Néhány napig úgy látszott, a csepeli Fidesznek maradt még egy szemernyi tisztessége. Nem szálltak be a lovagkeresztes kitüntetéseiket Bayer Zsolt uszító írásai miatt visszaadó megbecsült személyek gyalázásába. De jött a keserű ébredés. Először az önkormányzati fideszes szócső, a csepel.hu adott helyet Bayer Zsolt újabb trágárkodásának, majd nem sokkal később Ábel Attila alpolgármester förmedvény-gyűjteménye, a csepel.info hazudozott egy sort Tóth Mihályról, Csepel 1994. és 2010. közötti polgármesteréről, akit a Fidesz - Németh Szilárd, Borbély Lénárd, Ábel és tettestársaik - soha sem tudtak legyőzni. Ábel pofátlan írását olvasva mondhatnánk, szégyelje magát, de ő erre már évek óta képtelen. Ezért csak annyit javasolunk, hogy öltözködjön fel. Vegye magára az inget a következő sorokat olvasva, mert az írás bizony róla szól. A magyar közmondás szerint ugyanis akinek nem inge ne vegye magára azt ami nem rá vonatkozik. Ábel Attila azonban csak öltözködjön nyugodtan, mert különben ott áll majd pőrén a csepeliek előtt. (anzágo)
Részletek:
A magyar jobboldal ismét az érinthetetlen elnyomók önteltségével próbálja alázni az eszközteleneket. Az újkori gyávaságot ezúttal Bayer Zsolt ügye mutatja meg. A hatalmasok alázzák, jelentéktelenítik azokat, akik visszaadták kitüntetésüket. Ehhez a munkájukhoz gondosan kiválasztják azokat, akik korábbi politikai állásfoglalásaik alapján könnyen azonosíthatók ellenségként, így igyekeznek ballib hisztiként bemutatni az ellenállási akciót. Azért teszik ezt, mert érinthetetlenként is gyávák szembenézni azzal, hogy amit tesznek, árt Magyarországnak.
Márpedig erre mutat rá Pásztory Dóra paralimpiai bajnok mélyen megrendítő szövegében, amellyel az elismerésétől búcsúzik. Ezt jelzi Tóth Bálint matematikus és Snétberger Ferenc gitárművész, amikor elköszön. Ezek a nagy magyarok mély szomorúsággal üzenik, hogy
a hazánk nem lehet olyan, amilyen ország Bayer Zsolt munkásságából következik.
Ehhez a tiltakozáshoz ma bátorság kell. Mert amikor az aljasságával már kitűnő hatalom, illetve visszataszító propagandagépezete a TV2-től az MTVA-ig mocskos, lejárató akciókat végez a megszólalók ellen, bátorság kell ahhoz, hogy valaki szóljon. Bátorság kell, mert a hatalom az elnyomókra jellemző fokozhatatlan gyávasággal képes bárkit tönkretenni. Nem ad pénzt kutatásra, nem ítéli meg az élet munkájával kiérdemelt Széchenyi-díjat, nem sajnál szervilis médiamunkásokat karaktergyilkossággal megbízni. és amiért ilyen eszközökkel dolgozik, nem tud mit kezdeni a bátorsággal.
Például azoknak a kiállásával, akik beléptek a politikai térbe, hogy elmondják, nem akarnak ilyen Magyarországot.
Mert ők szeretik a hazájukat. Nincs nagyobb tragédia annál, mint hogy ennek elmondásához ma bátornak kell lenniük. (nol)
