Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötő hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz. Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenkét évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje. 

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Csepelen helyi újságot az őszirózsás forradalomig nem adtak ki. Az első hetilapot „Proletár" elnevezéssel 1919 januárjában jelentették meg. A hetilap 1939-től „Csepeli Újság" néven jelent meg, s csak 1944 márciusában, a német megszállás után szűnt meg. 1941 és 1944 között „Csepeli Őrszem" néven jelent meg lap a községben.

A „nagygyár" – a Weiss Manfréd Művek, a Csepel Művek – története összefonódott Csepel település, illetve Budapest XXI. kerületének történetével. E közös sors állomásai nyomon követhetők a kor krónikáiban, azaz a helyi újságban. A gyártelep II. világháború utáni korszakában Fogaskerék, majd Csepel néven jelent meg a WM, illetve CSM dolgozók lapja. Az 1995 és 2010 között önkormányzati lapként működött Csepel újság fejlécén az évfolyam jelölés e két jogelőd múltjára is utalt.

Magyarország második világháború utáni történetének első üzemi lapja a „Fogaskerék" (Csepel dolgozóinak lapja) volt.

Első száma  1945. április 7-én jelent meg. A hetilap kiadója a csepeli Weiss Manfréd Művek szociáldemokrata és kommunista vezetésű üzemi bizottsága volt, szerkesztőit – Hidasi Ferencet, Sárkány Lászlót és Szemanek Rezsőt – mégis a Magyar Kommunista Párt WM gyári Bizottsága jelölte ki. A szerkesztők főként pártjuk politikáját szolgálták, a szociáldemokratáknak a lapszerkesztésben csak másodlagos, alárendelt szerep jutott. A pártegyesítés után, 1956-ig a Fogaskerék az MDP, azt követően a rendszerváltásig az MSZMP felügyelete alatt állt.

„Egy új fegyvert adunk a WM dolgozóinak kezébe ezzel a lappal. A gyár dolgozói nemcsak szóban, hanem írásban is kifejezhetik gondolataikat" – írta 1945. április 7-én a Fogaskerék, a WM dolgozóinak lapja I. évfolyam 1. száma.

1950-től, amikor a WM gyár elnevezése Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek lett, a Fogaskerék újság alcímeként „A Rákosi Művek Pártbizottságának lapja" megjelölést használták. Felelős szerkesztője Koczina Gyula volt.

1957-től ismét változott a lap alcíme: a Fogaskerék „a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak
lapja" lett.

1963-ban, az első szám már más néven jelent meg: ekkor vette fel a lap a „Csepel" nevet. Felelős szerkesztője Méry György lett. E lapban a politikai jellegű cikkek mellett már teret szenteltek a termelési eredmények ismertetésének is. Rendszeresen közölt tudósításokat a lap a többi csepeli vállalatról és a lakóterületekről is. Ebben az időszakban máig emlegetett irodalmi melléklettel gazdagodott a lap, melynek címe „Olvasó Munkás" volt. Műszaki-közgazdasági melléklete „Fogaskerék" címmel jelent meg. A Csepel felelős szerkesztőinek sorában találhatjuk Czirfusz Jánost, Jusztusz Gábort és Szőke Rozáliát.

Az 1956-os forradalmat követő néhány hónap kivételével 46 éven át folyamatosan megjelent a Fogaskerék és jogutódja, a Csepel elnevezésű újság, majd a lap a rendszerváltás utáni gazdasági leépülés folyamatában, 1991. március 8-án – XLVI. évfolyamában – megszűnt. (Összes példánya megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban, s – köszönhetően a kor helytörténészének, Sárdi Antalnak – a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben is.)

1973-tól jelentette meg havi tájékoztatóját a XXI. Kerületi Tanács és a Hazafias Népfront „Csepeli Híradó" néven. A rendszerváltás idején még a kerületi tanács kiadásában, 1990. április 11-én jelent meg a „Csepeli Tükör" első száma, majd ezt követően az első csepeli önkormányzat lapja lett, s 1995 áprilisáig jelent meg.

A Csepel néven elindult önkormányzati újság 1995. április 13-án jelentkezett első számával. Ez a kisebb formátumú lap hat alkalommal (amíg az önkormányzat a közbeszerzési eljárást lefolytatta, s a lap új kiadóját és főszerkesztőjét kiválasztotta) volt olvasható, főszerkesztője Varga Istvánné volt.

Az újság A3-as formátummal, „Csepel" (A kerület közéleti lapja) néven első ízben 1995. július 14-én jelent meg – az önkormányzat a korábbi laptulajdonostól megszerezte a Csepel név használatának jogát, s utalva a jogelődnek tekintett gyári lapokra, a címoldalon a XLVII. évfolyam 7. szám jelölés szerepelt –, Kiadója a Press-Market Bt, (később Kft) lett, főszerkesztője attól kezdve, tíz éven át Jusztusz Gábor volt. Az ő irányításával lett a kéthetente megjelenő Csepel újságból 2005-ben hetilap.

2006. január 1-jétől Bárány Tibor lett a Csepel felelős szerkesztője. A hetilap Csepel 2006 januárjától (részben) színes oldalakkal és mellékletekkel is rendszeresen jelentkezett, s 2009 januárjától pedig teljes terjedelmében színes oldalakkal és gyakorta mellékletekkel bővített hetilapot olvashattak a csepeliek, egészen 2010. október 15-éig.

Ekkor jelent meg a Csepel újság utolsó száma – a 2010-es önkormányzati választások eredményeként megalakult új önkormányzat első intézkedései között megszüntette...

„A hatvankettedik évfolyam csonka marad. A hajdani elődök – a nagygyár lapja, a Fogaskerék, mely később nevét Csepel újságra változtatta, s e néven évtizedeken át volt az egykori Csepel Művek dolgozóinak lapja, mely a kerületre is figyelt, s amely a rendszerváltás után a kerületi önkormányzat lapjaként új életre kelt – mellé most a mai Csepel újság is odakerül a könyvtárak polcára, az archívumok mélyére. Kérjük a Tisztelt Olvasót: ne felejtse el a Csepel újságot, ha módja van rá, lapozza fel újra a régi számokat, mert a történelem, saját múltunk van abban. S a múltból mindig lehet tanulni..." olvashatták az érdeklődők az utolsó lapszámban.

A Csepel újság rendszerváltás utáni bekötött példányai is megtalálhatóak a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben és az Országos Széchenyi Könyvtárban is. A lap oldalainak (2003 és 2010 közötti példányok) digitális változata – amíg létezett, azaz 2010. december 31-ig, olvasható volt (az azóta ugyancsak megszűntetett) régi önkormányzati honlapon. A 2006 és 2010 között napvilágot látott újságpéldányok digitális változata már nem érhető el az egykori kiadó cég, a Csepp Tv Kft. honlapján, mert nem rég ezt a weblapot is megszüntették.

Forrás. 21. KERÜLETI HÍRHATÁR