Ütött az óra. dr. Kásler Miklós miniszter (képünkön) tavalyi ígérete valóra vált: 2019. január 1-jén 101 főnyi munkatársi gárdával, 880 milliós költségvetéssel felállt a Magyarságkutató Intézet (Maki).

A miniszter, mint többször nyilatkozta, elégedetlen a magyar múltat kutató történészekkel, régészekkel, nyelvészekkel, néprajzkutatókkal. Úgy ítélte meg, „elbeszélnek egymás mellett”, nem veszik figyelembe egymás eredményeit. Ezért van szükség egy olyan intézményre, amelyben „meghatározott célok mentén kell folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket”.

A Maki koncepciójában határozottan túllép a hagyományos intézetek szűk körű szemléletén, nem kívánnak megmaradni

a tudományos megismerés keretein belül. Tevékenységük horizontjába beletartozik a kelet-európai térség nyolcadik–tizedik századi történelmi-földrajzi tájrekonstrukciója és a kulturális, vallási és zarándokturizmus fejlesztése is. Igazi nóvum a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban.

A Maki igazgatójának a miniszter dr. Horváth-Lugossy Gábort nevezte ki. Az államigazgatásban több fontos pozíciót is betöltő jogász jelenleg egy társasházkezelő cég tulajdonosa. Ebben a minőségében volt a munkaadója a Magyar Időkben publikáló Szakács Árpádnak is. Szakács könyvkiadó cége, a Kárpátia Studió jelenleg Horváth-Lugossy Gábor lakásában működik. 

Kásler miniszter túlságosan szerényen fogalmazott. A Maki létrejöttével nemcsak a magyarságkutatásban, hanem az egész magyarországi kutatási hálózatban kezdődött el egészen új időszámítás.

Forrás: Huszár Ágnes (es.hu)