Idei utolsó ülését tartja a Csepel önkormányzatának képviselő-testülete ma délután, öt órakor a polgármesteri hivatalban. A közzétett meghívó szerint várhatóan 11 napirendet tárgyal a testület. A július elején jóváhagyott féléves munkatervben még 4 napirendet tervezett a polgármester, szerda délutánig már 11-re módosította eredeti javaslatát.

Hogy végül hány előterjesztés kerül a képviselők elé, az – az eddigi tapasztalatok szerint –, csak a helyszínen, az utolsó pillanatokban dől el. A fontosabb előterjesztésekkel kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink, ‑ amelyekre, reméljük, választ is kapunk a testületi ülésen ‑ a következők:

Napirend előtt:

Tájékoztató az előző testületi ülés óta végzett munkáról  (T-5)

Előadó: Borbély Lénárd polgármester
A tájékoztató mellékletét képező, a jegyző által készített dokumentumból kiderült, hogy a Fővárosi Kormányhivatal és a Csepeli Önkormányzat jogerősen, pert vesztett a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. által indított „helyi adó ügyben indult közigazgatási jogvitá”-ban. Az alpereseknek összesen egy millió forint felülvizsgálati perköltséget kell fizetni. Mi vezetett a pereskedéshez, s ki a felelős az

önkormányzat részéről a per elvesztésért?

Napirend-tervezet 2. pontja: (192. sz. előterjesztés)

Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 2 /2021. (II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Kérdéseink: 

1) Idén is ömlik az állami támogatás Csepelre, a költségvetési bevételek rovatán 30,3 százalékos növekedés került kimutatásra. A növekedés több mint fele az államtól kapott összeg, amit felhalmozásra, fejlesztésekre, beruházásokra lehetett fordítani. Ezzel szemben a költségvetési év megtervezésekor beruházásokra, felújításokra majd 15 milliárdot, vagyis csaknem 15 ezer millió forintot (!) tervezett a polgármester. Mennyi lesz ebből a hatalmas összegből ténylegesen felhasználva? 

2) Az utóbbi hónapban, 3 évnyi előkészület után, nagy nehezen elindult a most már 20 milliárdot is meghaladó fejlesztés a Jedlik Gimnáziumban. A kormány, megunva a kerület semmittevését, netán valaki kezdeményezésére, úgy döntött, hogy saját kézbe veszi a gimnázium fejlesztését, de döntése értelmében Csepelnek október végéig vissza kellett fizetni a fejlesztésre kapott 5 milliárd forint fel nem használt részét. Visszafizették-e, s végül mennyit kellett a kormányzatnak visszautalni?

3) A rendeletben a költségvetési hiány ~15,1 milliárd forint, ennek 18,5 %-a a működési, míg 81,5 %-a a tervezett felhalmozási kiadások hiánya. A hatalmas hiány finanszírozása döntő mértékben az előző évek maradványaiból történik, ami azt mutatja, hogy a költségvetés tervezése évek óta elfogadhatatlan módszerekre, például a tudatos túltervezésre épül. Mikor kíván ezen változtatni az előterjesztő? 

4) Az önkormányzat vezetése kiemelten kezelte idén az útépítéseket. Az 1/a táblázatban a 13 út építéséhez adott állami támogatás (471 mFt) módosított bevétele nulla. Mi az oka, csak nem kellett visszafizetni a 471 milliós összeget?

Napirend-tervezet 3. pontja: (198. sz. előterjesztés)

Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Építési Szabályzatáról szóló 24/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Kérdésünk: a rendeletmódosítás bevezetőjében a kormányrendeletre hivatkozva az előterjesztő megemlíti, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentősége van a Gubacsi hídtól északra új vasúti híd építésének, illetve a Corvin csomópont kétszintűvé való átalakításának. Mindezt, szerintünk a Metrans Kft., illetve a Csepeli Szabadkikötő megnövekedett vasúti forgalma okozza, ami csak a csepeli közlekedés észak déli útvonalán jelenthet pozitív változást, a Gubacsi híd beígért felújításáról azonban semmi hír. Ráadásul tovább odázhatja a felújítást a híd utáni, Pesterzsébetre vezető felüljáró tervezett lebontása. Mikor kapnak a csepeliek részletes tájékoztatást a Gubacsi híd felújításáról és a felüljáróval kapcsolatos elképzelésekről?

V.-a.