Olyan zöld lett mint a spenót a csepeli önkormányzat fideszes vezéreinek egyik szócsöve, a Csepeli Hírmondó. Lehet, hogy már látni sem bírják a csepeli zászlót, amely nemzedékek óta kék-piros színű? A tényeket sem szívesen látják és láttatják, inkább eltitkolják a kerületvezetők és a lapkészítők. Ezért a csepeliek sem a Hírmondóból sem máshonnan nem tudhatják meg, hogy a koronavírus miatt hányan lettek közülük fertőzöttek, kerültek kórházba lélegeztetőgépre, s végül hány barátot, szomszédot vagy ismerőst vesztettek Csepel lakosai.
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) április -én megjelent 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Ötoldalas körkép a COVID-19 elleni csepeli oltásokról, egészségügyi- és útfelújítások, új padok, faültetés, fakataszter Csepelen és némi kultúra és sport. Ennyi a lap idei 7. számának lényege. Várhatóan nem sok olvasót fog felvillanyozni, arról nem is beszélve, hogy most sem olvashattunk arról, hogyan élik meg a csepeliek a veszélyhelyzet miatti bezártságot, milyen gondokkal küzdenek a csepeli vállalkozók, mi az emberek véleménye az iskolák, a gazdaság újraindításával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) 750 milliós kormánytámogatás a kerületnek
A Borbély Lénárd polgármestertől most átvett írás már megjelent a polgármester fb oldalán és az önkormányzat hivatalos honlapján, a csepel.hu-n is. Blogunk is több alkalommal foglalkozott a témával, legutóbb április 5-én, a Mit mutat a cifra tükör...c. írásban:
Az Egészséges Budapest Program a fővárosi önkormányzat programja, amelyet minden esetben a fővárosi döntéshozó szervek hagynak jóvá, a kormányzattal való tárgyalás után. Ez történt ebben az esetben is, függetlenül a döntéshez vezető út vitáitól. Ráadásul ezt a cikkben szereplő 50 milliárd forintot a Karácsony vezette fővárosi vezetés harcolta ki, cserébe felvállalta, hogy hozzájárul a kormány által tervezett atlétikai atlétikai csarnok tervezett helyszínen való megépítéséhez.
Az elvtelen kampányharc azért is furcsa, mert a csepeli önkormányzat vezetése 2010 után több száz millióval csökkentette a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat önkormányzati támogatását, illetve az Egészséges Budapest Program tavalyi támogatási összegéből egy milliárdot kapott a kerület. A főváros folyamatos támadásáért kormányzati elismerést váró polgármester azt is elfelejti, hogy a kormány 2019 óta több száz milliárddal csökkentette a főváros éves költségvetésében meghatározó bevételi forrásokat.
2) Húsvétkor is oltottak a kerületben
Segítség a háziorvosoknak
Háziorvosi tapasztalatok
A fiatalabbak is regisztráljanak
FELHÍVÁS
Oltási körkép a kerületi gyermekintézményekből
Ötoldalas összeállítás a kerületi egészségügy COVID-19 vírus elleni küzdelméről. Az írások tájékoztató jellegűek, összességében a járvány elleni küzdelem eredményeit tükrözik, és – helyesen ‑ az oltások elleni tartózkodás mielőbbi feladását szorgalmazzák. Ami persze nem baj, de nem teljes a kép vírus csepeli hatásainak konkrét bemutatása nélkül. A szerkesztők és tulajdonos képviselői változatlanul nem vállalják az őszinte, nyílt tájékoztatást arról hogyan érintette a csepelieket a világjárvány. A csepeliek tehát nem tudhatják meg hányan lettek közülük fertőzöttek, kerültek kórházba lélegeztetőgépre, s végül hány barátot, szomszédot vagy ismerőst vesztettek Csepel lakosai. Kritikával kell illetnünk a polgármester fb-oldaláról átvett Segítség s háziorvosoknak című írás egyik mondatát is, a „Csak az oltás jelenti a kiutat és a biztonságot” mögötti orbáni álláspontot, miszerint a járvány elleni védekezés egyetlen módja az oltás. Az állítást nemcsak a Magyar Orvosi Kamara
de a járványügyi szakma meghatározó személyiségei is cáfolják.
Nem támasztja alá a miniszterelnöki véleményt a vírus ellen küzdő országok többségének gyakorlata sem, miszerint továbbra is fenntartják, sőt sok helyen – a magyarországinál fejlettebb egészségügyi intézményrendszer ellenére –, szigorítják a kijárási tilalmakat. A vírus ugyanis emberek közötti érintkezéssel terjed.
Egy szó sincs a cikkekben az iskolák április 19-ére tervezett indításával kapcsolatos csepeli várakozásokról. Miért? Minden pedagógus egyetért a döntéssel, hányan lesznek közülük akik csak egy oltást kaptak? Mi a csepeli szülők véleménye az iskolák nyitásáról, várhatóan hányan nem engedik majd gyermeküket iskolába?
3) Elkészült és épülő utcák
„...2010 óta több mint huszonöt kilométernyi útszakaszt aszfaltoztak le...” - olvasható az írás végén. Tíz év alatt is szép teljesítmény, mondhatnánk ha nem tudnánk, hogy még ugyanennyi kilométernyi kerületi út szilárd burkolattal való ellátását kell megoldani. Ebben az ütemben folytatva, a csepeli földutak csak 2031-re lesznek felszámolva. Még 10 évig sárban, latyakban közlekedni? Elfogadhatatlan, leginkább az ott élő csepeliek számára. Nem kellett volna kevesebbet költeni sportpályák, csarnokok építésére, saját sportegyesületre? Vajon hány kilométer utat lehetett volna még megépíteni a Hollandi úton épülő nagy méretű focipálya, a nem önkormányzati feladatok közé tartozó, önkormányzat által fenntartott Csepeli Utánpótlás Egyesület támogatására és működtetésére fordított százmilliókból vagy a Nagy Imre Általános Iskola tornaterme mellé épített kézilabda csarnok árából? Csak az utóbbira 870 millió közpénzt fordított az önkormányzat.
4) Három klasszis
Csepeli sikereket hozott a magyar kötöttfogású birkózóválogatott római szereplése. A Nemzetközi Birkózó Szövetség idei első világranglista-versenyén a Csepeli Birkózó Club három versenyzője 1 első és 2 második helyezést ért el. Gratulálva a versenyzőknek és edzőiknek, kérdezzük: hol készültek fel a versenyre, ha igaz a hír, miszerint a csepeli birkózók nem sportolhatnak Németh Szilárd Hollandi úti birkózó csarnokában?
