Tavaly befürdés és botrány volt a csepeli strand nyári programja. Most végre tényleg megnyílt. Zárva tartják viszont a közönség előtt a valódi, hiteles információkat . Nem adnak választ arra, hogy
> Befejeződött már a tavaly tavaszi botrányos építkezés kivizsgálása?
> Mennyibe került valójában a felújítás?
> Ki lett végül a felelős? Folyik az ügyben bírósági eljárás?
> Mikor kapnak teljes körű tájékoztatást a csepeliek a stranddal kapcsolatos ügyekről?
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 17-én megjelent 12. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
A Csepeli Hírmondó legújabb száma változatlanul hiányérzetet kelt az olvasóban. Nem csak a közölt írások, hanem a kimaradt tények, az elhallgatott, fontos helyi témák miatt is. Néhány példa:
> hetek óta nem írnak egy sort sem a koronavírus okozta veszélyhelyzet konkrét csepeli tapasztalatairól: hányan betegedtek meg, hány csepelit kezeltek/kezelnek kórházban, lélegeztető gépen, és hány csepelit vesztettünk el a vírus miatt. Mennyit fordított a helyzet egészségügyi és szociális kezelésére, a nehéz helyzetbe került emberek megsegítésére az önkormányzat?
> Teljesen kimaradt/kimarad a CSH-ból a helyi vállalkozók, kis- és nagyvállalatok veszélyhelyzet miatti állapotának bemutatása, például a felszámolásig jutott Csepel Holding sorsának feldolgozása. Vajon hányan lettek/lesznek az ott dolgozók közül munkanélküliek? Milyen anyagi kár érinti az iparűzési adó és az építményadó csökkenése, illetve elvonása, a felszámolás, a vészhelyzet miatt az önkormányzatot?
> Mi a véleménye a csepeli önkormányzati vezetőinek a HÉV-vonal felújítása körül „megindult” híresztelésekről? Valóban megszűnik a HÉV, vagy csak átmenetileg kell HÉV-pótló buszokkal utaznunk?
> Nem ír a lap semmit a
Hárosi terület fejlesztéséről, az ott látható, olvasható elmaradottság felszámolásáról, a terület elgettósodásáról. Miért nem?
> Arról heteken át olvashatunk, hogy a Fővárosi Önkormányzat „cserben hagyja”, „kirekeszti” Csepelt, de a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseiről eddig egy sort sem írtak le. Kit szolgál a közpénzből fenntartott Csepeli Hírmondó, a hatalmat vagy a csepelieket?
Lehet, hogy az önkormányzati vezetők és a lap készítői szerint ezek a kérdések nem érdeklik az embereket? Nem hisszük. Azt viszont látjuk, hogy szerintük a sajtónak mindig minden esetben a hatalmon lévőket, nem pedig az embereket, az olvasót kell szolgálnia. Igaz, a Nemzeti Együttműködés Rendszere, a NER ezt követeli a médiától. Szerintünk a csepeli önkormányzati vezetők és az általuk irányított Csepeli Hírmondó szerkesztősége a 24 színes, szagos oldallal nem tud és nem akar kilógni a sorból.
Véleményünk a cikkekről:
1) Nem újulhat meg a Táncsics utca sem
Másodszor foglakozik a Csepeli Hírmondó a témával. Legutóbb egy hangzatos, inkább demagóg címmel megírt írásban dolgozta fel a fővárosi önkormányzat útfelújításokkal kapcsolatos döntését. A Csepelt valóban negatívan érintő döntés indoklása azonban akkor és most is kimaradt a cikkekből, annak ellenére, hogy az újabbat már más újságíró jegyzi. Az előző számban közölteket viszont kiegészítették a hasonló cipőben járó XVI., XVII., és XXIII. kerületi polgármesterek véleményével, illetve két grafikával. A két írás lényege azonban maradt: ellenzéki kerületeket büntet a főpolgármester.
Az előző cikkhez, illetve a témához írt véleményünk nem változott. Lásd az alábbi linken elérhető írásokat:
https://csepeliek.blog.hu/2020/06/02/cserbenhagyasos_atgazolas_a_tenyeken_a_csepeli_utepiteseknel
https://csepeliek.blog.hu/2020/06/06/a_csepeli_nyugalom_megzavarasara_alkalmas_virusos_atveres_kozpenzen
Korábbi véleményünkből egy gondolatot emelünk ki: „az utóbbi években Csepel igen komoly fejlesztési lehetőségekhez jutott, olyanokhoz is, amelyeket nem minden kerület kaphatott meg. ..Nem a milliárdokat kitevő sportberuházásokra (kézilabdacsarnok, birkózó akadémia a Hollandi úton, nagy méretű sportpálya a Napközis tábor melletti területen) vagy a Jedlik 5 milliárdos valamikor bekövetkező pazarló felújításra gondolok, hanem pl. a 2018-as, 10 milliárdos nagyságú Budapest útépítési Programban elnyert 2,5 milliárdos (!) támogatásra.”
Hozzátesszük az idén átadott két játszóteret ( Rákóczi Kert, Tejút park), összesen 970 milliós(!) kormányzati, illetve fővárosi támogatásból építette meg a kerület.
Mindez azt mutatja, hogy Csepel az elmúlt 2-3 évben átlag feletti támogatást kapott a kormánytól és a fővárostól. Eközben idén a kormány a koronavírus okozta vészhelyzet miatt visszaesett gazdaság helyreállítása érdekében tízmilliárdokat vont el a fővárostól, ami, többek között már eldöntött útfelújítások újragondolását is szükségessé tette a fővárosban.
Azaz nemcsak a fővárosnak kell hozzájárulnia a veszélyhelyzet utáni feladatok anyagi feltételeinek megteremtéséhez, hanem a kerületnek is, a fővárosi anyagi gondok enyhítéséhez, még akkor is, ha az fájdalmasan érinti a kerületet.
Az már csak kérdés a lap szerkesztősége felé, hogy a témával kapcsolatos valóban ellenzéki véleményeket miért nem közli le? Vagy miért nem írnak egy sort sem a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseiről?
2) Köznevelésért járó elismerést kapott két pedagógus
Gratulálva a kitüntetetteknek, megjegyezzük, hogy a Jedlik Gimnázium igazgatójával folytatott beszélgetés végén olvasható mondat, miszerint
„ A gimnázium ideiglenesen a Csillagtelepi Fodor József iskolában kapott helyet, ahol sem az oktatás színvonala, sem a követelmények nem változtak.”, két kérdést mindenképpen felvet:
> vajon ilyen pozitív a pedagógusok, szülők, a diákok és a közlekedés változása miatt az ott lakók véleménye is?
> mikorra várható a felújított gimnázium átadása?
3) CSUSE-tábor: minden gyereknek ingyenes
Csak megjegyezzük, hogy tavaly a sportegyesület közel 92 milliós működési támogatást kapott, míg idén „csak” 63 millióval akarja az önkormányzat megtámogatni saját egyesületét, amely összeget működésre és az edzők bérére, járulékára fordíthatnak. Vajon mennyibe fog kerülni a pálya és a kiszolgáló létesítmények fenntartása? Ki fogja mindezt kifizetni?
Egyébként ekkora működési támogatást az összes többi sportegyesület nem kap az önkormányzattól. Ráadásul, a cikk végéből kiderül, valószínűleg állami támogatást is kapnak a táborhoz, amelynek mértékéről viszont hallgatnak. Az lenne elfogadhatatlan, ha ilyen támogatás mellett nem ingyenes lenne a gyermekek részére szervezett tábor.
Kimaradt viszont az egész lapból, hogy a nulla önkormányzati támogatású Csepel FC idén is szervez háromhetes nyári gyerektábort a Béke téri sporttelepre. Vajon miért nem ír erről, illetve más kerületi sportegyesület nyári gyermekprogramjairól is a CSH?
4) Nyit a csepeli strand
Jókor! Éppen egy évvel az eredeti átadási határidő után! Kérdéseink:
> Befejeződött már a tavaly tavaszi botrányos építkezés kivizsgálása?
> Mennyibe került valójában a felújítás?
> Ki lett végül a felelős? Folyik az ügyben bírósági eljárás?
> Mikor kapnak teljes körű tájékoztatást csepeliek a stranddal kapcsolatos ügyekről?
A zöld keretes „Árak:” című írásban alatt olvashattunk a költségekről. Ha a „hétvége” szombat-vasárnapot jelent, akkor egy négy tagú család (2 felnőtt és 2 diák) belépése a strand területére, hétvégén 9.000 forint, ezen felül kell számolni a strand egyéb szolgáltatásainak esetleges költségeivel. A kérdés csak az, hogy hány hétvégét tudnak a csepeli családok eltölteni majd a strandon.
5) Iskolaőrség szeptembertől
„Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét és visszatartó erőt jelent a bántalmazóknak”. Az olvasót meg az is érdekli, hogy milyen és hány csepeli példa van a tanárok bántalmazásáról, s mi a helyi pedagógusok véleménye a törvényről? Reméljük a későbbiekben visszatér erre a CSH szerkesztősége. Blogunk szívesen ad helyt az ezzel kapcsolatos olvasói véleményeknek is.