Kinek húzzák el a nótáját? Azt állította Varga Judit igazságügyi miniszter (képünkön)  - Facebook bejegyzésében visszautasítva Lewis Hamilton világbajnok autóversenyző kritikáját a homofób törvényről -, hogy „a cipész maradjon a kaptafánál, a Forma-1-es pilóta pedig az autóversenyzésnél”.

Ezzel szemben a tény az, hogy egy szabad világban bárki bármiről elmondhatja a véleményét, hát még olyan világhírű és népszerű példaképek, mint Hamilton. Ha a cipészeknek a kaptafánál kellene maradniuk befogott szájjal, az autóversenyzőknek pedig az autóban, akkor megszűnne a szólásszabadság és a demokrácia. Varga Judit pedig kénytelen lenne abbahagyni a fészbukozást.

Azt állította a Fidesz internetes zászlóshajója, az Origo (hír?)portál (vezető anyagának címében), hogy

„Brüsszel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy engedélyezzük a gyerekek nemváltoztatását”.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem akarja erre kényszeríteni. Ugyanakkor az is tény, hogy az Origo többször is megsértette az általa folyamatosan dicsért melegellenes törvényt. A cikket ugyanis több olyan képpel illusztrálták, amelyen fiúnak született transznemű nők láthatók kisgyerekekkel, és tették ezt úgy, hogy a cikk előtt nem figyelmeztették olvasóikat arra, hogy „ez a tartalom olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a hatályos jogszabályok kategóriái szerint kiskorúakra károsak lehetnek”. Márpedig a törvény szerint tilos „olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Hogy aztán az olyan cikkek figyelmeztetés nélküli közléséről ne is beszéljünk, mint például „Bikiniben ölelgeti egy barátnőjét Kim Basinger lánya – fotók”. Ajjaj! Baj lesz még ebből, elvtársak!

Azt állította Pintér Sándor belügyminiszter (az RTL Klub riporterének a Pegazus megfigyelési ügyről feltett kérdésére), hogy erre csak a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén lenne hajlandó válaszolni, mert különben „én jogilag megsértenék egy államtitkot. Na, most ha én megsérteném, akkor Önt, mint felbujtót, ezért felelősségre kell vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a riporter nem felbujtó, hanem kérdező, és nem tud még nyomást sem gyakorolni a miniszterre, hogy rávegye az államtitok megsértésére, őt tehát nemhogy nem kell, de nem is szabad felelősségre vonni. Egy jogállamban. Egy illiberális önkényuralomban persze lehet. Mindent. Mert olyan nagy a szabadság.

Azt állította Deutsch Tamás (videó-közleményében), hogy a momentumos „Cseh Katalin 2013 és 2018 között egy olyan céget vezetett, amely a 2024-es budapesti olimpia megszervezésére hivatkozva nyert EU-s pénzeket, miközben a Momentummal a magyar olimpiát fúrta meg 2017-ben”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a cég pályázatában csak annyi szerepel, hogy a hologramot, mint marketing eszközt sokféle beruházás tudja majd alkalmazni, így akár a 2024-es olimpia szervezői is. De Cseh, a politikus megfúrta Csehet, az igazgatót.

Forrás: Bolgár György A védekezés hete című cikke (Népszava)