CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

A húsvéti sonka igaz története

2019. április 20. 05:55 - csú

Miért éppen füstölt sonka kerül az asztalra húsvétkor? Ennek az ünnepi hagyománynak eredtünk nyomába, ráadásként pedig egy modern sonkás recepttel is szolgálunk a Városliget Café séfjének, Dobosy Józsefnek jóvoltából.

Fotó: pixabay.com

Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy füstölt sonka és tojás nélkül ünnepeljük a húsvétot, de nem volt ez mindig így. Sőt a sertéssonka fogyasztásának hagyományát elsősorban a vidéki gazdaságoknak köszönhetjük, mivel a fővárosban sertés-vágóhíd híján egészen 1902-ig, igencsak kevés disznóhúst ettek. De kezdjük is az elején, a vallási alapoknál.

Köztudott, hogy a húsvét az Krisztusi újjászületés és egyben a tavaszi megújulás ünnepe. Ilyenkor zárul le a 40 napos böjt, a gazdag lakomát pedig senki nem tudja elképzelni

sonka, tojás és kalács nélkül, amit régebben még a pappal is megáldattak. A zsidó hagyományokban természetesen a sertésnek nem sok szerepe volt, nyugaton is inkább a bárányt fogyasztják ilyenkor, a füstölt sonka kifejezetten nálunk szokásos.

Érdekes ez a hagyomány, amely jórészt vidékről származik. A parasztgazdaságok ugyanis télen vágták le a disznókat, és a sonkát a nagyböjt idején füstölték, érlelték. A csemege pont húsvétra érett be, így a tavaszi ünnep nagy sztárjává vált. A tojás az újjászületés szimbóluma volt mindig is, így került a sonka mellé az asztalra. De ezek a gasztronómiai hagyományok igencsak újkeletűek, hiszen a sertéstenyésztés elterjedése is inkább csak az elmúlt 150 évnek köszönhető.

Korábban, a középkorban a törökök kifejezetten tiltották és üldözték a tisztátalan disznók tenyésztését, így a sertések szinte kivesztek az akkori Magyarország területéről. Később egyre- másra szivárogtak vissza a különböző fajták, de a maihoz hasonló nagy sertéshús-fogyasztásnak nem voltak meg a feltételei: egyrészt nem voltak hűtők, ahol sokáig eltarthatták volna a húsokat, másrészt a disznók hajtása, utaztatása a nagyvárosok felé sokkal körülményesebb volt, mint a menetelést jobban tűrő marháké.

Ha a sertések elhagyták a megszokott óljaikat, élőhelyüket, akkor stresszessé váltak, és sokkal rosszabb minőségű volt a húsuk. Éppen emiatt a közlekedés forradalmi átalakulása előtt senki nem gondolkodott abban, hogy nagy sertéskondákat hajtson át akár egész Európán, mint tették azt a marhák esetében. Budapesten például 1902-ben létesült az első sertésvágóhíd, amelynek volt egy úgynevezett „pihenő” része is, ahol egy-két nap alatt megnyugodhattak a szállítástól feszültté vált állatok. Jórészt ennek volt köszönhető, hogy a húsvéti sonka is először vidéken lett népszerű és csak később a fővárosban. A XX. században viszont a vasút, a hűtőgép megjelenése magával hozta azt is, hogy a marhahúst felváltotta a sertéshús. S ma már ez az egyik legnépszerűbb húsféleségünk, amit nem csak húsvétkor fogyasztunk szívesen.

ÍForrás:  Dobosy József, a Városliget Café séfje

 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr7514772444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása