Magyarországon szisztematikus a tömeges agymosás, a mélyebb tudás elleni hadjárat, az önálló gondolkodás, az érdeklődés takarékra állítása. Messze nem arról van szó, hogy a klasszikus műveltségeszmény helyébe egy korszerűbb, XXI. századi érkezik, nem is az amerikai híg kultúra mindent letaroló térhódításáról, a gyorsuló idő kétmondatos üzeneteiről – inkább arról, hogy a vezérelvű politika nem akar vesződni sokak szuverenitásával, nyitott, variációkat fölállítani, érdemi kérdéseket föltenni képes emberekkel.
Az oktatásból kivont forrásokon túlmenően a bevont eszközök, formák, előírások is erről tanúskodnak. Nehezen készíthető leltár a központosítás hátrahagyott romhalmazáról, ahogy a mostani kármentés félmegoldásai sem bíztatnak sok jóval, legfeljebb sok tornaórával. Körvonalazódik, hogy az igazán preferált vonal egyfelől a janicsárképzés, másfelől az engedelmes állampolgár hadrendbe állítása, aki
kevés szóból ért, s nem is kíváncsi többre.
Érdektelen, hogy lesz-e olyan gomb az életükön, mint a számítógépen: frissítés. Az illetékesek valószínűleg úgy vélik, hogy a képzetlenek seregét képzetté tenni ugyanúgy kell, mint a nyolcvanas években – elegendő számukra egy műveletekre szabott, használat előtt felrázandó csomagot átadni: némi ismeretet, plusz néhány begyakorlott mozdulatot. Ugyanakkor egyre durvábban szembesül a munkaerőpiac azzal a gonddal, hogy miközben kezelnie kell a munkanélküliséget, meg kell birkóznia a súlyosbodó munkaerőhiánnyal is. Fehér holló a bonyolultabb munkavégzésre alkalmas ember, pláne az, aki aggyal és lábbal is mobil: szellemileg és földrajzi értelemben is képes a helyváltoztatásra.
Tény, hogy ez a típus egyben önállóbb is. Tény, hogy nem mindig éri be végletekig leegyszerűsített és refrénszerűen ismétlődő szlogenekkel. Tény, hogy érzékeny a primitív manipulációra, nehezebben kábul el a populista rizsától, a demagóg hitszónokoktól. A hazai alattvaló-, illetve a munkaerő-szükséglet keresztezi egymást, s egyre jobban fogja, ha a jelenlegi tendenciák érvényesülnek.
Aki azt hiszi, hogy holmi felzárkóztató-programokkal a feszültség enyhíthető, az regisztrálhatja az e területen máig burjánzó pazarlást, a hasznavehetetlen tanulmányok, tanfolyamok, tematikák, plagizált tankönyvek korrupciógyanús arzenálját, vagy éppen a roma-projekt lassacskán talán elkészülő nyomozati anyagát. Az üresen kongó szólamok helyébe ajánlanék amolyan rendhagyó vetélkedőt: egy végzős osztály elé vigyenek egy minden földi jóval, kommunikációs kütyüvel ellátott autót, komplett használati utasítással. Hatvan perc múlva eligazodnak-e minden részletében, vagy csak indulni tudnak vele?
Az ugyanis kevés lesz.
Tamás Ervin
Forrás: nol.hu