Az a gyanús, aki nem gyanús - figyelmeztetett Virág elvtárs a Tanú című kultfilmben. Nagyjából hasonlóan életszerű a kormányzat érvelése: azért kell eladni az állami földeket magyar gazdáknak, hogy a termőföld ne kerülhessen külföldiek - vesd össze -, spekulánsok kezébe. Tehát miközben az Orbán rezsim folyamatosan az erejét fitogtatja, saját bevallása szerint is olyan gyönge, hogy képtelen lenne megtartani az állami termőföldet a Hansival, vagy a John gazdával szemben. Erre csak a családi gazdák képesek, akik közül számosan, a korábbi években amíg tehették legálisan, majd zsebszerződésekkel adtak túl a birtokukon.

A miniszterelnök fejébe valaha, valahol befészkelte magát az a rögeszme, hogy

a mezőgazdaságot meg kell tisztítani az agrártársaságoktól és a jövő letéteményesei a közepes és kis gazdaságok. Közülük is elsősorban a narancsszínűek. Erről szólt már a finoman szólva botrányokkal teli, jó néhány esetben kétes ügyektől elhíresült állami földbérlet pályázat is. Azóta kiderült, leginkább a kormánypárt moguljai mellett, a helyi "Döbrögik" jutottak a legzsírosabb rögökhöz. A morzsán pedig osztozhattak a Fidesz-talpasok és az alaposan átvert valódi gazdák.

Könnyű volt kisakkozni, hogy a kormány előbb, vagy utóbb a bérelt állami földeket átjátssza az általa kiválasztott bérlőknek. A klientúra jutalmazása mellett még 300-400 milliárd forintos bevétellel is számolnak Orbánék. Az  első árverések  azonban azt jelzik, hiba lehet a kréta körül.

Az árveréseken a tételek töredéke, ráadásul főleg a kisebb területek és azok is többnyire kikiáltási áron keltek el. A licit ritka volt mint a fehér holló. Különösen az egykori "piszkos 12" bérelt területeiért nem tolongtak a gazdák, de egyelőre még a spekulánsok sem, mert a még hátralevő 36-37 évig érvényes bérleti szerződés nem túl csábító a reménybeli új tulajdonosnak. Aki vett ezekből a földekből, csak azért tette, mert már azt pletykálják gazdakörökben, hogy 2-3 éven belül egy törvény lehetővé teszi majd a bérleti szerződések felbontását. Az agrárkamara elnökének volt ugyan egy törvényjavaslata, az állami földek bérleti díjának utólagos emeléséről, de ahhoz kétharmados jogszabályt kellene módosítani. Most nem sikerült keresztül erőltetni az Országgyűlésen.

A magyar mezőgazdaság túlélésének minden estre az adna esélyt, ha minél kevesebben vennének állami földet. Mert ha a gazdák valóban tömegesen licitálnának, hatalmas összegeket vonnának ki az agráriumból az önrésszel és a törlesztéssel. Elapasztanák az amúgy sem bőséges forrásokat a fejlesztések elől. Akkor pedig végleg leszakadna a magyar mezőgazdaság Európától.

Lehet, hogy a valóság legyűri a rögeszmét?

Forrás: Bihari Tamás (Népszava)