Miért nem tudhatjuk, hogy hány csepeli fertőződött meg koronavírussal, hányan vannak kórházban, otthoni karanténban, mennyien vannak lélegeztető gépen, illetve hány csepeli lakótársat veszítettünk el a járvány miatt?
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 18-án megjelent 22. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Az aktuális témák (HÉV, koronavírus, veszélyhelyzet) mellett a szokásos vegyes saláta – ennyi a Csepeli Hírmondó legújabb száma. A csepeliek mindennapjairól, megélhetési gondjairól, a munkanélküliség alakulásról, a vírus okozta nehézségekről, a megint növekvő közlekedési gondokról semmi. Csepelen rend van, legfeljebb a fideszes vezetők közötti feszültségekre lehet következtetni a cikkekből, „megszületésük” körülményeiből.
Véleményünk a cikkekről:
1) Csúszik a HÉV pályafelújítása
Hosszú időbe tellett, amíg ezt a szerintünk előre várható csúszást elismerték, bevallják az illetékes kormányzati, szakmai szervezetek, illetve a csepeli önkormányzati vezetés. Az elmúlt hetekben folyt a „népbutítás”, hogy januártól mi lesz, hogy lesz, milyen új, modern HÉV vonatok fogják szállítani az utasokat stb., de egyszer sem volt arról szó, hogy az atlétikai stadion megvalósulása gyakorlatilag, legalábbis rövid távon, mindenképpen eldöntötte a csepeli HÉV sorsát. Egyrészt a
stadion építése szakmailag, anyagilag, az építkezés sokirányú nehézségei miatt mindenképpen szükségessé tette/teszi, hogy későbbre halasztódjék az eredeti HÉV vonal visszaállítása, másrészt az úgynevezett 5-ös metró sokadik „bedobása” a köztudatba azt is felvázolta és megerősítette, hogy a HÉV bevezetése a városközpontba nem ezen a régi útvonalon fog történni. Az új metróvonal megépítéséig tehát valószínűleg marad a jelenlegi megoldás a Kvassay híd előtti átszállás pótló buszokra. Sőt, szerintünk az a lobbi is erősebb a csepeliek érdekeinél, amelyik a HÉV vonalat végleg „száműzné” a Rákóczi híd és a Boráros tér közötti szakaszról egy turisztikai szempontból fontosabb Duna parti sétány érdekében. A csepeli érdekekről, korábbi választási ígéreteiről már rég elfelejtkezett a helyi fideszes vezetés. Nem is merte felvállalni az ütközést a korábbi fővárosi, kormányzati erőkkel, de a csepeliek korrekt tájékoztatását is feleslegesnek tartotta. Egy tisztességes társadalmi vitát vagy közmeghallgatást sem vállaltak, lényegében beálltak a sorba, mindig szó nélkül tudomásul vették az érintettek tájékoztatásait. Ennyit a fideszes vezetés érdekérvényesítő képességéről.
Vannak azonban kérdéseink is a lap Lass Gábor által jegyzett írásában megfogalmazottakhoz. Borbély szerint „a csepelieknek joguk van tudni, mi a csúszás oka, és hogy meddig tart a felújítás.” Igaz, de ha megkapják a „hivatalos” választ, hogy tényleg csúsznak a HÉV felújításának befejezési határidejével, mit szándékozik tenni? Kit von felelősségre azért, hogy a felújítást követően, a 204 milliárdos atlétikai sportcsarnok miatt még évekig fennmaradhat a HÉV ideiglenes elterelése, miközben a véglegesre tervezett eltérítés, az ötös metró építésének kezdeti és befejezési határideje sincs? Hogyan magyarázzák meg a csepelieknek, hogy hóban, fagyban, majd nagy melegben még évekig átszállással juthatnak csak el a Boráros térig? Tényleg elhiszik, hogy a még évekig tartó gazdasági válság és visszaesés közepette belátható időn belül, „a következő ütemben”, elkészül a HÉV déli irányba való meghosszabbítása? Nem kellene már erről őszintén beszélni a csepeli emberekkel?
2) Kijárási tilalom: kérdések és válaszok
Járványügyi tájékoztatás
Covid-szűrőbusz, influenzaoltás, pedagógusok tesztelése
Az emberek tájékoztatása törvényi kötelezettség, Csepelen azonban ez „megáll” a törvények, kormány- és hatósági rendeletek, határozatok továbbközlésénél. Arról semmilyen tájékoztatást nem kapnak a csepeliek, hogyan alakult/alakul a másodszor is kihirdetett veszélyhelyzetben Csepelen a járvány. Miért nem tudhatjuk, hogy hány csepeli fertőződött meg, hányan vannak kórházban, otthoni karanténban, mennyien vannak lélegeztető gépen, illetve hány csepeli lakótársat veszítettünk el a járvány miatt? Hogyan viselik a csepeli óvodák, iskolák tantestületei a járvány kezelésének rájuk háruló feladatait, hány pedagógus fertőződött meg, hány iskolai osztály kényszerült digitális oktatásra? Milyen gondokkal küszködik a csepeli lakosság a járvány, illetve a veszélyhelyzet miatt? Hogyan változott meg a csepeli vállalkozások helyzete? Mit tett/tesz az önkormányzat vezetése a vállalkozások megsegítése érdekében?
A szerkesztőség közölte a lapokban megjelent képet a Covid-szűrőbusz csepeli indítását bejelentő sajtó tájékoztatóról, közli a Tóth Ilona Egészségügyi Szakszolgálat főigazgatójának önkormányzatot dicsérő mondatait, egy sor sem ír viszont arról, miért nem vett részt az önkormányzat vetése a sajtótájékoztatón?
Lásd még:
3) Még mindig nincs világítás a Tejút parkban
Milyen hivatalos intézkedéseket tett a kerületi vezetés a kivitelezővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtása érdekében, a kivitelező felelősségének érvényesítésére? Mi köze van egy szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítésének a fővárosi és a csepeli önkormányzat közötti viszony alakulásához, ki a felelős e viszony megromlásáért? Mi lenne ha egyszer megkérnék és leközölnék – az immár sokadszor megfogalmazott egyoldalú kritika mellett –, a megbírált szervezet, személy véleményét is, hogy az olvasó maga dönthesse el kinek van igaza? Lehet, hogy ez csak egy költői kérdés?
