Érveket kell kidolgozni. Ki és hogyan szerzi vissza az ellopott közvagyont? Hol van az árnyékkormány, amelynek tagjairól el tudjuk képzelni, hogy holnap már valóságosak lesznek? A mai ellenzéknek, a jövő kormányának, szépen válaszolnia kellene az alapvető kérdésekre. Mitől és hogyan lesz itt újra jogállam? Miként lehet megszabadulni az önkény intézményeitől az orbáni alkotmánybíróságtól az orbáni ügyészségen át az orbáni  járás  iskolafelügyelőjéig? Vissza lehet-e szerezni az ellopott országot?

Orbán diktatúrát csinál, a strómanjai, élükön a szerelmes Mészáros Lőrinccel, lopnak, ahogy még tán senki a zivataros századokban. A különféle vészhelyzetek örök időkre meghosszabbítva, mert különben elárasztanák szeretett hazánkat és elvennék tőlünk és jajajj, ezt nem hagyhatjuk. És a halottak számát tekintve a világelsőség már a miénk ,és ez a szám szépen növekszik még, hála a gondoskodó atyának, aki elrendelte a kötelező szabadtéri sörözést, és még meccs is lesz – ha már stadion van, meg jönnek a kínaiak – csuhajja.

Ebből könnyen, gyorsan írok egy olyan jegyzetet és olyat adok nekik, hogy a fal a másikat és most vakaródzhatnak és nem lennék a helyükbe.

De vegyünk most egy kopernikuszi fordulatot. Kit érdekel az a fickó, akinek egy nemzetközi diplomáciai eseményen kilóg a szőrös hasa a zakójából? Egy ilyen leigázhat egy országot, tönkre teheti és kilophatja a nép szemét – tegyük hozzá a nép lelkes és hangos támogatása mellett –, de

csitt, akkor sem vesszük a szánkra.

Elvben van itt ez a választás alig egy év múlva. Nem lesz szabad – mert állami pénzből féktelen hazudozás folyik –, nem lesz igazságos, mert a szabályok úgy vannak alakítva, ahogy. Talán tisztességes sem feltétlen, mert a csalás nem különösebben kizárt. És még ott a megvett szavazók népes tábora, a krumplisok serege.

De ha mégiscsak úgy hisszük, van itt esély, és az ellenzék indul, akkor azért ebből következik pár dolog. Például, hogy a mai ellenzéknek, a jövő kormányának, szépen válaszolnia kellene az alapvető kérdésekre. Mitől és hogyan lesz itt újra jogállam? Miként lehet megszabadulni az önkény intézményeitől az alkotmánybíróságtól az ügyészségen át a járási bajszos iskolafelügyelőig? Vissza lehet-e szerezni az ellopott (fél, háromnegyed, kétharmad kilenc nyolcad) országot, vagy az már örökre Orbáné mard, még ha Mészáros Lőrinc áttetsző címe alatt is?

És a hazugságokban oly jártas, karaktergyilkosságokra szakosodott, az igazságot még hírből sem ismerő fideszes a sajtó, amelyik közpénzzel van kitömve rogyásig. Na velük mi lesz? És mitől működik majd az egészségügy és az oktatás hogyan válik XXI. századivá és kell e tizedet fizetni továbbra is a papságnak a robot mellett?

Először nyilván ki kell találni a válaszokat, és aztán szépen meg kell ismertetni a néppel, megvitatni, hogy ez várható, ha erre szavazol. Maradhatsz természetesen rab is, de lehet, hogy lenne más lehetőség is.

Igen, érveket kell kidolgozni. Ki és hogyan szerzi vissza az ellopott közvagyont? Mi lesz azzal, aki fideszistának állva szépen rabolt a közéből és most megtartaná. És így tovább.

Hol van az árnyékkormány, amelynek tagjairól el tudjuk képzelni, hogy holnap már valóságosak lesznek? Mert persze előválasztás, meg majd ott – hacsak Orbán szét nem zavarja a migránsveszélyre hivatkozva az egész társaságot, Engedélyre várunk vagy komolyan gondoljuk? Lesznek saját témák vagy mindig csak az orbáni hazugságokra kontrázunk majd? Ami szép dolog és kényelmes dolog és népszerű is.

Csak mintha mára már kevés lenne.

Szóval, hajrá! Mintha komolyan gondolnánk, tessék úgy felnőni a feladathoz.

DÉSI JÁNOS (Klubrádió)