A magyar közmondás Csepelen is igaz: akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Másképpen fogalmazva: aki sáros valamiben, jobb, ha meghúzza magát, és nem hivatkozik tisztességre, erkölcsre. Borbély Lénárd csepeli polgármester és alpolgármestere, Ábel Attila, a jegyzőkönyv tanúsága szerint, erkölcsi kötelességről papolt a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság nem képviselő tagjának megválasztása kapcsán kialakult vitában.
Részletek:
Mondandóm szempontjából nem a vita lényege (a nem képviselő bizottsági tag féléves hiányzása ellenére felvett tiszteletdíját fizesse vissza frakciója az önkormányzatnak), vagy annak háttere (le kell járatni az érintett ellenzéki frakciót, a mögötte álló pártot) az igazán érdekes. Az sem, hogy Ábel úr a polgármester segítségével elhangozhatott szabálytalan kérdésével (a bizottsági tagoknak ugyanis nem kell indokolnia lemondásuk okát/okait, illetve hogy kérdést csak az előterjesztőnek lehet feltenni), csapdát állított az egyszemélyes ellenzéki frakció képviselőjének. Még az sem, hogy Ábel úr, a polgármesteri javaslaton túl, példamutatásra buzdítva, módosító javaslatot terjesztett elő. Azon sem lepődtem meg, hogy az önkormányzati és a fideszes média teljhatalmú ura, egyesek szerint főcenzora, „trollkodással” vádolta meg a lemondott bizottsági tag helyett delegált személyt, illetve pártját, miszerint náluk már trollkodással is „bizottsági tagságot lehet kapni.” (Állítólag a csepeli fideszes képviselők Ábel Attila hírbogján, a csepel.info-n trollkodnak.) De nem csodálkoztam azon sem, hogy az ellenzék számára elfogadhatatlan határozati javaslatát csak a fideszesek szavazták meg, amire a polgármester még cinikusan reagált is, megjegyezve, „különösen példátlan, ha a javaslattevő nem fogadja el.”
Nincs tehát semmi új a nap alatt. Lényegében 2010 óta ezt csinálja a többségben lévő fideszes vezetés Csepelen, az ellenzék színétől függetlenül. Így működik a rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Azon háborodtam fel, hogy a két tisztségviselő, a polgármester és alpolgármester, elkezdtek prédikálni, kioktatták az ellenzéki képviselőt. „Érdemtelenül felvett közpénz” – ről, példamutatásról, „erkölcsi kötelesség” – ről moralizáltak, ahelyett, hogy csendben maradtak volna. A közmondás szerint ugyanis, akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Másképpen fogalmazva: aki sáros valamiben, jobb, ha meghúzza magát, és nem kérkedik tisztességével.
Márpedig, ismereteim szerint, van némi megavasodott vaj a két tisztségviselő fején. A Csepeli Hírmondót például, éppen Ábel Attila hazug kinyilatkozása miatt ítélte jogerősen helyreigazításra bíróság, azaz az alpolgármester hazudott az ominózus cikkben. http://www.csepelimszp.hu/csepel/csepeli-hirek/item/jogerosen-pert-vesztett-a-fideszes-iranyitasu-csepeli-hirmondo-az-mszp-vel-szemben
Magam pedig, több, e blogon megjelent írásban bíráltam egyes nyilatkozatait, konkrétan cáfolva általam vélt hazugságait. Talán ezek is bizonyítják: elég vastag már a vaj azon a fejen.
Borbély Lénárd polgármester úr eddigi tudomásom szerint két „vajas” ügyét hallgatja el a csepeli emberek előtt, amivel aláássa mostani mondanivalójának erkölcsi alapjait: még 2008-ban büntetőeljárás indult ellene, 2015. január 25-én ittas vezetésen érték Ferencvárosban.
Nem akarok mély következtetéseket, előremutató tanulságokat levonni a történtekből. Kis ügynek tűnik, amiből persze több is van Csepelen. Fenti véleményem segíthet abban, hogy a csepeliek.blog.hu olvasói is elgondolkodjanak az eseten. Ha pedig elgondolkodnak, lesz véleményük is. S ha már véleményük lesz, bízom benne, egyszer hangosan is ki fogják mondani.
V O X
