MONDD, MIT ÉRLEL...?
Társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik, a magyarok kétharmada lényegében nem európai életet él, a fogyasztásban pedig a visegrádi országok már bőven lehagytak bennünket. A kormány itt is csak a jót látja.
„A makrogazdasági mutatók 2015-ben már biztatóak voltak, az eladósodottság csökkent, a foglalkoztatás nőtt, az infláció gyakorlatilag nullára csökkent. Azt lehetett várni, hogy elindul egy csendesebb építkezés, és megteremtődnek a feltételei az intézményi reformoknak, az oktatási és egészségügyi rendszer hatékony átalakításának. Eddig azonban nem ez történt” – írtják a Tárki kutatói a Társadalmi Riport 2016 című, két évente megjelenő kiadványban.
Ami történt, az sem volt jó:
„az oktatási rendszerben az elhibázott centralizációs törekvések csak felerősítik a gyerekek származás szerinti egyenlőtlenségeit.”
A kutatók szerint a kormány ezen a területen éveken keresztül elhibázott döntéseket hozott – mikor az érettségit és a nem műszaki szakokat leértékelte, a tankötelezettség korhatárát leszállította, a tankönyvpiacot kiiktatta, a tanszabadságot korlátozta -, amit nem ellensúlyoztak a pozitív döntések, mint a duális képzés bevezetése, az ingyenes tankönyv kiterjesztése.
Az egészségügyben pedig a mostani kormányzat sem képes ellenállni „a feudális hierarchiákban, az adómentes korrupciós pénzekben érdekelt lobbi érdekérvényesítésének.”
Tárki kutatóinak elemzése szerint kimondható, hogy a magyar társadalom Európa szegényebbik feléhez tartozik, a gazdagok sincsenek annyira gazdagok, mint akár a környező országokéi, a középosztály gyenge és erőtlen, a polgárság a társadalom nagyon szűk rétegét teszi ki. A társadalom legszegényebb 60 százaléka nem képes a középosztályi életmintát követni. Az, hogy nincs erős középosztály, nem csak ennek a kormánynak a hibája, az előzőek sem tudták ezt a feladatot megoldani.
A vagyoni egyenlőtlenség a kutatók szerint nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet eltorzult. A háztartások 50 százaléka ugyanis 7 millió forint alatti vagyonnal vagyontalannak számít. A középréteg - 7 és 70 millió közti vagyonnal - teszi ki a háztartások 45 százalékát. 3 milliárd forint feletti vagyonnal 150-200 háztartás rendelkezik. A vagyon döntő részét a lakóingatlanok teszik ki.
Szegénység: nem mindegy, mit nézünk
A szegénységet többféle számítással mérik. Az egyik a jövedelmi szegénységet nézi, ez alapján uniós viszonylatban nem olyan rossz a helyzet, az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar szegények aránya kisebb az EU-s átlagnál: honfitársainknak "csak" 14,6 százaléka él jövedelmi szegénységben, az EU-s átlag 17,2 százalék.
Ha viszont az anyagi deprivációt nézzük, már más a kép. Ennél a mérőszámnál azt veszik figyelembe, hogy a háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót. Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha még egy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni.
Ebben az összehasonlításban - szintén az Eurostat adatait nézve - Magyarország durván az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma - kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. (Forrás: HVG.HU)