Az ünneplő gyerekek és tanárok szerencsére az árnyékban találtak menedéket. A szobrot egyáltalán nem mutatja a pagájkommandó lapja, valamiért jobbnak látják azt is elbújtatni...

Az Új Magyar Lexikon szerint a park „általában nagyobb terjedelmű kert, főként fákkal, cserjékkel és nagyobb gyepfelületekkel. Legtöbbször a természeti táj sajátos elemei alapján kertművészeti igénnyel alakított és gondozott közhasználatú terület"

Új parkot avattak a Széchenyi iskola mellett -  adta hírül különös visszafogottsággal a  kerületvezetők szócsöve, a Csepeli Hírmondó. A felavatott parkban viszont kevés a fa, bokor, és a gyepfelület, de a gyermekek szórakoztatását szolgáló játszótéri eszközök is kérdésessé teszik a park szó használatát. Az avatásról készített és a csepel.hu-n közreadott fotók meg a „Brenner János tér átadása” címszó alatt jelentek meg. 
Ezek szerint a közterület a park mellett új nevet is kapott? Tudják ezt az ott működő intézmények, cégek, az ott lakó csepeliek? Ki fizeti meg a névváltozásból adódó kiadásokat?

Valamiért kimaradt a cikkből, hogy a „park” a felavatott Brenner János szoborral együtt, állítólag, ~ 220 millióba került, amihez a

Fővárosi Önkormányzat 100 millióval járult hozzá. Avatási ünnepségén a résztvevő hivatalos személyek (polgármester, alpolgármesterek, jegyző, országgyűlési képviselő ‑  aki egyben Csepel Díszpolgára ‑ , szoborász, volt köztársasági elnöki feleség, Brenner János testvére, a körzet önkormányzati képviselője, az avatást szervező és a technikát biztosító hivatali dolgozók) mellett, a kis számban megjelentek többségét – az egyes szülők szerint kivezényelt – széchenyis diákok és tanáraik adták.  Ráadásul a csepel.hu-n közölt képek tanúsága szerint, a résztvevők többsége a tűző nap miatt az üzletek árkádjai alatt keresett és talált menedéket.

Kérdésünk: miért nem találnak a kerület vezetői ilyen és ehhez hasonló esetekben Csepelhez kötődő személyiséget? Hisszük, hogy van a kerület, benne a kerület fejlődésében meghatározó szerepet játszó gyárak, intézmények történetében olyan, a kerületi lakosság többsége által ismert és elfogadott személy, aki megérdemelné, hogy szobrot „kapjon” csepeli munkássága elismeréseként, vagy hogy közterületet nevezzünk el róla. Lehet, hogy a szobortervező és névadó csepeli önkormányzati vezetők politikailag ellenőrzött listájára ilyen személyiségek nem fértek rá?