Ötvenöt éve, 1966. augusztus elsején nyílt meg a Csepel Áruház. Sok embernek fűződik hozzá emléke. A tekintélyes évforduló megérdemelt volna legalább egy kisebb megemlékezést. Blogunk a szerény eszközeivel a korabeli sajtó lapjait nyitotta fel. Korrajzot kapunk és most adunk is 1966-ról, valamint az akkori életről.

A Népszava „Hétfőn nyílik a Csepel Áruház” címmel számolt be az eseményről. A cikk alcímében kiemelték: „Különleges építészeti megoldások ‑ Ajtó helyett légfüggöny — Átcsoportosítható osztályok. A tudósításban ezt írták:

„Ritkán előzi meg olyan várakozás egy-egy új üzlet megnyitását, mint most a csepeli áruházét. A munkáskerület 70 000 lakóját eddig ugyanis mindössze 6—8 apró iparcikküzlet szolgálta ki, s ezek is annyira elavultak, hogy most már majd valamennyit lebontják vagy más célra hasznosítják.

A Csepel Áruház, amelyet tegnap mutattak be a szakembereknek és az újságíróknak,

látszólag minden várakozásnak megfelel. Ha nem is a legnagyobb, de a legszé­lesebb profilú áruháza a fővárosnak: ruházati cikkeken kívül a többi között bútort, bőrdíszműt, rövidárut, edényeket, elektromos cikkeket, illatszert, papírt, lakástextilt, fotó- és optikai cikkeket kínál. Raktára harminc- millió forintos árukészlettel várja nemcsak Csepel, hanem az egész környék — Erzsébet, Kispest, Ráckeve, Szigetszentmiklós — lakóit. Az új áruház, amely Csepel leendő vá­rosközpontjában kapott helyet, teljesen önkiválasztó rendszerű: az érdeklődők közvetlen közelről megvizsgálhatnak minden árut.

Az új áruház egyben Budapest egyik építészeti különlegessége is. A korszerű kereskedelem minél nagyobb osztatlan — pillérektől mentes — eladó­teret kíván. A tervezők — az ÉM Lakó. és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat II. Irodája — különleges, eddig nem alkalmazott módon tettek eleget a kereskedelem kívánságának, s így nem kisebb, mint 21 méter széles, osztatlan eladóteret alakítottak ki. Ez a meg­oldás a többi között azt is lehetővé teszi, hogy az egyes osztályokat az igényeknek és a kívánságoknak megfelelően, tetszés szerint bármikor átcsoportosíthassák. Ötletes és gazdaságos a raktár elhelyezése is: az eladótér feletti vasbeton­szerkezetet alakították ki a raktározás céljára. Az áruház két főbejárati ajtaját nyitáskor felhúzzák az emelet raktárterébe, s nap közben — légfüggöny működik az ajtók helyén.

A Csepel Áruház építészeti terveit Hollay György, Balogh István és Szecsői Sándor, a Lakó- és Kom­munális Épületeket Tervező Vállalat mérnökei készítették, ultramodern berendezése pedig Batka István és Kecskés István ízlését dicséri. Az áruház több mint két évig épült, beruházási költsége 24,4 millió forint volt.

A látványosan szép Csepel Áruházat augusztus elsején, hétfőn délben 2 órakor nyitják meg. (g. zs.)”

Forrás: Népszava 1966. július 31.