A babona szerint aki kéményseprőt lát, az szerencsét talál. Olvasóink inkább szerencsétlenségnek érezték mostanában a találkozást.

• A családiházas vállalkozónak cirkós gázkazánja van és tavaly megrendelte a fizetős seprést. Idén rendelés nélkül érkezett a szakember, megnézte a cirkót, majd közölte, ahhoz nincs kémény, így nem is kell sepertetni.

Az idei kéményseprő szerint ha tavaly fizetni kellett a vállalkozónak, az a törvény kiforgatása volt. A Kéményseprőipari Kft. és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint viszont nem: hasonló esetben kétévente kell sepertetni és fizetni, hivatkoztak a 2016. július 1-jétől hatályos kéményseprési törvényre.

Egyébként több kéményseprőipari cég is működhet egy megyében, és adatbázisaik nincsenek összekötve, így többször is megkereshetnek egy-egy lakost. Nem kell minden kéményseprőt beengedni, minden ellenőrzést engedni – tanácsolták.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője Mukics Dániel hozzátette: cirkónál attól is függ, kell-e sepertetni, hogy a fal belső oldalán van-e rövid kivezetőcső. Az előírások szerint a nyúlfarknyi összekötő könyökcső ellenőrzése és tisztítása a kéményseprő feladata, ami vállalkozás esetén térítésköteles, erősítette meg. Az ellenőrzésben benne van az égéstermék összetételének mérése is, ígyha nincs szennyeződés és nincs szükség seprésre, fizetni akkor is kell.

A Főkétüsz igazgatója, Kovács Balázs viszont azt mondta, ha vízszintes a gáztüzelő berendezés égéstermék-elvezetője, akkor az nem tartozik a rendszeres ellenőrzési kötelezettség alá. Ugyanerre juthatunk teljesen más levezetés, a gázkészülék tanúsítása alapján, legalábbis, ha áttanulmányozzuk Blazsovszky László, a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozatának alelnökének. Vagyis a vállalkozónak mégsem volt kötelező megrendelni, kifizetni a szolgáltatást.

Ami azért érdekes, mert tavaly éppen a Főkétüsz fizetős szolgáltatását rendelte meg a vállalkozó, mivel azt hitte, ez kötelező neki.

Használaton kívüli kémény

Azt sem egyszerű kihámozni, mi az eljárás, ha valaki meg akar szabadulni a kéménysepréstől.

• Társasházi vállalkozó átállt elektromos fűtésre, megspórolva a gázfűtéshez előírt kéménybélelés tetemes költségét. A kéményseprő azt mondta, ha nem akar fizetni, falaztassa be a kéményt, és kérje, minősítsék használaton kívülinek. A lezárás megtörtént, papír azonban nem lett. A befalazás miatt ugyanis nem látják, hol a kémény, így nem tudják átminősíteni.

A katasztrófavédelemtől szerint az a gond, hogy a lezárás előtt és után is meg kellett volna rendelni a helyszíni műszaki vizsgálatot, mert meg kell győződni arról, nincs-e más fűtőeszköz rácsatlakoztatva a kéményre. Egy társasházban ugyanis életveszélyes helyzetet teremthet az, aki csak úgy lezárja a gyűjtőkéményét vagy tisztítónyílásait. Ennek elkerülésére a kéményseprő állapítja meg, hogyan szüntethető meg a kémény használata. Egyedi kéménynél pedig, amire csak egy tüzelőberendezést kötöttek, a kémény tető feletti kürtőjét és a tisztítónyílásait is le kell zárni – avatott be minket a szóvivő.

A megszüntetés nem a sormunka része, fizetni kell érte. Az első vizsgálat után a lezárást a tulajdonosnak kell elvégeztetnie, saját költségére. Ezután jön az ismételt vizsgálat, majd törlik a kéményt a nyilvántartásból. Vagyis úgy tűnik, elölről kellene kezdeni mindent, kibontatni, véleményeztetni, befalaztatni, véleményeztetni.

A Főkétüsz igazgatója ezzel szemben állítja, hogy 2016. július elseje óta senkinek nem kell ellenőriztetni a tartalékkéményeket. Amíg kötelező volt, addig kellett csak elvégeztetni a használaton kívül helyezést. Ma elég megmutatni a kéményseprőnek, hogy nincs rákötve tüzelőberendezés a kéményre, vagy be van falaztatva, és akkor az tartalékkéménynek minősül.

Nonszensz, hogy a vállalkozó bontassa ki a befalazást, ellenőriztesse, majd falaztassa újra, és ismét ellenőriztesse, mindezt fizesse

– jelentette ki Kovács Balázs.

És itt még nincs vége.

• Több helyen előfordult, hogy a kéménybe kötött konvektorok alumínium csövezését kicseréltették drágább saválló anyagúra, említette meg Blazsovszky László.

Ez szerinte szükségtelen kiadás volt, ami nem indokolható jogszabály, szabályzat rendelkezéseivel.

• Társasházi vállalkozóval kibéleltették a kéményt és lecseréltették a kazánt.

900 ezer forintba került mindez, és fogalma sincs, tényleg muszáj volt-e megcsináltatnia.

• Ha családi házban él és a házba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a seprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglal. Településtől függ, hogy kéményseprőcég vagy a katasztrófavédelem végzi az ingyenes kéményseprést.

• Ha családi házban él és a házba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a seprést egy- vagy kétévente kötelező megrendelni kéményseprőcégtől. Ha szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, akkor évente, ha gázzal, akkor kétévente. A kéményseprésért fizetni kell.

• Ha társasházban él és a lakásba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától érkezik és ingyen elvégzi a munkát. Az, hogy a katasztrófavédelem, vagy kéményseprőcég szakembere jön, attól függ, melyik településről van szó. (Itt lehet irányítószám alapján keresni.)

• Ha társasházban él és a lakásba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától érkezik, de a munka díját ki kell fizetni. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor az egész munka díját, ha a társasház gyűjtőkéményére van csatlakoztatva, akkor a munka rá eső részét kell kifizetni.

Számos esetben bebizonyosodott, hogy a kéményseprőipari tevékenységet ellátók sajátosan értelmezik a jogszabályokat – értékelt Blazsovszky. Ezért azt szorgalmazza, hogy a gázipar és a kéményseprőipar határterületeinek jogszabályi ellentmondásait mielőbb szüntessék meg, mert a jelenlegi eltérő jogalkalmazás az érintettek negatív megítéléséhez vezet.