Horváth Gyula Facebook-bejegyzését változtatás nélkül közöljük:
A Demokratikus Koalíció Csepeli Szervezete az 1944-es kitelepítéssel szemben fellázadt emberek emlékére elhelyezte a megemlékezés virágait a Polgármesteri Hivatal falán lévő emléktáblánál. Nem a Fidesz vezetés által rendezett ünnepségen, hanem külön egy belső megemlékezés keretei között emlékeztünk.
Nem veszünk részt ugyanis a csepeli központi megemlékezéseken!
Nem hagyjuk, hogy senkiházi percemberkék kihasználva a hely és alkalom teremtette lehetőségeket megalázzák, sárba tiporják az demokratikus ellenzék képviselőit. Nem tűrjük, hogy „lekommunistázzanak”, és igaztalan vádakkal illessenek, olyan helyen, ahol ennek helye nincs, és ahol a visszaszólás lehetősége nem adott. Nem járulunk hozzá, hogy jelenlétünkkel azt demonstráljuk, hogy egyetértünk a szónokok hazug vádjaival! A DK ezt nem vállalja!
Hogy más párt hogyan vélekedik erről, az legyen az ő dolguk!
A csepeli DK most is szerény koszorút helyezett el az emléktáblánál.
Annál a táblánál, amit még az ezt megelőző demokratikus vezetés rakatott ki.
Talán épen a Fidesz ambivalens hozzáállását mutatja, hogy e nagy jelentőségű tábla félig takarásban van. Az elburjánzó növényzet benőtte, és a reggel fél 9-es időpont sem a legalkalmasabb nagyobb létszám megjelenésére.
Mintha, „mai gazdái” kisé szégyellnék ezt az eseményt!
A kiürítést megakadályozó emlékhely Csepel lakosságának azt a megmozdulását jelzi, amikor ellenállt a fasiszta önkénynek!
Nem adta a gyárait, nem adta a gépeit, nem adta a kenyerét és a jövőjét a zsarnokoknak!
Nem engedte, hogy elvegyék tőle azt, ami az övé! A mostani helyzet hozta, hogy ennek a megemlékezésnek soha nagyobb aktualitása nem volt. Csepel lakossága 1944 telén fellázadt a hatalom önkénye ellen és megvédte érdekeit. Nem hagyta, hogy messziről szalajtott, kivagyi, hozzá nem értő diktátorok, kisstílű pártkáderek, bigottan uralkodhassanak rajta. Elvette a kezükből az irányítást és maga döntött saját sorsáról!
A világháborút ezzel sem megállítani, sem pusztításait megfékezni nem lehetett! Viszont meg lehetett mutatni országnak, világnak, hogy az itteni emberekben forr az élet! Nem alaktalan bábok, akiket csak úgy rángat a hatalmi önkény, a legsötétebb diktatúra, legkritikusabb évében. Az itt élők egyéniségek, akik képesek fellépni, és, ha kell harcolni is az érdekeikért, emberségükért. Nem hagyták, hogy a jövőjüket illetően esélytelenné, kisemmizett senkiházikká tegyék őket a nyakukra ültetett és a hatalomban korlátok nélkül tomboló uraik.
Sokan vagyunk, akiknek szülei, nagyszülei is ott álltak akkoriban a tüntető tömegben!
Sokan vannak olyanok is, akiknek semmilyen őse nem állt akkor itt! Természetes, hogy más az érzésünk ebben az estben is. Az is természetes, hogy úgy vélekedjünk; a kerületünk Csepel, egyaránt fontos mindannyiunk számára. Polgártársunk minden itt lakó jóakaratú ember!
Az, azonban nem természetes, ha egy csoport saját kénye-kedve szerint átírni, átértékelni, árnyékba nyomni, kisajátítani akarja az elődök által megszenvedett, és az utódoknak átadott vívmányokat. Azokat a tradíciókat, amik jellegét, karakterét adták, és adják ma is ennek a városrésznek! Ez járt a fejünkben, amikor főhajtással tisztelegtünk elődeink cselekedeteinek, nem kis hálával és büszkeséggel azt mormoltuk, amit a koszorúnk szalagjára írtunk:
Nem felejtjük!
Forrás: Facebook
