Egészen egyedülálló, amit a fideszes kormány művel, igazi hungarikum. Sik Endre szociológus szerint Magyarországon intézményesült, masszív rendszerré állt össze a morális pánikkeltés.
– Nálunk más történik. A fideszes kormány olyan innovatív, rendkívül széles körben és nagyon durván ható kampányt épített a „migránsügyre", amelyhez hasonlót nem tapasztalni más országokban. Ilyesmivel sehol, semmilyen hatalom nem próbálkozik – állítja Sik Endre szociológus, egyetemi tanár, a Tárki vezető kutatója.
A 2014-es parlamenti választás után, a netadó elleni tömegtüntetések idején a Fidesz népszerűsége látványosan csökkent – emlékeztet a szociológus. A kormány arculattervező agytrösztje némi kísérletezés után (lásd a halálbüntetést újrafelfedezését) felismerte, hogy
jó esélye van a trend megfordítására, ha rájátszik a magyar társadalomban eleve erős idegenellenes érzületekre. Amit 2015 elején még nem lehetett tudni, mára bizonyosság: nem alkalmi ötlettel, hanem nagy befektetést igénylő, komplex, hosszabb távra szóló stratégiával van dolgunk.
Bűnbakképzés és politikai manipuláció mindenhol létezik. A Fidesz azonban létrehozta, és folyamatosan nyomkodja a „morális pánikgombot". Ez a találmány a központosított voltától és az alkalmazott technikáktól válik hungarikummá.
A magyar kormány – Sik Endre kifejezésével élve – intézményesítette a pánikkeltést.
Hangulatkeltő plakát- és sajtókampány, úgynevezett „nemzeti konzultáció", majd újabb kampány, most ősszel pedig népszavazás – említi a folyamat főbb állomásait a szociológus.
A „nemzeti konzultáció" során feltett álkérdések a szakma minden szabályát felrúgták – részben irányítottak, részben értelmetlenek voltak, párbeszédre és vitára tökéletesen alkalmatlanok. Egyedül azt a célt szolgálták, hogy kialakítsák azokat a kereteket, amelyek között a kormány szerint az embereknek gondolkodniuk kell, és sulykolják azokat a fogalmakat, amelyek az emberek érzelmeit ennek megfelelően hangolják.
Ugyanez vonatkozik a ránk váró népszavazás kérdésére is. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Sik Endre szerint a kérdés szerkezete azonos azzal: „Egyetért-e, hogy a polgármester az Ön családja megkérdezése nélkül eldönthesse, ki költözzön az Ön otthonába?"
Persze, ennek sincs értelme, de a népszavazás sem az emberek intellektusát, hanem csupán érzelmeit mozgatja meg. Hiszen ki szereti, ha fenyegetik a magánszféráját?
Az eszköztár attól válik központosítottá és erőteljessé, hogy a fideszes politikusok kórusa, a kormánysajtó propagandája, a médiát és köztereket több hullámban elárasztó kampány elé-, alá- és föléhelyeznek olyan befolyásolási megoldásokat, mint a konzultációs, illetve népszavazási kérdőívek.
Ezek elől végképp nincs menekvés, minden háztartásba eljutnak.
Arról, hogy a morális pánikgomb folyamatos nyomogatásának milyen hosszú távú hatásai lehetnek, ma még nehéz bármit mondani. Az értelmezhetetlen „nemzeti konzultáció" tovább gyengíthette a közvélemény-kutatók iránti bizalmat, a Tárki felmérése pedig tanúsítja, hogy az idegenellenesség soha nem látott méreteket öltött Magyarországon.
Czene Gábor
forrás: nol.hu
