Feloszlatta a Csepeli Munkásotthont fenntartó alapítvány korábbi kuratóriumát az alapítói jogok gyakorlója, a Csepeli Városkép Kft., és egyszemélyi kurátori tisztséget hozott létre, amelyre Németh Szilárdot kérte fel - ám a szeptember 16-i döntésről az eddigi kuratóriumot hivatalosan nem értesítették. A fideszes politikus levélben szólította fel a testületet, hogy tájékoztassák az alapítvány vagyoni helyzetéről, ám Nagy József kuratóriumi elnök leszögezte: amíg a Fővárosi Törvényszék nem igazolja a változásokat, nem teljesítik a rezsibiztos utasításait. Németh régóta szeretné megszerezni az intézményt: nyáron törvényt is módosítottak az ügyben. A csepeliek júniusban élőlánccal tiltakoztak a "hatalomátvétel" ellen.

"Ameddig minket nem értesítenek hivatalosan erről, a munka folyik tovább. A kuratórium a helyén van, minden programot megtartunk" - mondta lapunknak Nagy József, a Csepeli Munkásotthon tulajdonosi jogait birtokló alapítvány kuratóriumi elnöke, aki 25 évig volt az intézmény igazgatója.

A Népszabadság írta meg, hogy az alapítói jogok gyakorlója, a Csepeli Városkép Kft. szeptember 16-án feloszlatta a korábbi kuratóriumot és helyette egyszemélyi kurátori tisztséget hozott létre, amelyre Németh Szilárdot kérte fel. A lap szerint ezzel egy időben a cég lecserélte a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, helyükre a saját embereiket nevezték ki – egyikük sem csepeli illetőségű.

A rezsibiztos fideszes képviselő - aki korábban Csepel polgármestere is volt - beiktatása után levélben kérte fel a leváltott kuratóriumot, hogy öt napon belül adják ki az alapítvány teljes iratanyagát, különös tekintettel a hatályos szerződésekre. Németh egyúttal figyelmeztetett, hogy törvényes képviselőként ezen túl minden intézkedéshez az ő beleegyezése szükséges. Arra is felszólította a leköszönő kuratóriumot, hogy készítsenek pontos kimutatást az alapítvány vagyoni helyzetéről. Nagy József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy addig nem fogják teljesíteni Németh utasításait, ameddig az alapítvány felügyeleti szerve, a Fővárosi Törvényszék nem értesíti őket a változásokról: "ezt így nem tekintjük magunkra nézve kötelező érvényűnek. Ha a Fővárosi Törvényszék megküldi az erről szóló értesítést, akkor természetesen mindent teljesítünk". Az Együtt képviselője, Szabó Szabolcs szerint sem teljesíthető a fideszes politikus utasítása, hiszen még a régi kuratórium van bejegyezve a bíróságon.

Németh 2010 és 2014 között csepeli polgármesterként a kezdetektől harcolt az egykoron szakszervezetek által építtetett kultúrház megszerzéséért. Lapunk is megírta, ennek érdekében idén júliusban egy törvénymódosítás is született, mely értelmében az illetékes önkormányzat jelölhet ki gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására, ha a közhasznú alapítvány alapítója meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. A szabályozás érvénybe léptekor Nagy azt mondta, szerinte az esetleges "hatalomátvétellel" sok évtizedes hagyomány szakadhat meg: "az új vezetőség az eddigiektől eltérő szemléletet hoz, elvégre sohasem tagadták, hogy másként vezetnék az intézményt".

Júniusban helyi civilek élőlánccal tiltakoztak a törvénymódosítás ellen, mondván: eddig "sem kivéreztetéssel, sem fenyegetéssel, sem zsarolással nem sikerült" megszerezni az intézményt. A Munkásotthon Facebook oldala szerint Borbély Lénárd fideszes polgármester csak egy értékes ingatlant lát, míg ők Csepel utolsó független kulturális intézményének tekintik a munkásotthont. Kunhalmi Ágnes lapunknak akkor úgy fogalmazott: a Munkásotthon története Magyarország és a csepeli emberek története. A Fidesz szándéka erőszakos és kegyetlen. Az MSZP fővárosi elnöke szerint amit a kormánypárt nem ért, nem szeret és nem tud maga alá gyűrni, azt fel akarja számolni. A Fidesz csupán drága ingatlannak tekinti a Munkásotthont, amely sokak számára meghatározó találkozási pont. A Munkásotthon elvétele a Fidesz politikájának lényegét mutatja: nem enged másnak teret, levegőt, mindent el akar venni - közölte Kunhalmi, hozzátéve, ez a művelődési ház a szabadság szimbóluma.

Soha nem volt önkormányzati tulajdon

Az 1920-ban felavatott - jelenleg 1,4 milliárd forint értékűre becsült - Csepeli Munkásotthon soha nem volt önkormányzati tulajdonban. Az egykor a csepeli munkások pénzéből, a Vasas-szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd támogatásával épült munkásotthon volt szövetkezeti, illetve szakszervezeti tulajdonban, majd alapítvány működtette, később az alapító jogok a Fővárosi Bíróságra szálltak. A kerület éveken át támogatta az intézményt, ezt 2010-ben Németh Szilárd akkori polgármester felmondta.

Szánthó Péter

Forrás: Népszava