesítés ellen, a www.peticiok.com internetes oldalon.

21.     A Csepel Színház hétvégi matiné előadást tartott a csepeli gyerekeknek a Csepeli Munkásotthonban.

23.     Ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, amelyen a 7. napirendként tárgyalt 2015. évi felújítási és beruházási engedélyezési okmányok című előterjesztésben érintették a „Csepeli gerincút kiépítése I. szakasz” feladat 2015. évi ütemét. A jóváhagyott összeget csökkentették.