Valójában a Metrans csepeli terminálját köti majd össze a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahonnan a kínai áruk dömpingjében reménykedik a kormány és üzlettársai...Aktív kerékpárosként mindig elcsodálkozom milyen állapotban van a híd, statikus barátom pedig mindig a fejét csóválja és sietősebbeket lép ha a takarítóakcióink közben a híd alatt kell elsétálnia. Ideje már a felújításnak...

Borbély Lénárd csepeli polgármester és hivatásos propagandistái a hosszú csönd után most nagy átverést produkálnak a Gubacsi híd ügyében. Teljes felújításról és már három hídról vizionálnak...Ami tény: a közeli jövőben CSAK a vasúti sínpályát újítják fel, bármennyire  ígérgeti a fideszes vezérkar a keskeny autóút kiglancolását is. Marad a zsúfoltság, sőt a sínpálya építése miatt ideig-óráig még fokozódik is. Borbély és lakájmédiája azt hiszi, ha a csepelieket "megetette", akkor már minden rendben. Arról eddig egy szó sem hangzott el, hogy - micsoda meglepetés! - a Gubacsi hídnak van egy másik vége is. Pesterzsébeten. Ott a Budapest-Belgrád között tervezett vasútvonallal együtt a Gubacsi híd helyzetéről és a Metrans szerepéről is markáns véleményt alakított ki Mach Péter, a XX. kerületi önkormányzat képviselője. Íme:

Csipkerózsika-álom után felgyorsultak az események: megszavazták a parlamentben, így már idén elindulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése - írja a Világgazdaság. Azt, hogy komolyan gondolják a dolgot, már áprilisban le lehetett szűrni abból, hogy a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló Gubacsi vasúti-híd felújítása is megkezdődik.

De mit is jelent ez nekünk Pesterzsébetieknek:

Egyrészt:

• kényelmesebb és biztonságosabb kerékpáros hidat,
• stabil és biztonságos vasúti hidat.
• megújuló megállót, fedett padokat.

Másrészt:

• növekedő teherforgalmat a vasúti hídon, ami várhatóan komolyabb dugókat okozhat majd a közúti forgalomban is.
• növekedő zajterhelést, zajszennyezést, zajvédelemre a beruházó pedig nem hajlandó költeni, - a pesterzsébeti kéréseinket - legalábbis lesöpörte az asztalról.
• a személyforgalom további leépítését, ha az itt élők nem fognak össze.

De nézzük meg külön is a két fejlesztést!

Közel 10 milliárd forintból újítják fel (gyakorlatilag építik újra) ugyanis a Gubacsi-híd vasúti vágányokat és a kerékpárútat tartalmazó részét. A híd felújítása valójában a Metrans csepeli terminálját köti majd össze a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahonnan a kínai áruk dömpingjében reménykedik a kormány és üzlettársai. A beruházók a vasúti teherforgalom növekedésével számolnak, már ma is egyre gyakrabban találkozhatunk esténként tehervonattal a Gubacsi vasúti hídon, a kormány elképzelései szerint viszont ennek sokszorosa jelenik majd meg, ha elkészül a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése. Aktív kerékpárosként mindig elcsodálkozom milyen állapotban van a híd, statikus barátom pedig mindig a fejét csóválja és sietősebbeket lép ha a takarítóakcióink közben a híd alatt kell elsétálnia. Ideje volt tehát a felújításnak és külön öröm, hogy gyakorlatilag teljesen elkülönülő kerékpáros-híd is újjáépül a vasúti híd felújtásával egy időben. Azt, hogy miért közpénzen és EU-s forrásból biztosítjuk Metrans profitját és a kínai áruk dömpingjét a brüsszeli bürokaták persze nehezen fogják megérteni, de a Nemzeti Együttműködés és Szabadrablás Rendszerében ez törvényszerűnek és logikusnak mondható.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével Orbán és Putyin újabb álmát valósíthatjuk meg: kínai áruk dömpingjét segíteni az európai piacra, a görögországi pireuszi kikötőből Nyugat-Európába. Bár nem minden habostorta és az elemzők szerint valójában csupán akkora sikert hoz ez is, mint az Európa legkisebb kisvasútja címre törő felcsúti kisvasút. A kínai gazdasági kapcsolatok fétise olyannyira erős a kormányzati körökben, hogy a személyforgalom leépítésén és nem fejlesztésén dolgoznak. A 150-es vonalon közlekedő elővárosi vasútvonalat ugyanis láthatóan nem szeretnék továbbfejleszteni és nem érdekel senkit, hogy a térség egyik fontos közösségi közlekedési vonalává fejlődhetne.

A fejlesztés ugyanis akkor lenne rentábilis, ha nincs alternatívája, de az adriai kikötők használatával kikerülhetőek vagyunk és így a projekt megtérülése is kétséges. Az erre felvett hitel kamataival együtt a beruházás végösszege elérheti a 750 milliárd forintot. A Figyelő korábbi elemzése szerint évi legfeljebb 1600, vagyis napi 4,4 vonattal lehet majd számolni, ami a vonalon 1,6 millió tonnával nagyobb áruforgalmat jelent. Ezek alapján a beruházás megtérülése 2400 évre tehető. Nem meglepő módon a projekt megvalósíthatósági tanulmányát gyorsan titkosította is a kormány.

Mi tehetnek az itt élők ebben a helyzetben?

Próbáljuk meg kihozni a helyzetből a legtöbbet:

• El kell érnünk, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen.
• El kell érnünk, hogy az M3-as metró felújításakor sűrűbben járjanak.
• El kell érnünk, hogy mind a vasúti híd felújításakor, mind a vasútvonal bővítésekor biztosítsák a lakott területek zajvédelmét.

Javaslatomra tavaly a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Sajnos a MÁV nem volt nyitott a kezdeményezésre és elutasította a kérést, azonban hivatalos tájékoztatások alapján idén nyáron megkezdődhet az M3-as metró déli szakaszának felújítása.

Ami újabb lehetőséget nyújt arra, hogy az elővárosi vasutat felélesszük. A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása marad: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

Úgyhogy folytatjuk, nem adjuk fel és megpróbáljuk elérni, hogy ha a MÁV nem is, de a fővárosi önkormányzat komolyan vegye a dél-pestiek kérését. A fejleményekkel még jelentkezem.

Addig is írd alá a petíciónkat! :-) 

Forrás: MACH PÉTER Organikus káosz című blogja