Vajon egy apró hiba? Egy homokszem a gépezetben? Előfordulhat, hogy az amúgy precíziós műszerként működő Fidesz elkövetne egy ekkora hibát? Hogy fittyet hány a saját szabályaira is?
Másként kérdezem: tényleg számít bármit is, ha ez a párt éppen a saját alapszabályát veszi semmibe? Hiszen az ottani tagságot ezek a házi törvények egy cseppet sem érdeklik; elnökük eddig is azt tett, amit akart, egyáltalán nem érdekelte a tagsága véleménye, de őket sem zavarta ez a helyzet. A Fidesz a legklasszikusabb egypártrendszer modelljét valósította meg, az egykori NDK politikai térképét tükrözve. Legalább is annyiban, hogy
olyan modellt valósított meg, ahol gyakorlatilag semmi jelentősége nincs annak, hogy léteznek-e ténylegesen ellenzéki pártok. Ezek a magyar, mai ellenzéki pártok valójában léteznek, van saját hangjuk is, csak erejük nincs; pontosan ezt akarta elérni Orbán.
Ehhez képest igazán apróság, hogy saját fideszes tagsága, illetve annak véleménye is mellékes számára. Gondolhatjuk: velük szemben még a látszat sem fontos, egy olyan vezetés, amely az elmúlt tíz évben úgy játszott a törvényekkel, mint egy gyerek a labdájával; saját szabályai szerint. És, ha nem volt rá megfelelő szabály, akkor alkotott egy újat, csinált magának új alkotmányt is, azt is összevissza csavargatta, aszerint, ami éppen az Elnök eszébe jutott. Most meg, ilyen tíz év után, egy tönkretett többpárt-rendszert, egy szétzilált törvényi hátteret követően, mi azon csodálkozunk, hogy a Fidesz – Orbán – az általa egyenként kiválasztott vezetőket is arcul csapva, mindenféle testületi döntést hanyagolva lép ki az Európai Néppártból? Valóban ennyire zavar ez bennünket? Vagy csupán arról van szó, hogy találtunk egy pontot, ahol az állampárt még messzebb ment, mint egykori mintaadója, azaz már formailag sem ügyel arra, hogy törvényes lépéseket tegyen.
Ne higgyük, hogy ez lesz majd a Fidesz banánhéja. Túl azon, hogy meg fogja találni – utólag – a korrekció lehetőségét, ám az sem számítana, ha minden így maradna. Ha a Fidesz tagsága teljesen elégedett lenne azzal, hogy Novák Katalin megüzente a közösségi oldalán: a Fidesz kilép a Néppártból. Márpedig a párt soraiból ezt senki nem kifogásolta. Ha kell, majd odafenn buherálnak valamit. Azok meg ott, menjenek a fenébe. Sorosista, baloldali ügynökök. Ezt fogják mondani. Pontosan azt, amit a vezetőik a szájukba adnak, pontosan úgy, ahogy ezt eddig is tették. A Fidesz vezetése és tagsága már régóta önállótlan emberekből áll, olyanokból, akik végrehajtják a Vezér utasításait. Ne gondolja senki, hogy Novák Katalin, Orbán egyik favorizált embere, akiből minisztert is gyártott, egy reggelen arra ébredt, hogy na most már elég a Néppártból, én kiléptetem onnan a Fideszt, és megírta levelét. Nyilvánvalóan egyeztetett főnökével, pontosabban leírta azt, amit a főnöke diktált neki. Nem hiszem, hogy eszébe jutott volna tiltakozni, alapszabályra hivatkozni, testületi döntés szükségességére hivatkozni? Miért tette volna, ha soha ilyet nem tett, még az országos ügyek megerőszakolásában is zokszó nélkül partner volt.
Nekünk egyébként végképp mindegy, hogy Orbán átlépi-e saját pártja szabályait, vagy nem. És feltehetően a Néppártot sem érdekli. Bennünket inkább az kell, hogy érdekeljen, mit is készít elő valójában a kilépéssel Orbán? Mert ne legyen kétségünk: készül valamire. A Néppárt már éppen elég időt adott neki arra, hogy akár megváltozzon, vagy ha nem akar, kilépjen. De eddig egyiket sem tette. Most, túl a költségvetés, a helyreállítási keret megszavazásán egy hirtelen lépéssel távolabb lépett az uniótól. Fogalmazzunk így: nem az onnan érkező pénztől, hanem a szövetség szabályaitól.
Orbán szándékai egyértelműek: mindent megszerezni, miközben minden lehetséges szabályt farba rúgni. És tényleg mi ehhez képest, hogy a saját választmányát is falhoz állítja?
Németh Péter (Hírklikk)
